Dögkeselyű

 

András Ferenc új alapokra helyezte a magyar bűnügyi filmet. Cserhalmi György ikonikus alakítást nyújt a magyar taxisofőr szerepében.

színes magyar játékfilm, 1982, rendező: András Ferenc

forgatókönyvíró: András Ferenc, Munkácsi Miklós, operatőr: Ragályi Elemér, főszereplők: Cserhalmi György, Gladkowska Maria, Temessy Hédi, Perczel Zita, Blaskó Péter, Szabó László, 109 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A mérnöki pályát taxisofőrködésre cserélő Simon Józsefet (Cserhalmi György) két idős hölgyutasa meglopja. Az elvált, adósságban úszó férfi hiába fordul a rendőrséghez, nem hisznek neki, de még a főnöke is arra gyanakszik, hogy saját maga tüntette el a pénzt. Simon tehetetlen dühében maga kezd nyomozásba, és hamarosan meg is találja a profi tolvajokat. Előbb az egyikük kutyáját, majd a lányát rabolja el, és pénzt követel a szabadon engedésükért cserébe. A megzsarolt asszony a tiltás ellenére a rendőrséghez fordul, és ettől kezdve Simon számára már nincs visszaút.


Mitől különleges?

Nem András Ferenc találta fel a magyar bűnügyi filmet, de ő volt az, aki új alapokra helyezte. A szocialista krimikből hiányzott a társadalomkritika, a bűn mindig kívülről érkező fenyegetést jelentett, magánnyomozókra pedig nem volt szükség, hiszen a rendőrség kompetenciáját nem lehetett megkérdőjelezni. A Dögkeselyű több szempontból is szakított ezzel a hagyománnyal. Egyfelől elmosta a határokat a bűnöző és a kisember közt, egy tisztes polgárból teremtett muszájgengsztert, akit valójában nem is a pénz, hanem a becsületének visszaszerzése motivál. Másfelől a közeg, Budapest sem makulátlan kulissza, a bűn itt már nem anomáliának számít, éppen ellenkezőleg, egy olyan világot mutat be a film, amelyben szinte lehetetlen tisztességesen boldogulni, és ahol 

mindenki megpróbálja kijátszani a rendszert sefteléssel, ügyeskedéssel. 

Harmadrészt a Dögkeselyű az első olyan film, amely miközben életszagú figurákat és helyzeteket teremtett, a krimi, a thriller, az akciófilm, sőt a film noir szabályait is sikeresen adaptálta a hazai környezetre. Ragályi Elemér operatőr képein Budapest nyomasztóan szürke városi dzsungel, amelyben még a ponyvák lapjaira kívánkozó fordulatok is hitelesnek hatnak; az autós üldözés is majdnem olyan izgalmas, mint a hollywoodi filmekben, Cserhalmi György pedig tökéletesen hozza az ellenséges világgal dacoló magányos antihős figuráját.

Új alapokra helyezte a magyar bűnügyi filmet

Hogyan készült?

A játékfilmes pályáját egy szatírával (Veri az ördög a feleségét) indító András Ferenc egy Munkácsi Miklós-kisregényben találta meg következő filmje témáját, de a történetet jelentősen átdolgozta. A könyvben a főhős szálával párhuzamosan egy rokonszenves rendőr nyomozása is fut, a forgatókönyv viszont csak Simonra fókuszál, aki itt egy gyerekétől elszakított, elvált férfi; ezt a motívumot a saját életéből vette a rendező. A 11 milliós költségvetésből készült Dögkeselyű volt az első magyar film, amelyben a steadicam nevű kamera-stabilizációs rendszert használták.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A filmet a magyar nézők és a kritikusok is kedvezően fogadták, de a külföldi közönség is értette és szerette. A Berlini Filmfesztiválon, ahol Arany Medvére jelölték, megkapta a közönségdíjat. Később közel 60 országban mutatták be, de az utolsó jelenetet több szocialista országban is túl lehangolónak ítélték, ezért kivágták. Készült a filmből egy cseh remake is, amelyből szintén hiányzik az eredeti finálé. A Dögkeselyű máig a magyar bűnfilmek etalonjának számít, hatása szinte minden azóta készült krimiben tetten érhető, de hiteles miliőteremtése miatt akár kordokumentumként is nézhető.


Egy emlékezetes jelenet

Simon egy kis budaörsi faházban tartja fogva az elrabolt lányt, akit a lengyel Maria Gladkowska alakít. A mindenre elszánt férfit nem hatják meg a nő könnyei, szembesíti azzal, hogy anyja egy bűnöző, és őszintén kitárulkozik neki a saját céljait illetően. A számonkérés és a vallomás jelenetét, stílszerű módon, templomi gyónást idéző plánozásban láthatjuk.

Ezt is nézd meg!

A restaurált kópia díszbemutatóján készült interjú (2022):


Olvass tovább!

MMA Lexikon
Réz András: Neophron percnopterus, András Ferenc: Dögkeselyű. Filmkultúra, 1982/4, 59-63.
Báron György: Budapesti ragadozók, Dögkeselyű. Filmvilág, 1982/8, 10-11.

A rendező

András Ferenc (Forrás: NFI/B. Müller Magda)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

András Ferenc ezzel a szerepajánlattal csábította haza Perczel Zitát Olaszországból. A főszereplő, Simon szülei az 1934-es Meseautót nézik, amikor meglátogatja őket, melynek főszereplője Perczel Zita.

Plakát

tervező: Szyksznian Wanda (forrás: NFI)