Európa nem válaszol

A magyar filmesek közül Radványi Géza reagált elsőként a második világháború kitörésére, hitet téve a humanizmus és az európai eszmények mellett.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1941, rendező, forgatókönyvíró: Radványi Géza

operatőr: Icsey Rudolf, szereplők: Tasnády Fekete Mária, Petrovics Szvetiszláv, Kiss Ferenc, Titkos Ilona, Hajmássy Miklós, Rózsahegyi Kálmán, Somlay Artúr, 105 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

1939. augusztus 26-án elhagyja a New York-i kikötőt az Óceánia luxushajó. A célállomás Európa. Az utasok hangulatát beárnyékolja a feszült politikai helyzet, és a balsejtelmek be is igazolódnak: szeptember elsején kitör a világháború. A kapitány el akarja kerülni, hogy a konfliktus megossza a hajó soknemzetiségű utazóközönségét, ezért megszakítja a rádióösszeköttetést a külvilággal, de az ellentétek így is felszínre kerülnek.

Mitől különleges?

Az 1941 márciusában bemutatott Európa nem válaszol volt 

az első magyar film, amely reagált a második világháború kitörésére

és amelyben a világégés nem távoli fenyegetésként jelent meg, hanem a cselekmény központi elemeként. Az író-rendező Radványi Géza ráadásul a hazai filmiparban akkoriban még ismeretlennek számító műfajokba csomagolta be a történetet. Az Európa nem válaszol alapszituációja a klasszikus kémfilmekből lehet ismerős – az egyik utasnak fontos iratokat kell kézbesítenie, miközben ellenséges kémek vadásznak rá és a titkos üzenetre –, a feszültebb pillantok a thrillereket idézik, de akad egy fokozatosan kibomló romantikus szál is a pikareszkelemek mellett.

Radványit ezzel együtt jobban érdekli, hogy a különféle nemzeteket és társadalmi osztályokat képviselő utasok hogyan (nem) tudják megőrizni emberi méltóságukat a kényszerű összezártság alatt egyre feszültebbé váló légkörben. Az Atlanti-óceánt átszelő hajó, ahogy arra a film címe is utal, metafora. A végzete felé sodródó Európát jelképezi, amelynek sokszínű lakói – a külvilág zajától elzárva – képesek lennének békében együtt élni, azonban a fedélzetén ott vannak azok a kétes figurák is, akik piszkos játszmáikkal zátonyra futtatnák a hajót.

Hogyan készült?

A filmes karrierjét külföldön kezdő Radványi 1939-es hazatérését követően gyors egymásutánban négy filmet is rendezett. A bemutatkozást jelentő Zárt tárgyalás után az Európa nem válaszolt 1941 legelején forgatták a Magyar Filmiroda Könyves Kálmán körúti műtermében, és márciusban már be is mutatták. A főbb szerepeket a kor ismert színészei alakították, köztük az a Somlay Artúr, aki Radványi összes magyar rendezésében feltűnt, a női főszerepet pedig saját feleségére, Tasnády Fekete Máriára osztotta. A nemzetközi jazz-zenekar karmesterét alakító Gábor Miklós itt tűnik fel először a filmvásznon.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Radványi Géza a magyar filmtörténet egyik leghumanistább alkotójaként több alkalommal is határozottan hitet tett az európai eszmények mellett – nem véletlen, hogy kontinensünk neve három filmjének címében is szerepel (Európa nem válaszol; Valahol Európában; E, mint Európa). Az Európa nem válaszol esztétikai értékét és drámai erejét tekintve nem mérhető főművéhez, a Valahol Európában-hoz, de egy pacifista műfaji film elkészítése 1941-ben elismerésre méltó, bátor művészi állásfoglalásnak minősült, a szerzői és a zsánerelemek keverése pedig előremutató megoldás volt. A filmet nemcsak idehaza játszották sikerrel, de a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon is kedvezően fogadták; többek közt ennek köszönhetően tudott Radványi a feleségével együtt Olaszországba szerződni.

 

Egy emlékezetes jelenet

Amikor a kapitány (Kiss Ferenc) terve a rádiócsendről kitudódik, legjobban a nagyvállalkozó Van Gulden tiltakozik. A Somlay Artúr által alakított amerikai milliomosnak üzleti okokból van szüksége a hírekre, a kapitány szempontjait sem megérteni, sem elfogadni nem tudja. Később még egyértelműbbé válik, hogy a sok antagonista közül Radványi őt tartja a leghitványabbnak, mert ahogyan egy tiszt a férfi szemére is veti, mások szenvedése számára csak üzletet jelent. A kapitány monológja, amelyben Európát egy civakodó, de előbb-utóbb mindig kibékülő családhoz hasonlítja, ugyanakkor arról tanúskodik, hogy az idealista rendező ekkor még hitt abban, hogy a háború gyorsan és fájdalommentesen lezárható.

Olvass tovább!

Nádasdy László: Mit adhat a magyar film a világnak?, Radványi Gézával beszélget Szabó István. Filmkultúra, 1978/1, 64-69.
Karcsai Kulcsár István: Radványi Géza. Filmkultúra, 1987/2, 28-50.
Szentpály Istvánné: A Mozi Újság kérdez, Radványi Géza válaszol. Mozi Újság, 1944/1, 1.
Muhi Klára: Összeszedni a szétdobált világot. Radványi Géza. Filmvilág, 2008/1, 12–15.
MMA Lexikon

A rendező

Radványi Géza (bal szélen) a film forgatásán (forrás: NFI) 
Radványi Géza adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Köpeczi Bócz István (forrás: NFI)

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem