Miről szól?

1939. augusztus 26-án elhagyja a New York-i kikötőt az Óceánia luxushajó. A célállomás Európa. Az utasok hangulatát beárnyékolja a feszült politikai helyzet, és a balsejtelmek be is igazolódnak: szeptember elsején kitör a világháború. A kapitány el akarja kerülni, hogy a konfliktus megossza a hajó soknemzetiségű utazóközönségét, ezért megszakítja a rádióösszeköttetést a külvilággal, de az ellentétek így is felszínre kerülnek.

Mitől különleges?

Az 1941 márciusában bemutatott Európa nem válaszol volt 

és amelyben a világégés nem távoli fenyegetésként jelent meg, hanem a cselekmény központi elemeként. Az író-rendező Radványi Géza ráadásul a hazai filmiparban akkoriban még ismeretlennek számító műfajokba csomagolta be a történetet. Az Európa nem válaszol alapszituációja a klasszikus kémfilmekből lehet ismerős – az egyik utasnak fontos iratokat kell kézbesítenie, miközben ellenséges kémek vadásznak rá és a titkos üzenetre –, a feszültebb pillantok a thrillereket idézik, de akad egy fokozatosan kibomló romantikus szál is a pikareszkelemek mellett.

Radványit ezzel együtt jobban érdekli, hogy a különféle nemzeteket és társadalmi osztályokat képviselő utasok hogyan (nem) tudják megőrizni emberi méltóságukat a kényszerű összezártság alatt egyre feszültebbé váló légkörben. Az Atlanti-óceánt átszelő hajó, ahogy arra a film címe is utal, metafora. A végzete felé sodródó Európát jelképezi, amelynek sokszínű lakói – a külvilág zajától elzárva – képesek lennének békében együtt élni, azonban a fedélzetén ott vannak azok a kétes figurák is, akik piszkos játszmáikkal zátonyra futtatnák a hajót.

Elismerésre méltó, bátor művészi állásfoglalás

Hogyan készült?

A filmes karrierjét külföldön kezdő Radványi 1939-es hazatérését követően gyors egymásutánban négy filmet is rendezett. A bemutatkozást jelentő Zárt tárgyalás után az Európa nem válaszolt 1941 legelején forgatták a Magyar Filmiroda Könyves Kálmán körúti műtermében, és márciusban már be is mutatták. A főbb szerepeket a kor ismert színészei alakították, köztük az a Somlay Artúr, aki Radványi összes magyar rendezésében feltűnt, a női főszerepet pedig saját feleségére, Tasnády Fekete Máriára osztotta. A nemzetközi jazz-zenekar karmesterét alakító Gábor Miklós itt tűnik fel először a filmvásznon.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Radványi Géza a magyar filmtörténet egyik leghumanistább alkotójaként több alkalommal is határozottan hitet tett az európai eszmények mellett – nem véletlen, hogy kontinensünk neve három filmjének címében is szerepel (Európa nem válaszol; Valahol Európában; E, mint Európa). Az Európa nem válaszol esztétikai értékét és drámai erejét tekintve nem mérhető főművéhez, a Valahol Európában-hoz, de egy pacifista műfaji film elkészítése 1941-ben elismerésre méltó, bátor művészi állásfoglalásnak minősült, a szerzői és a zsánerelemek keverése pedig előremutató megoldás volt. A filmet nemcsak idehaza játszották sikerrel, de a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon is kedvezően fogadták; többek közt ennek köszönhetően tudott Radványi a feleségével együtt Olaszországba szerződni.

Egy emlékezetes jelenet

Amikor a kapitány (Kiss Ferenc) terve a rádiócsendről kitudódik, legjobban a nagyvállalkozó Van Gulden tiltakozik. A Somlay Artúr által alakított amerikai milliomosnak üzleti okokból van szüksége a hírekre, a kapitány szempontjait sem megérteni, sem elfogadni nem tudja. Később még egyértelműbbé válik, hogy a sok antagonista közül Radványi őt tartja a leghitványabbnak, mert ahogyan egy tiszt a férfi szemére is veti, mások szenvedése számára csak üzletet jelent. A kapitány monológja, amelyben Európát egy civakodó, de előbb-utóbb mindig kibékülő családhoz hasonlítja, ugyanakkor arról tanúskodik, hogy az idealista rendező ekkor még hitt abban, hogy a háború gyorsan és fájdalommentesen lezárható.

A rendező

Radványi Géza (bal szélen) a film forgatásán (forrás: NFI) 
Radványi Géza adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Köpeczi Bócz István (forrás: NFI)