Miről szól?

Vándorszínész-társulat érkezik Balatonfüredre, hogy előadják a Rómeó és Júliát. A darabot Szilvay professzor (Balázs Samu) gyámlánya, Mariska (Krencsey Marianne) is megnézi, és az előadás után találkozik a Rómeót alakító Liliomfival (Darvas Iván). A két fiatal azonnal egymásba szeret, de titkolniuk kell kapcsolatukat, mert Szilvay a lányt az unokaöccse feleségéül szánja. Mariska nem tud róla, hogy Liliomfi valójában Szilvay Gyula, az unokaöccs, és az ifjú színész sincs tisztában azzal, hogy szerelme az a lány, akit a feleségéül szántak. A félreértésen alapuló szituációt tovább bonyolítja, hogy a professzor személyesen is megjelenik, és követeli Liliomfitól, hagyjon fel az általa megvetett foglalatosságnak minősített színészettel, és kezdjen el nemesemberhez méltón viselkedni.

Mitől különleges?

Az ötvenes évek első felében szigorú ideológiai kontroll alatt állt a hazai filmművészet, nevelő szándék nélküli, kizárólag csak a szórakoztatást célzó filmek nem készülhettek. Sztálin halálát követően, miután Rákosi Mátyást 1953 júniusában Nagy Imre váltotta a miniszterelnöki poszton, enyhült a politikai klíma. Makk Károly vígjátéka ennek az új korszaknak az egyik első gyümölcse.

Az adaptáció forrásaként szolgáló, 1849-ben íródott Szigligeti Ede-vígjáték a legkevésbé sem számított újszerűnek, elrajzolt figurákat mozgatott a harsány humorú, klasszikus bohózatok szabályai szerint, de a filmverziónak a helyszíncserével – Kolozsvár helyett a Balaton-felvidéken játszódik a film – és új szereplők, szituációk beemelésével sikerült felfrissítenie a történetet. A hangsúlyozottan színes, vidám kulisszák közt a kor legkiválóbb színészei – Pécsi Sándor, Dajka Margit, Balázs Samu – és legígéretesebb fiatal tehetségei – Darvas Iván, Krencsey Marianne, Soós Imre, Ruttkai Éva, Garas Dezső – mutathattak be igazi jutalomjátékot a forgatás idején mindössze 28 éves Makk irányítása alatt.

Népszerűsége máig nem kopott meg

Hogyan készült?

Noha Szigligeti Ede vígjátékából már 1917-ben készült egy filmfeldolgozás – Janovics Jenő és Korda Sándor rendezésében, Mészáros Alajos és Rózsahegyi Kálmán főszereplésével –, az új filmverzió ötletét a Madách Színházban futó friss adaptáció adta.

Makk és a film dramaturgja, Bacsó Péter Mészöly Dezsőt kérte fel a forgatókönyv megírására, aki a helyszíncsere mellett a Dajka Margit által alakított Camilla kisasszony karakterét is kibővítette, és a vígjáték befejezését is megváltoztatta: Szigligeti Edénél, aki a nemesi címéről lemondó színészt saját magáról mintázta, Liliomfi végül nem a színpadot választja.

Makkék már az ötlet megszületésekor eldöntötték, hogy a főszerepet az a Darvas Iván kapja meg, aki akkoriban még csak epizódszínész volt a Madách Színházban; a rendezőszakon végzett Krencsey Marianne Mészöly ajánlása nyomán, próbafelvétel után került a filmbe, a színészek közül többen (Pécsi Sándor, Dajka Margit, Balázs Samu) pedig megismételték a színpadi szerepüket. A jelenetek többségét a pasaréti filmgyár udvarán vették fel, Varga Mátyás díszlettervező itt építette fel a filmbéli kisváros jellegzetes házait. De forgattak eredeti helyszíneken, így a Balaton partján, Badacsonyban is.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

– nyilatkozta később a Liliomfiról Makk, és a filmet valóban lelkesen fogadta a közönség. A bemutató idején közel hárommillióan váltottak rá jegyet, és népszerűsége máig nem kopott meg. A korabeli kritika is üdvözölte a sematizmustól mentes, könnyed hangvételű vígjátékot, amely versenyfilmként a cannes-i filmfesztiválra is meghívót kapott. A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége Kritikusi Szakosztálya és a MÚOSZ Film- és tévékritikusi tagozata 1985-ben beválasztotta az elmúlt 40 év legjobb filmjei közé, 2012-ben pedig bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé.

Egy emlékezetes jelenet 

Liliomfi és Mariska mellett van még egy „tiltott” szerelmespár a filmben: Kányai fogadós lányának (Ruttkai Éva) a nincstelen Gyuri pincér (Soós Imre) udvarol, de Erzsi apja (Tompa Sándor) hallani sem akar a kapcsolatról – egészen addig, amíg egy félreértés nyomán azt hiszi, hogy a fiú valójában a nemesi származású Szilvay Gyula. A jelenetet, amelyben a hirtelen nyájassá és behízelgővé váló Kányai meg akarja győzni Gyurit arról, hogy mindig is kedvelte, különlegessé teszi, hogy amíg Tompa harsány gesztusokkal dolgozik, Soós játéka sokkal természetesebb. Ez a kontraszt azonban csak még mulatságosabbá teszi a jelenetet.

A rendező

Makk Károly a film forgatásán (MTI/Magyar Fotó: Gink Károly)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Liliomfi plakát (forrás: NFI/Köpeczi Bócz István)