Szerető fia, Péter

A második világháború alatti magyar filmgyártás legnagyobb rendezősztárja a vér hatalmáról készített melodrámába oltott kurzusfilmet.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1942, rendező: Bánky Viktor

író: Fendrik Ferenc, Szabó Sámuel, forgatókönyvíró: Tóth Miklós, Dallos Sándor, operatőr: Hegyi Barnabás, szereplők: Somlay Artúr, Páger Antal, Várkonyi Zoltán, Lánczy Margit, Vágóné Margit, Bordy Bella, 87 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Balogh Gáspárné egész életében a Pálossy uradalomban szolgált. Halála után fia, Péter ígéretet kap a gróftól, hogy megtarthatja anyja cselédlakását, ahol leendő feleségével, Sós Juliskával szeretne együtt élni. A lányra azonban szemet vet a gróf fia, Béla úrfi is, aki a visszautasítást követően, bosszúból, elbocsátja Pétert az uradalomból. A gróf azonban közbelép, mert megtudja, hogy Péter valójában az ő törvénytelen fia.

Mitől különleges?

A harmincas évek második felétől a világháború végéig sorra készültek Magyarországon az úgy nevezett „népi filmek”, amelyeknek nem a népi írók mozgalmához, hanem az uralkodó politikai kurzus preferált ideológiájához volt közük. A Szerető fia, Péter is ebbe a vonulatba illeszthető bele, de árnyaltabb dramaturgiája és ellentmondásos fogadtatása miatt ki is emelkedik a „műfajból”. 

A népi filmek a tisztességre és becsületre épülő, konzervatív értékeket közvetítő paraszti világot állították szembe a züllött és korrupt modern életformával.

Ezt a kontrasztot jeleníti meg Bánky Viktor filmje is. Péter derék, dolgos ember, egyetlen vágya, hogy családot alapíthasson a szülői házban, míg féltestvére, a gazdag Béla úrfi a munka helyett a kicsapongást választja, léha, városi nőkkel tölti az idejét, és elkártyázza a családi vagyont. Lelki romlottságához, szimbolikus módon, testi betegség is párosul: tüdőbajban szenved.

A Szerető fia, Péter valós társadalmi problémákat is érint, a parasztság elszegényedését, az egygyerekes családmodell csapdáit és a tarthatatlan földhelyzetet, de a feszültséget tompítja is azáltal, hogy – hasonlóan a népi filmek többségéhez –, a felsőbb osztály egyik képviselőjét is pozitívan ábrázolja. Pálossy gróf maga is szenved attól, hogy Béla fia felelőtlenül bánik az apai örökséggel, és már azelőtt Péterben látja megtestesülni az általa is vallott értékeket, hogy tudomást szerezne a rokoni kötelékről. A fináléban Bélának is megadatik a jó útra térés lehetősége: miután autóbalesetet szenved, vérátömlesztésre lesz szüksége, és egyedül a féltestvére hajlandó segíteni rajta, a romlatlan paraszti vér pedig szó szerint megtisztítja a tékozló fiút.

Hogyan készült?

Miután Hollywoodot és Berlint is megjárta, Bánky 1933-ban hazaköltözött, és 1938-ig vágóként dolgozott. Szerepet vállalt a politikában is, először a Turul mozgalom, majd a nyilaskeresztes párt tagja lett, ennek is köszönhetően léphetett rendezői pályára. 1944-ig húsz filmet készített. A Szerető fia, Péter főszerepére a hasonló világnézetű Páger Antalt kérte fel, akivel ez volt az ötödik közös munkájuk. Az operatőri feladatokat a legendás Hegyi Barnabás látta el, ő fényképezte az ugyancsak 1942-ben bemutatott Dr. Kovács Istvánt is, amelyben Páger szintén egy népi hőst alakít.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Bánky filmjét 1943-ban, két héttel a bemutatója után levették a mozik műsoráról. A betiltáshoz hozzájárulhatott az is, hogy 1943 elején a Kállay-kormány szakított a németbarát politikával, a „vér és föld”-ideológiája így már aktualitását vesztette, de Nemeskürty István szerint a valódi ok az lehetett, hogy Várkonyi Zoltán „végtelenül ellenszenvesre formált meg egy léha földbirtokoscsemetét, utálatot keltve ezáltal a magyar úri osztály iránt”. A Szerető fia, Péter ugyanakkor épp ennek az aspektusának köszönheti, hogy a kommunista hatalomátvételt követően nem tűnt el a süllyesztőben, sőt a rendező többi népi filmjével együtt az ötvenes évek termelési filmjeinek előképeként is szolgálhatott.




Egy emlékezetes jelenet


Pálossy gróf felkeresi a cselédházból kiköltözni készülő Pétert, hogy közölje vele: ő az apja. A béres nem úgy reagál a hírre, ahogy az uradalom feje várná. Tehetetlen dühében törni-zúzni kezd, úgy érzi, bemocskolták anyja emlékét. A múlt titkainak felszínre kerülése a gróf jóságosnak láttatott karakterét is árnyalja, hiszen a múltban ugyanazt a bűnt követte el, amelyre most a fia is készül. A korabeli nemi viszonyokat, a nők alárendelt helyzetét ugyanakkor jól illusztrálja, hogy Péter a saját édesanyját hibáztatja, amiért annak idején engedett az erőszaknak.

Plakát

Tervező: Muskovszky László (forrás: NFI)

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem