Iszony

Németh László legfontosabb regényéből a magyar film egyik legalulértékeltebb alkotója készített értő adaptációt.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1965, rendező: Hintsch György

író: Németh László, forgatókönyvíró: Hintsch György, operatőr: Hegyi Barnabás, vágó: Zákonyi Sándor, zene: Szokolay Sándor, főszereplők: Drahota Andrea, Kállai Ferenc, Latinovits Zoltán, Páger Antal, Kiss Manyi, Kiss Ferenc, 113 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Az 1920-as években játszódó történet főszereplője a fiatal Kárász Nelli (Drahota Andrea), aki szüleivel egy tanyán él. Takaró Sanyi (Kállai Ferenc), az agrártanulmányait végző dzsentrifiú kitartóan udvarol a lánynak, de Nelli nem vonzódik hozzá, sőt kifejezetten taszítja a nagybeszédű férfi. Helyette inkább a fiatalabb Takaróhoz, a visszahúzódó Imréhez (Latinovits Zoltán) vonzódik. Apja (Páger Antal) halála után mégis kénytelen elfogadni Sanyi házassági ajánlatát, hogy megmentse özvegy édesanyját (Kiss Manyi) és magát a teljes elszegényedéstől. Hiába születik gyerekük, Nelli nem tud közelebb kerülni a szerelmet a testi vággyal azonosító férjéhez, aki ráadásul komoly adósságokba veri magát. Nelli ekkor elhagyja Sanyit, hazaköltözik a szülői házba, de miután anyósa (Sulyok Mária) meghal, és a férfi lebetegszik, visszatér hozzá, hogy ápolja. A kapcsolatuk ekkor már menthetetlen.

Mitől különleges?

Az 1960-as években sorra készültek a nagy sikerű irodalmi adaptációk, de amíg Jókai Mór vagy Mikszáth Kálmán kalandos történetei különösen népszerűnek bizonyultak, a kortárs Németh László lélektani megalapozottságú regényeit megfilmesíthetetlennek tartották. A rendezői pályája elején tartó Hintsch György volt az első (és mozifilmek rendezőjeként máig az utolsó), aki megpróbálkozott a lehetetlen feladattal.

Az Iszony, amelyen Németh 1942-től kezdve öt éven át dolgozott, egyes szám első személyben meséli el főhőse kálváriáját, vagyis végig belső narrációt használ. A rendezés mellett a forgatókönyvet is jegyző Hintsch Nelli monológjainak nagy részét dialógussá írta át – és Németh drámájából, a Szörnyetegből is kölcsönzött hozzá részleteket –, a regény szövegét azonban nem változtatta meg jelentősen. A nő menekülési kísérleteit dramaturgiai okokból lerövidítette, a történet összességében mégis hűen követi Németh eredetijét.
Nelli zaklatott belső világát tükrözik Hegyi Barnabás fekete-fehér kompozíció is. A veterán operatőr legkiválóbb munkáinak (Ének a búzamezőkről, Valahol Európában, Körhinta, Gázolás) szellemében expresszív világítást és markáns fény-árnyék hatásokat használva emeli ki a szereplőket a környezetükből, a kulcspillanatokban pedig szuperközelikkel fokozza a jelenetek drámaiságát.

Hogyan készült?

A művei adaptálásától korábban elzárkózó Németh Lászlót Hintsch György – Nemeskürty István stúdióvezető közreműködésével – személyesen győzte meg arról, hogy regényéből hű feldolgozást fog készíteni. A forgatókönyvet az író is elolvasta, és változtatás nélkül jóváhagyta. Hintsch a főszereplőjét hosszas szereplőválogatás végén találta meg az akkor még főiskolára járó Drahota Andrea személyében. Németh a szerződése értelmében vétójoggal élhetett volna, és mint azt a film bemutatóját követően megírta, „erős nyomás” alatt állt, hogy éljen vele, Hintsch volt ugyanis az egyetlen a filmgyárban, aki Drahotát alkalmasnak gondolta Kárász Nelli megformálására. Az író azonban, aki a próbafelvételeken részt vevők közül Tordai Terit látta volna szívesen a főszerepben, megengedhetetlennek tartotta, hogy „a rendezőre, aki a választásban becsvágyát, a forgatókönyvírásban hozzáértését bebizonyította, olyan színésznőt kényszerítsek, akivel nem szívesen dolgozik együtt”.

Németh a helyszínek kiválasztásában is részt vett. A külső jelenetek többségét azon a Mezőszilason forgatták, amely a regény képzelt színterét ihlette, a belsőket a pasaréti filmgyárban vették fel.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Hintsch Györgyöt két nagysikerű vígjáték (A veréb is madár, Hét tonna dollár, 1973) megrendezése mellett Németh László világának értő tolmácsolójaként tartjuk számon – az Iszonyt követően a televízió számára sorozatként, illetve tévéjátékként feldolgozta az író többi kulcsregényét is (Irgalom, Szörnyeteg, Égető Eszter). Mind közül talán az Iszony a legizgalmasabb, amely lélektani hitelességének és öntudatos, kijelölt sorsa ellen fellázadó modern hősnőjének köszönhetően máig nem avult el.

Az 1966-os Magyar Játékfilmszemlén a szakmai zsűri operatőri díját Hegyi Barnabás kapta. A kritikusok egy része „konzervatív realizmussal, a regényhez való túlságos ragaszkodással” vádolta a filmet, a közönség ugyanakkor szerette, több mint 800 ezren váltottak rá jegyet.

Egy emlékezetes jelenet

Nelli tudomására jut, hogy férjének viszonya volt a szolgálólányukkal. A nő számára ez jelenti az utolsó cseppet a pohárban. Óriási veszekedés, kiabálás kezdődik, a férfi mindent tagad és öngyilkossággal fenyegetőzik. A jelenet feszültségét Hegyi Barnabás úgy alapozza meg, hogy Nellit és a férjét alsó gépállásból, döntött képsíkban fényképezi. A világítás is fokozza a depresszív hangulatot, az árnyékok szinte elnyelik a szereplőket.

A rendező

Hintsch György (középen), Mensáros László (balra) és Harkányi Endre (jobbra) a Csak egy csap című film forgatásán (MTI Fotó/Friedmann Endre)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A bemutatót követően Németh László is értékelte a filmet a Jelenkor folyóirat 1965/12-es számában. Az író úgy vélte, hogy „az Iszony film sokkal jobb lett volna, ha három, esetleg négy órás lehetett volna. Így a filmnek állandóan igyekeznie kell, hogy a regénnyel lépést tartson, fontos részleteket elhagy s nem ad időt a fényképezőgépnek, hogy a maga gépfantáziáját kövesse, játszassa.” Hozzátette: ha az Iszony csak közepes film lett, az a „hajszolt képsorok” mellett „néhány mellékszerep szerencsétlen kiosztásának” köszönhető.

Plakát

(forrás: NFI)

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem