Talpuk alatt fütyül a szél

Csikóskalap, csárda, karikás ostor – Szomjas György elhozta a magyar pusztára a spagettiwesternt.

színes magyar játékfilm, 1976, rendezte: Szomjas György

forgatókönyvíró: Szomjas György, Zimre Péter, operatőr: Ragályi Elemér, főszereplők: Djoko Rosić, Bujtor István, Bordán Irén, Vladam Holer, Szilágyi István, Kristóf Tibor, Iványi József, Reviczky Gábor, 88 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: HD digitálisan felújított

Miről szól?

Az 1830-as években járunk, Farkas Csapó Gyurka (Djoko Rosić), a hírhedt karcagi betyár visszatér a börtönből, készen rá, hogy bosszút álljon azokon, akik feladták. A helyi nagygazdák Mérges Balázs csendbiztost (Bujtor István) bízzák meg az elfogásával (ő tartoztatta le az első alkalommal is), de a helyi pásztorok, akik ugyanúgy veszélyben érzik az életterüket a földesurak épülő csatornahálózata miatt, mint a betyárok, eleinte szövetségest látnak Gyurkában. Amikor a tanítványának szegődött Jeles Matyi elárulja őt, szorulni kezd a hurok a nyaka körül.

Mitől különleges?

Szomjas György volt az első, aki megpróbálta magyar környezetbe átültetni a western műfaját. Filmje egyaránt merít a zsáner eredeti, amerikai változatából és az olasz gyökerű spagettiwesternből. Az alapkonfliktus, mely szerint a civilizáció terjedése, a technikai fejlődés veszélyezteti a közösség hagyományos életmódját, ismerős lehet ezekből a filmekből, csak Szomjasnál nem a vasút érkezése, hanem a csatornázás miatt változik meg minden. Az író-rendező következetesen fordítja le a többi hangulati és tárgyi elemet is. A szereplők a cowboykalap helyi megfelelőjét, a csikóskalapot hordják, lengőajtós fogadó helyett lepukkant csárdában támasztják az asztalt, a fokossal és a karikás ostorral pedig legalább olyan jól bánnak, mint a pisztollyal. A sajátos balladai hangulatról közben Sebő Ferenc népdalokon alapuló zenéje gondoskodik, amely legalább olyan fontos eleme a filmnek, mint Leone klasszikusainak Ennio Morricone harmónikafutamai. A Talpuk alatt fütyül a szél, a spagettiwesternekhez hasonlóan elmossa a határt jó és rossz között. Csapó Gyurka ugyan nem tekinthető hősnek, de elvetemült gonosznak sem; ugyanannak a letűnőfélben lévő világnak a képviselője, mint Mérges csendbiztos, ezért is képesek megérteni egymást, még ha a törvény ellentétes oldalán állnak is.

Elhozta a magyar pusztára a spagettiwesternt.

Hogyan készült?

Szomjas a lehető legnagyobb történelmi hitelességre törekedett, a forgatókönyvet ezért Szűts Sándor etnográfus gyűjtéseire alapozva írta meg, és a kosztümöket, díszleteket is néprajzi anyagok alapján készíttette el. Építészmérnöki végzettségét kamatoztatva a filmben kulcsszerepet játszó betyárcsárdát saját maga tervezte meg. A Csapó Gyurkát megszemélyesítő Djoko Rosić-ot Kardos Ferenc – a műfajt elsőként honosítani igyekvő – Hajdúk című filmjének forgatásán találta meg; a bolgár színész ezzel az alakítással alapozta meg későbbi magyar karrierjét.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Szomjas műfaji kísérletét kedvezően fogadta a közönség, több mint 600 ezren látták a filmet a mozikban. Három évvel később leforgatta a hasonló műfajú Rosszembereket, szintén Djoko Rosić főszereplésével. Noha akadt később néhány próbálkozó, a műfaj nem honosodott meg nálunk, így a Talpuk alatt fütyül a szél továbbra is kuriózumnak, a magyar „eastern” első és legfontosabb képviselőjének számít.


Egy emlékezetes jelenet

Mérges csendbiztos a csárdában múlatja az időt, flörtöl a kocsmárosnéval (aki Csapó Gyurka szeretője is), amikor bekopog az ablakon az emlegetett betyár. Üldözőbe veszi néhány emberével együtt, majd a hajsza közben Gyurka hirtelen megáll, és a lóról le sem szállva vizelni kezd. A csendbiztos követi a példáját… A jelenet jól illusztrálja, hogy a rendező nem veszi véresen komolyan a saját maga teremtette világot, a betyárromantikát bátran ötvözi az ironikus látásmóddal.

Olvass tovább!

MMA Lexikon

A rendező

Szomjas György a film forgatásán (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A filmben szereplő csárdát Nagyiván község határában építették fel. Egy alkalommal a film készítői Budapestre mentek, hogy megnézzék a leforgatott anyagokat. A csárdát vigyázó éjjeliőr befűtött, aminek következtében a csárda leégett. A zárójelenethez ezért visszaépítették a csárdának a kamera felé néző oldalát. Így a film végén már csak a csárda fele ég, hiszen a másik fele már korábban leégett.

Plakát

 (forrás: MNF)

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem