A beszélő köntös

 

A kor szuperprodukciója, a hangosfilm legnagyobb férfisztárjának főszereplésével készült Mikszáth-adaptáció mozitörténelmet írt.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1941, rendező: Radványi Géza

író: Mikszáth Kálmán, forgatókönyvíró: Nóti Károly, Palásthy Géza, Pacséry Ágoston, Asztalos Miklós, operatőr: Hegyi Barnabás, vágó: Katonka László, zene: Vincze Ottó, főszereplők: Jávor Pál, Kiss Ferenc, Tasnády Fekete Mária, Lehotay Árpád, Szőreghy Gyula, 89 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

Miről szól?

Az 1600-as években járunk. Kecskemét szabad királyi városnak számít, a törökök és a labancok mégis felváltva sanyargatják. Lestyák szabómester fia, Miska (Jávor Pál) azt javasolja a városi tanácsnak, hogy ajánlják fel Kecskemétet az egyik török bég székhelyének, aki cserébe megvédené a lakosokat. A főbíró tisztában van vele, hogy ha a terv nem válik be, akkor a fejével kell fizetnie, ezért inkább átruházza a tisztséget Miskára, aki egy küldöttség élén fel is utazik Budára. Vele tart a „város árvája”, a fiatal Cinna is (Tasnády Fekete Mária), aki titokban szerelmes Miskába, mégis vállalja, hogy ajándékként a török uralkodónak adják. A fiatal szultánnak megtetszik a lány, de a Kecskemétnek védelmet nyújtó bég helyett csak egy díszes köntöst ad Miskáéknak. A főbíró úgy dönt, megszökteti Cinnát, és közben kiderül, hogy az ajándék köntösnek mágikus ereje van – segítségével akár a várost is meg tudják védeni.

Mitől különleges?

Radványi Géza rendezése elsősorban filmtechnikai szempontból számít jelentős alkotásnak – ez volt az első, részben színesben forgatott magyar film –, de

 látványos akciójelenetei miatt is kiemelkedett a mezőnyből.

A korábban nyugat-európai filmekben asszisztensként és íróként dolgozó alkotó hazai pályáját kortárs környezetben játszódó lélektani drámával nyitotta (Zárt tárgyalás, 1940), egy, a világháborúra reagáló, metaforikus kémtörténettel folytatta (Európa nem válaszol, 1941), de legnagyobb későbbi sikere, a Valahol Európában (1947) esetében is maradt a drámai hangvételnél és a jelen idejű elbeszélésnél.

A Mikszáth Kálmán regényéből készített A beszélő köntös viszont látszólag inkább a harmincas évek eszképista, szórakoztató magyar filmjeink hagyományait viszi tovább. Vonzerejét a fordulatos és romantikus alaptörténet mellett a sztárszínészek adják, akik a kor igényeinek megfelelő – ma már mesterkéltnek ható – színpadias gesztusokkal és hanghordozással alakítják a főbb szerepeket, de még a jellegzetes kabaréhumor sem hiányozhat a filmből (a forgatókönyvön a vígjátékíró Nóti Károly is dolgozott.) Radványi ugyanakkor közvetetten, de mégis reagál az éppen zajló világégésre, a két ellenséges hatalom árnyékában a saját útját kereső Kecskemét városa hasonló helyzetben van, mint a világháborúba éppen a forgatás ideje alatt belesodródó Magyarország.

Ez volt az első, részben színesben forgatott magyar film

Hogyan készült?

A beszélő köntös a korszakban kimagaslónak számító, 350 ezer pengős költségvetésből készült, amelyből bőven futotta nagyszabású díszletekre, kosztümös statisztériára és külső helyszínekre. 1941 májusában még fekete-fehér nyersanyagra kezdték meg a forgatást, csak később merült fel ötletként – a reklámcélokra készített színes diák nyomán –, hogy a hátralévő külső felvételeket színesben kellene rögzíteni (erre végül a Kecskeméthez közeli Bugacpusztán került sor). Berlinből rendeltek Agfacolor nyersanyagot, a technológia azonban még kísérleti fázisban volt, ezért a biztonság kedvéért a színesben forgatott jeleneteket fekete-fehér verzióban is rögzítették – vagyis a stábnak duplán kellett dolgoznia. A filmnegatívokat a forgatási napok végén repülővel küldték el a München melletti laborba, az akkor már bombázott Németországba.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A beszélő köntös bemutatója idején valóban kuriózumnak számított. A korabeli sajtóbeszámolók szerint heteken át telt házzal futott a film, és a színes jeleneteket a nézők minden alkalommal tapssal és ovációval fogadták. A kiváló operatőr, Hegyi Barnabás dokumentarista hangvételű képsorai a pusztáról – amelyek emlékeztetnek az 1936-os, korát megelőző Hortobágyra – mai szemmel is izgalmasak.

A produkció utóélete is érdekes: a film kópiái eltűntek, és csak a nyolcvanas évek elején került elő egy példány Németországból. 1984-ben újra bemutatták idehaza, de csak fekete-fehér verzióban vetíthették, mert a színei elbomlottak. Az eredeti verziót végül 2003-ban sikerült restaurálni a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával.


Egy emlékezetes jelenet

Miután Miska megszöktette a szultán udvarából, Cinna visszatér Kecskemétre. Mindenki halottnak hiszi, így nem kell attól tartania, hogy a török uralkodó a keresésére indul. Sára, a cigányasszony azonban felismeri őt, és megzsarolja. Fizetnie kell 500 aranyat, különben a szultán megtudja, hogy életben van. A visszataszítóan ellenszenves, affektálva beszélő, egyszerre behízelgő és fenyegető Sára figurájával a barna bőrűre maszkírozott Orsolya Erzsi egy rasszista sztereotípiát kelt életre. A jelenet hatásos – és mai szemmel tanulságos –, Mikszáth eredetijétől ugyanakkor távol áll ez az ábrázolásmód.

Ezt is nézd meg!





Demo felvétel a film 2003-ban történt restaurálásáról:

Beszélő Köntös restorated demo from FocusFox on Vimeo.

A rendező

Márai Sándor és testvérei, Radványi Géza, Kató és Gábor 1910-ben (forrás: Szamossy Ferenc/Petőfi Irodalmi Múzeum/Europeana)
Radványi Géza adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Békés (forrás: NFI)

Tudtad?

A Lestyák Miskát játszó Jávor Pál többszörösen is filmtörténetet írt. Nemcsak az első, részben színes magyar film fűződik a nevéhez, de az 1930-ban bemutatott első részben hangosított magyar hangosfilmben is főszerepet kapott (Csak egy kislány van a világon), majd az első teljesen hangosított magyar film (A kék bálvány, 1931) főszereplője is ő volt.