Vérrel és kötéllel
Az 1956-os forradalom egyik legfájdalmasabb eseményét idézi fel Erdélyi János és Zsigmond Dezső filmje.
Dögkeselyű
András Ferenc új alapokra helyezte a magyar bűnügyi filmet. Cserhalmi György ikonikus alakítást nyújt a magyar taxisofőr szerepében.
Noé bárkái
Korát megelőző, látványos természetfilm arról, hogyan borítja fel az ember a biológiai egyensúlyt.
Ajándék ez a nap
A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján a lakáskérdés volt a magyar filmek slágertémája. Gothár verziója egyszerre empatikus és groteszk.
Vannak változások
Leleplező filmszociográfia az ország legnyomorúságosabb falváról és a szocializmus működéséről.
Békeidő
Vitézy László fikciós dokumentumfilmje a nagypolitikai csatározásokat kicsiben, egy falusi téesz kulisszái mögött rekonstruálja.
80 huszár
Sára Sándor látványos, de rendhagyó kosztümös kalandfilmben állít emléket a Lenkei-századnak.
Egy erkölcsös éjszaka
Makk Károly impresszionista művében a bordélyház lakói egy éjszakára eljátsszák, hogy tisztességben és boldogságban élnek.
Családi tűzfészek
A 22 éves Tarr Béla első rendezése kordokumentum, szociológiai látlelet és a kisszerű emberi viszonyok kíméletlenül őszinte feltárása.
Árvácska
Ranódy László filmje a gyermeki kiszolgáltatottságról a magyar filmtörténet talán legmegrázóbb irodalmi adaptációja.
Kilenc hónap
Mészáros Márta korát megelőző feminista filmjében Monori Lili a kamerák előtt adott életet gyermekének.
Talpuk alatt fütyül a szél
Csikóskalap, csárda, karikás ostor – Szomjas György elhozta a magyar pusztára a spagettiwesternt.
Örökbefogadás
Külföldön feminista filmként ünnepelték, Berlinben Arany Medvét nyert. Mészáros filmjének hősei olyan nők, akik saját kezükbe veszik a sorsukat.
Régi idők focija
Sándor Pál kultfilmje egyszerre tiszteleg az álmát kergető, minden pofon után felálló kisember és a régi idők mozija előtt.
Fotográfia
A fotós és a retusőr konfliktusával a valóság és a fikció viszonyának máig aktuális kérdéseit boncolgatja Zolnay Pál.
Anyaság
A sajátos portréfilm főszereplője egy 18 éves leányanya, akinek a hallgatása is beszédes.
Makra
A normális életre vágyó, önmagával meghasonló lakatos története olyan lesújtó látleletét adta Kádár-rendszernek, hogy két évig be sem merték mutatni.
Még kér a nép
Meztelen nők, lefegyverzett katonák, rituális körtánc. Jancsó a valós történelmi eseményeket allegóriákba csomagolta.
N. N., a halál angyala
Herskó János szatírája személyes, (ön)ironikus számvetés, slusszpoénja pedig a rendező disszidálása.
Virágvasárnap
Gyöngyössy Imre megtörtént eseményeken alapuló filmballadája a kisemmizettek és a hatalom szembenállásának költői allegóriája.
A tanú
Bacsó Péter szatírája már betiltása alatt kultfilmmé vált. Máig tanulságos és szórakoztató mementója a magyar történelem egyik legnyomasztóbb periódusának.
Fényes szelek
Van-e helyes, egyedül érvényes útja a forradalomnak? Jancsó a sajátos, allegorikus-metaforikus stílusában keresi a választ a kérdésre.
A Pál utcai fiúk
Fábri Zoltán angol színészekkel, hollywoodi színvonalon adaptálta Molnár Ferenc klasszikusát. Ez volt az első magyar film, amelyet Oscar-díjra jelöltek.
Egri csillagok
Minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmje, az első igazi hazai blockbuster. Várkonyi Zoltán hollywoodi módra adaptálta Gárdonyi Géza klasszikusát.
A veréb is madár
A film, amely a megduplázott Kabos Lászlóból filmsztárt csinált, szatirikus vígjáték és vágybeteljesítő fantázia egyszerre.
Férfiarckép
Megkapóan szép lírai rövidfilmjében Gyöngyössy Imre a falu orvosának – saját édesapjának – a portréját rajzolja meg.
Iszony
Németh László legfontosabb regényéből a magyar film egyik legalulértékeltebb alkotója készített értő adaptációt.
A kőszívű ember fiai
Látványos akciójelenetek, újszerű trükkök és rengeteg romantika. Várkonyi Jókai-adaptációja a hatvanas évek legnagyobb hazai szuperprodukciója.
Álmodozások kora
Az Oscar-díjas Szabó István első rendezése személyes hangú nemzedéki közérzetfilm.
Párbeszéd
Herskó János sokat vitatott filmje az elsők közt nyúlt hozzá az 1956-os forradalom tabujához.
Cigányok
Sára Sándor szenvedélyes hangú helyzetjelentése az elsők közt hívta fel a figyelmet a legnagyobb hazai kisebbség életkörülményeire.
Az aranyember
Gertler Viktor klasszikusa nemcsak a legnépszerűbb Jókai-adaptáció több mint 6 millió nézővel, de egyben a magyar filmgyártás történetének első szélesvásznú filmje is.
Édes Anna
Fábri Zoltán Kosztolányi-adaptációja katartikus erővel mutatja be az elnyomott és megalázott kisember végső lázadását.
Eltüsszentett birodalom
A filmtörténelem talán egyetlen olyan meséje, amelyet politikai okokból betiltottak. Banovich Tamás 1956-os rendezésében állt utoljára kamerák elé a legendás Soós Imre.
Gázolás
Mi az erősebb: a szakmai becsület vagy a szerelem? Darvas Iván bírója lehetetlen helyzetbe kerül Gertler Viktor film noirt, melodrámát és krimit ötvöző filmjében.
Liliomfi
Makk Károly első rendezése a magyar filmtörténet legszínesebb és legkönnyedebb bohózata, amely felüdülést jelentett a Rákosi-korszak sematizmusa után.
Az évszázad mérkőzése
Riportfilm az Aranycsapat legendás londoni győzelméről. Ezeknek a képsoroknak köszönhetően válhattak ikonikussá Puskásék góljai.
Talpalatnyi föld
Bán Frigyes filmje a kommunista párt megrendelésére készült, mégis humanista szellemben mutatja be a paraszti sorsot.
Valahol Európában
Radványi klasszikusa kíméletlen helyzetjelentés a háború által feldúlt Magyarországról, de a remény és a kiút lehetőségét is felvillantja.
Szerető fia, Péter
A második világháború alatti magyar filmgyártás legnagyobb rendezősztárja a vér hatalmáról készített melodrámába oltott politikai propagandafilmet.
A beszélő köntös
A kor szuperprodukciója, a hangosfilm legnagyobb férfisztárjának főszereplésével készült Mikszáth-adaptáció mozitörténelmet írt.
Európa nem válaszol
A magyar filmesek közül Radványi Géza reagált elsőként a második világháború kitörésére, hitet téve a humanizmus és az európai eszmények mellett.
Emberek a havason
Szőts filmje nem csak magyar viszonylatban, de a nemzetközi filmvilágban is úttörő volt, az olasz neorealizmus alkotói előfutárukként ünnepelték.
Lovagias ügy
Kabos Gyula a vígjátéki kisemberfigura bőrébe bújva is meg tudta villantani a drámai énjét.
Hortobágy
A magyar puszták világát a harmincas években egy osztrák rendező mutatta be a leghitelesebben, Móricz Zsigmond közreműködésével.
Lila akác
Székely István filmje mai szemmel is szórakoztató szerelmi komédia, amely betekintést enged a békebeli Budapest éjszakai életébe.
A kék bálvány
Az első igazi magyar hangosfilm Amerikában játszódott, és a hollywoodi műfajok bűvöletében készült.
Csak egy kislány van a világon
Gaál Béla „hangosított” melodrámájában tűnt fel először a mozivásznon a legendás Jávor Pál.
