Hortobágy

A magyar puszták világát a harmincas években egy osztrák rendező mutatta be a leghitelesebben, Móricz Zsigmond közreműködésével.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1936, rendező: Georg Höllering

író: Móricz Zsigmond, forgatókönyvíró: György Mihály, Georg Höllering, operatőr: Schäffer László, szereplők: Cinege János, Cinege Jánosné, Kányási István, Szincsák Margit, Nagy Mihály, 82 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A Hortobágyon játszódó történet középpontjában a generációk ellentéte, a hagyományok és az új idők vívmányainak konfliktusa áll. A Cinege család feje, János rossz szemmel nézi, hogy fia kerékpározik, és csikós helyett gépész szeretne lenni, de az sem tetszik neki, hogy lánya nem az ő választottjához, hanem az olajfúrótornyon dolgozó Mihályhoz akar hozzámenni. A közelgő nagy vihar mindent megváltoztat.

Mitől különleges?

Az osztrák Georg Höllering filmje jócskán megelőzte a korát. A harmincas évek magyar filmiparát a stúdióban forgatott irodalmi és színházi adaptációk dominálták, a valóság kendőzetlen rögzítése nem merült fel igényként. A kívülről érkezett rendező témaválasztása is szokatlan volt, a vidéki Magyarország szociográfiai vagy néprajzi szemléletű bemutatását ekkor még csak a népi írók tűzték ki célul. Höllering úttörőnek bizonyult abban is, hogy a szerepek eljátszását amatőrökre, a forgatás helyszínén élő valódi csikósokra és parasztokra bízta.

A Móricz Zsigmond Komor ló című elbeszélésén alapuló történet valójában csak jelzésértékű, a Hortobágy fő attrakcióját a hétköznapi élet eseményeit, a parasztvilág rítusait, népszokásait rögzítő képsorok jelentik. Schäffer László kamerája egy természetfilmes kíváncsiágával, magyarázó kommentárok nélkül, hosszú perceken át mutatja a lovak vágtatását, a legelésző birkanyájat és a pocsolyában dagonyázó disznókat, miközben a film asszociációs montázsai az emberek és az állatok közti szoros kapcsolatot hangsúlyozzák Lajtha László népzenei alapokra épülő zenéjének aláfestésével.

Hogyan készült?

A 30-as években operatőrként dolgozó Hölleringet Schäffer László győzte meg arról, hogy ha egy ősi életformát szeretne bemutatni, akkor távoli helyszínek helyett elég a Hortobágyig elutaznia. Az alkotópáros több hónapon át rögzítette a dokumentarista felvételeket, majd, hogy a forgalmazás esélyeit javítsa, a rendező úgy döntött, játékfilmes elemekkel is kiegészíti az anyagot. Móricz Zsigmond írót kérte fel a történet megírására, aki mielőtt munkához látott volna, végignézte a musztereket, és leutazott a helyszínre, a filmben is látható Czinege János csikóshoz, ahol megismerkedett a környékbeliekkel is. Tíz nappal később a Pesti Naplóban már meg is jelent Komor ló címmel az első magyar filmnovella. Höllering a történet vázát és a karaktereket megtartotta, de a cselekményt és a dialógokat annyira átírta, hogy emiatt Móricz a naplójában el is határolódott a filmtől.

A forgatás végül, a megszakításokkal együtt, közel két évig tartott. Az amatőr szereplők használatát, állami támogatás hiányában, a szűkös költségvetés is indokolta. Az utómunkák 1935 novemberének végére fejeződtek be, a bécsi ősbemutatóra mégis több mint egy évet kellett várni a cenzorok miatt, akik többek közt a film naturalizmusát kifogásolták. A külföldi közönség láthatta az eredeti, 80 perces verziót, Magyarországon azonban csak megcsonkítva, egy órában vetítették. Vélhetően a cenzúrabizottság igényeit kielégítendő került egy magyarázó szöveg is a film elejére, amely biztosítja a közönséget, hogy a magyarság „magas kultúrájú úrinép”.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A korabeli nagyközönség és a kritika nem értékelte (alkalmuk sem sok volt a megtekintésére, Budapesten mindössze egy hétig vetítették), a köztudatba sem került be, jelentősége mégis megkérdőjelezhetetlen. Az amatőr szereplők iskolás produkciója ugyan megmosolyogtató, de

kordokumentumként páratlanul fontos a film, és a hatása is elvitathatatlan.

Többek közt megihlette az Emberek a havason rendezőjét, Szőts Istvánt, képi motívumai visszaköszönnek Fábri Körhintájából, Huszárik Elégiájából és A ménesgazdából (Kovács András), de szemléletmódja miatt akár a Budapesti Iskola előzményének is tekinthető.


Egy emlékezetes jelenet


Höllering és Schäffer nemcsak rögzítették, valódi mozgóképpé is komponálták a népi életképeket. A vásári forgatag zenére vágott bemutatója a szuggesztív közelikkel, a vonuló állatokkal és a körhinta gyorsított felvételeivel önálló klipként is megállja a helyét. Nem csoda, hogy a Hortobágy képi világa több mint 80 évvel később a Kerekes Band nevű zenekart is megihlette, akik a film részleteinek felhasználásával készítettek zenés videót:



A rendező

Georg Höllering

Tudtad?

A filmben egy kiscsikó születését is végignézhetjük. Az akkoriban szokatlanul merésznek számító képsorokat nemcsak a magyar cenzorok nem díjazták, az Angliában bemutatott verzióból is ki kellett vágni a jelenetet.

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem