A beszélő köntös

A kor szuperprodukciója, a hangosfilm legnagyobb férfisztárjának főszereplésével készült Mikszáth-adaptáció mozitörténelmet írt.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1941, rendező: Radványi Géza

író: Mikszáth Kálmán, forgatókönyvíró: Nóti Károly, Palásthy Géza, Pacséry Ágoston, Asztalos Miklós, operatőr: Hegyi barnabás, vágó: Katonka László, zene: Vincze Ottó, főszereplők: Jávor Pál, Kiss Ferenc, Tasnády Fekete Mária, Lehotay Árpád, Szőreghy Gyula, 89 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Az 1600-as években járunk. Kecskemét szabad királyi városnak számít, a törökök és a labancok mégis felváltva sanyargatják. Lestyák szabómester fia, Miska (Jávor Pál) azt javasolja a városi tanácsnak, hogy ajánlják fel Kecskemétet az egyik török bég székhelyének, aki cserébe megvédené a lakosokat. A főbíró tisztában van vele, hogy ha a terv nem válik be, akkor a fejével kell fizetnie, ezért inkább átruházza a tisztséget Miskára, aki egy küldöttség élén fel is utazik Budára. Vele tart a „város árvája”, a fiatal Cinna is (Tasnády Fekete Mária), aki titokban szerelmes Miskába, mégis vállalja, hogy ajándékként a török uralkodónak adják. A fiatal szultánnak megtetszik a lány, de a Kecskemétnek védelmet nyújtó bég helyett csak egy díszes köntöst ad Miskáéknak. A főbíró úgy dönt, megszökteti Cinnát, és közben kiderül, hogy az ajándék köntösnek mágikus ereje van – segítségével akár a várost is meg tudják védeni.

Mitől különleges?

Radványi Géza rendezése elsősorban filmtechnikai szempontból számít jelentős alkotásnak – ez volt az első, részben színesben forgatott magyar film –, de

 látványos akciójelenetei miatt is kiemelkedett a mezőnyből.

A korábban nyugat-európai filmekben asszisztensként és íróként dolgozó alkotó hazai pályáját kortárs környezetben játszódó lélektani drámával nyitotta (Zárt tárgyalás, 1940), egy, a világháborúra reagáló, metaforikus kémtörténettel folytatta (Európa nem válaszol, 1941), de legnagyobb későbbi sikere, a Valahol Európában (1947) esetében is maradt a drámai hangvételnél és a jelen idejű elbeszélésnél.

A Mikszáth Kálmán regényéből készített A beszélő köntös viszont látszólag inkább a harmincas évek eszképista, szórakoztató magyar filmjeink hagyományait viszi tovább. Vonzerejét a fordulatos és romantikus alaptörténet mellett a sztárszínészek adják, akik a kor igényeinek megfelelő – ma már mesterkéltnek ható – színpadias gesztusokkal és hanghordozással alakítják a főbb szerepeket, de még a jellegzetes kabaréhumor sem hiányozhat a filmből (a forgatókönyvön a vígjátékíró Nóti Károly is dolgozott.) Radványi ugyanakkor közvetetten, de mégis reagál az éppen zajló világégésre, a két ellenséges hatalom árnyékában a saját útját kereső Kecskemét városa hasonló helyzetben van, mint a világháborúba éppen a forgatás ideje alatt belesodródó Magyarország.

Ez volt az első, részben színesben forgatott magyar film

Hogyan készült?

A beszélő köntös a korszakban kimagaslónak számító, 350 ezer pengős költségvetésből készült, amelyből bőven futotta nagyszabású díszletekre, kosztümös statisztériára és külső helyszínekre. 1941 májusában még fekete-fehér nyersanyagra kezdték meg a forgatást, csak később merült fel ötletként – a reklámcélokra készített színes diák nyomán –, hogy a hátralévő külső felvételeket színesben kellene rögzíteni (erre végül a Kecskeméthez közeli Bugacpusztán került sor). Berlinből rendeltek Agfacolor nyersanyagot, a technológia azonban még kísérleti fázisban volt, ezért a biztonság kedvéért a színesben forgatott jeleneteket fekete-fehér verzióban is rögzítették – vagyis a stábnak duplán kellett dolgoznia. A filmnegatívokat a forgatási napok végén repülővel küldték el a München melletti laborba, az akkor már bombázott Németországba.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A beszélő köntös bemutatója idején valóban kuriózumnak számított. A korabeli sajtóbeszámolók szerint heteken át telt házzal futott a film, és a színes jeleneteket a nézők minden alkalommal tapssal és ovációval fogadták. A kiváló operatőr, Hegyi Barnabás dokumentarista hangvételű képsorai a pusztáról – amelyek emlékeztetnek az 1936-os, korát megelőző Hortobágyra – mai szemmel is izgalmasak.
A produkció utóélete is érdekes: a film kópiái eltűntek, és csak a nyolcvanas évek elején került elő egy példány Németországból. 1984-ben újra bemutatták idehaza, de csak fekete-fehér verzióban vetíthették, mert a színei elbomlottak. Az eredeti verziót végül 2003-ban sikerült restaurálni a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával.



Egy emlékezetes jelenet

Miután Miska megszöktette a szultán udvarából, Cinna visszatér Kecskemétre. Mindenki halottnak hiszi, így nem kell attól tartania, hogy a török uralkodó a keresésére indul. Sára, a cigányasszony azonban felismeri őt, és megzsarolja. Fizetnie kell 500 aranyat, különben a szultán megtudja, hogy életben van. A visszataszítóan ellenszenves, affektálva beszélő, egyszerre behízelgő és fenyegető Sára figurájával a barna bőrűre maszkírozott Orsolya Erzsi egy rasszista sztereotípiát kelt életre. A jelenet hatásos – és mai szemmel tanulságos –, Mikszáth eredetijétől ugyanakkor távol áll ez az ábrázolásmód.

A rendező

Márai Sándor és testvérei, Radványi Géza, Kató és Gábor 1910-ben (forrás: Szamossy Ferenc/Petőfi Irodalmi Múzeum/Europeana)
Radványi Géza adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Békés (forrás: NFI)

Tudtad?

A Lestyák Miskát játszó Jávor Pál többszörösen is filmtörténetet írt. Nemcsak az első, részben színes magyar film fűződik a nevéhez, de az 1930-ban bemutatott első részben hangosított magyar hangosfilmben is főszerepet kapott (Csak egy kislány van a világon), majd az első teljesen hangosított magyar film (A kék bálvány, 1931) főszereplője is ő volt.

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem