Kilenc hónap

Mészáros Márta korát megelőző feminista filmjében Monori Lili a kamerák előtt adott életet gyermekének.

színes magyar játékfilm, 1976, rendező: Mészáros Márta

forgatókönyvíró: Hernádi Gyula, Kóródy Ildikó, Mészáros Márta, operatőr: Kende János, vágó: Kármentő Éva, zeneszerző: Kovács György, főszereplők: Jan Nowicki, Monori Lili, Berek Kati, Djoko Rosić, Demeter Hedvig, Dudás Mária, 88 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A levelező szakon agrármérnöknek tanuló Juli az ózdi téglagyárban kezd dolgozni betanított munkásként. Bodnár János, a művezető azonnal szemet vet rá, már másnap házassági ajánlatot tesz neki. A nő nemet mond, de később mégis összejön a kitartóan udvarló férfivel. Nem árulja el neki, hogy házasságon kívül már született egy gyereke. Bodnár rájön az igazságra, és úgy tűnik, hajlandó a kisfiút elfogadni, a saját rokonai előtt mégis titkolja a létezését. Juli, aki ekkor már a közös gyereküket várja, a férfi tiltása ellenére elmond mindet a családnak. Bodnár ezt képtelen megbocsátani a nőnek, és szakít vele.

Mitől különleges?

Mészáros Márta volt az első női rendező, aki 1975-ben elnyerte a Berlini Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét. Az Örökbefogadást a külföldi kritika feminista filmként ünnepelte. Mészáros nem tartotta annak, ennek ellenére következő rendezésével, a Kilenc hónappal még markánsabban állt ki a női önrendelkezés szabadsága mellett. Főhőse, Juli igazi autonóm személyiség, aki a társadalmi elvárásokkal szemben a saját útját járja. Hosszú ideig ellenáll Bodnárnak, és amikor járni kezdenek, akkor sem hajlandó teljesen feladni a szabadságát. Folytatja a tanulmányait, annak ellenére, hogy a férfi feleslegesnek tartja, és nem szégyelli azt sem, hogy fia apjával továbbra is jó viszonyt ápol. A párkapcsolat álcája alatt valójában értékrendbeli különbségeken alapuló akaratérvényesítési küzdelem zajlik. János a hagyományos családmodell híveként birtokolni akarja Julit, stabilitást, állandóságot, szilárd anyagi hátteret ígér neki, amire a nőnek – már csak a fia és születendő második gyereke érdekében is – szüksége is lenne, de cserébe le kellene mondani a függetlenségéről, és arról az igényéről, hogy a férfi, akivel együtt él, ne csak szeresse, de meg is értse őt.

A Kilenc hónapban Monori Lili és Jan Nowicki mellett a harmadik főszerepet az ózdi gyárvidék játssza. Kende János felvételei szociografikus igénnyel rajzolják meg a munkásvilág szűkre szabott tereit a gyártósoroktól a szocreál hangulatú üzemi étkezdéken át a pasztellszínű panelbelsőkig. A szabadban felvett jelenetek hátterében állandóan ott füstölnek a gyárkémények, sőt Juli és János lakásainak ablakai is pont arra néznek. A férfinek nincs ellenére a látvány, saját házát is ezen a környéken kezdi felépíteni, és csak itt tudja elképzelni a közös életüket, a nő viszont legszívesebben elhagyná Ózdot az egyetemi diploma megszerzése után. Mészáros filmjében a hólepte, szürke város egyszerre realista és szimbolikus színtér, ahogy a lány szüleinek jóval barátságosabb hangulatú tanyasi háza is az.

A társadalmi elvárásokkal szemben a saját útját járja

Hogyan készült?

Az Örökbefogadás sikerének köszönhetően a rendező kapott egy párizsi ösztöndíjat, ott írta meg a film történetét – a forgatókönyvön később Kóródy Ildikó és Hernádi Gyula is dolgozott. A férfi főszerepet élettársára, a lengyel Jan Nowickire osztotta, Monori Lilit pedig első filmszerepe, A tanú alapján választotta ki. A felkérés idején a színésznő állapotos volt, Mészáros pedig rábeszélte, hogy a kamerák előtt szüljön. Először egyetlen orvos sem akarta elvállani, hogy egy forgatócsoport jelenlétében vezesse le a szülést, de végül sikerült meggyőzni egy fiatal ügyeletes orvost, miután a kórház igazgatójának engedélyét is megszerezték. A stáb két hétig állt készenlétben a szülés megindulására várva. A jelenet lefilmezése után Kende János operatőr elájult.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Kilenc hónap az Örökbefogadás folytatásának is tekinthető, mindkettőben egy erős, férfiak által kihasznált nő dönt úgy, hogy a társadalom rosszallásával nem törődve, egyedül is vállalja az anyaságot, és nem mellesleg a karrierjéről sem mond le. Bodnár karakterének alulírtsága felróható az alkotóknak, ezzel együtt

a film idehaza megelőzte a korát, amelyet a külföldinél jóval hűvösebb fogadtatás is jelzett.

Sokan erkölcstelennek bélyegezték a rendezőt és a főszereplőjét is; nemcsak a nézők, akik az alkotóknak címzett levelekben fejezték ki a felháborodásukat, de a kritikusok egy része is. Szerintük Mészáros „szinte teljesen megfeledkezett Julika felelősségéről” és „nemcsak kórképet szándékozik nyújtani a mentális, szexuális élet zavaraiból, hanem egy (…) már-már abnormálissá váló magatartást értékké növeszt, példaként állít elénk”.
A film Cannes-ban megkapta a FIPRESCI-díjat, Monori Lili pedig a Magyar Filmkritikusok Díja mellett a Teheráni Filmfesztivál elismerését is elnyerte.


Egy emlékezetes jelenet

Jánosék a férfi rokonainak segítségével a félkész családi házon dolgoznak. Amikor leendő anyósa arról mesél Julinak, hogy mekkora örömöt jelent az elsőszülött gyerek, a lány úgy dönt, Bodnár tiltakozása ellenére elárulja a rokonságnak, hogy már van egy ötéves gyereke. A reakciók kiábrándítóak, a családtagok válogatott jelzőkkel illetik Julit, aki szerintük kihasználja Jánost. A férfi felháborodottan zavarja el őket, de amikor kettesben maradnak, a nőt kezdi el hibáztatni. Mészáros Márta elmondása szerint miután a film a televíziós premiernek köszönhetően szélesebb közönséghez is eljutott, a nézők egy jelentős része ugyanolyan szavakkal minősítette Julit, mint Bodnár és a családja.

Ezt is nézd meg!

Az anyaság motívuma a magyar filmekben:

A rendező

Mészáros Márta Örökség című filmjének forgatásán (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Monori Lili így idézte fel egy interjúban azt a beszélgetést, ahol a rendező rávette a filmtörténeti szülésre: „Mészáros Márta elhívott az EMKÉ-be, és óvatosan kerülgetve a dolgot, mesélt egy Agnès Varda nevű lengyel avantgárd filmrendező nőről, aki lefilmezte saját szülését. Beszélt arról, hogy miképpen erősödik az idő tájt Kelet-Európábán a feminista mozgalom, miért volt fontos Varda akciója, aztán nagy nehezen elmesélte, hogy szülésről, születésről szeretne filmet forgatni. De őszintén szólva én először azt hittem, hogy csak színészi teljesítményre van szüksége, sóhajtoznom kell, szenvednem, meg ilyesmi.”

Plakát

Tervező: Helényi Tibor (forrás: NFI)

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem