Egy erkölcsös éjszaka

Makk Károly impresszionista művében a bordélyház lakói egy éjszakára eljátsszák, hogy tisztességben és boldogságban élnek.

színes magyar játékfilm, 1977, rendező: Makk Károly

író: Hunyady Sándor, forgtókönyvíró: Örkény István, Bacsó Péter, operatőr: Tóth János, vágó: Sivó György, zeneszerző: Balassa P. Tamás, főszereplők: Psota Irén, Makay Margit, Carla Romanelli, Tarján Györgyi, Cserhalmi György, Leyrer Edith, 96 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

  

Miről szól?

Az idő a századforduló környéke, a hely egy békés kisváros, peremén takaros bordélyházzal. A lányok rajonganak az egyik kuncsaftért, a bohém egyetemista Kelepei Jenőért (Cserhalmi György), ezért a Mutter (Psota Irén) felajánlja a „doktor úr”-nak, hogy költözzön hozzájuk. Az idilli hétköznapokat Kelepei vidéken élő idős édesanyjának (Makay Margit) váratlan látogatása zavarja meg. Az asszonynak fogalma sincs róla, milyen műintézményben lakik a fia, a lányok nem is szeretnék, hogy kiderüljön, ezért a Mutter vezetésével színjátékba kezdenek. A kisváros ekkor megérkező elöljárói azonban az eredeti funkciója szerint akarják használni a bordélyházat…

A kuplerájt otthonos békevilággá lényegíti át

Mitől különleges?

Makk Károly azon rendezők szűk táborába tartozik, akik pályájuk egy-egy szakaszában le tudtak, le mertek mondani a történetcentrikus filmkészítésről. A hetvenes években három olyan – stilisztikai megoldásaik, motívumaik mentén akár trilógiaként is nézhető – filmet készített, amelyekben

a cselekmény helyett az impressziókra, a hangulatfestésre és a tudatjátékokra helyeződik a hangsúly.

Míg az életmű csúcsteljesítményeként ünnepelt Szerelemben jelen van a közéleti-történelmi fókusz is, a Macskajáték emlékképei az egyéni tudat mélyére vezetnek, az Egy erkölcsös éjszaka pedig már eleve a múltban játszódik – abban a szecessziós világban, amely a másik két filmben csak az idős szereplők emlékeiben kel életre.

Az Egy erkölcsös éjszakát frivolabb hangvétele, és hol együttérzőbb, hol szatirikusabb humora is megkülönbözteti. A Makkot és írótársait, Örkény Istvánt és Bacsó Pétert megihlető rövid Hunyady Sándor-novellában (A vöröslámpás ház) Kelepei anyja anélkül távozik a városból, hogy megtörténne a találkozás a kupleráj lakóival. A film nem hagyja ki ezt a dramaturgiai ziccert, a színjáték nyomán azonban nem félreértéseken alapuló, kabarétréfába illő helyzetek alakulnak ki – bár humoros pillanatok azért akadnak –, helyette a lányok esélyt kapnak rá, hogy egyetlen éjszaka erejéig kilépjenek a szerepükből, és normalitást színleljenek. A kisváros elöljáróiról, a parlamenti képviselőről, az őrnagyról és a fővadászról – ők sem szerepelnek a novellában – ezzel párhuzamosan kiderül, hogy a polgári erkölcs számukra csak egy máz, valójában ők képviselik a devianciát, nem a kupleráj szexmunkásai.

Makk filmjét a színészi játék mellett – Psota Irén, Tarján Györgyi és Makay Margit is ihletett alakítást nyújt – Tóth János operatőr szecessziós színdramaturgiája teszi igazán különlegessé, amely a kuplerájt otthonos békevilággá lényegíti át.

Hogyan készült?

Hunyady Sándor novelláját, A vöröslámpás házat Makk már 1957-ben szerette volna feldolgozni, de a kádári kultúrpolitika irányítója, Aczél György azzal utasította vissza Örkény és Bacsó forgatókönyvét, hogy az állam pénzéből nem készülhet kuplerájtörténet. A Macskajáték nemzetközi sikerének köszönhetően húsz évvel később újra előkerülhetett a filmterv. 1976-ban alakult meg a Dialóg Filmstúdió, amely bizonyos anyagi és ideológiai keretek között önállóságot élvezhetett. Elsőként az Egy erkölcsös éjszakát szerették volna elkészíteni – nem függetlenül attól, hogy a Dialóg helyettes vezetője történetesen Bacsó Péter volt.

A négy hónapig tartó forgatás helyszíne a XVIII. században épített óbudai Selyemfonó volt, a kirándulóepizódot az esztergomi Dunánál rögzítették. Vayer Tamás díszlettervező többször is átfestette a kupleráj falait, majd a rétegeket itt-ott lekaparta, ettől kicsit kopottasnak tűnt, mégis úri ház benyomását keltette az épület. Tóth János operatőr ötlete nyomán a Selyemfonó udvarát áttetsző műanyaggal vonták be, így képesek voltak tetszőleges időjárási viszonyt modellezni a világítás segítségével.

A filmben látható különleges régi ruhákat, selymeket, taftokat, kendőket, blúzokat, finom szöveteket, estélyiket Makk Csengey Emőke jelmeztervezővel közösen válogatta – egyes források szerint ezeket újsághirdetések segítségével szerezték be.

Az első vágást követően másfél hónapig tartó utószinkron következett. Erre azért volt szükség, mert Makk két külföldi színésznőt is szerződtetett. A rendező a Napraforgó című Krúdy-adaptációban figyelt fel a főszerepet játszó, szenvedélyes és érzéki Carla Romanellire, aki nem sokkal korábban fejezte be a munkát Sándor Pál Herkulesfürdői emlékében (1977). Mutter szerepét eredetileg az Oscar-jelölt Valentina Cortesének szánták, végül Psota Irén kapta meg. A lányokat alakító színésznők közt akadtak pályakezdők (Szirtes Ági, Kishonti Ildikó, Tarján Györgyi) és amatőrök is (Tőrös Judit, Szécsi Katalin). Jenő anyjának szerepét a rendező a forgatás idején már 90 éves Makay Margitra bízta, aki korábbi filmjében, a Macskajátékban is feltűnt. A fiát alakító Cserhalmi Györgyre Makk az Amerikai anzixben figyelt fel.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Egy erkölcsös éjszaka premierje a Cannes-i Filmfesztiválon volt – a magyar kultúrpolitika irányítói egy másik filmet jelöltek, de a cannes-i válogatók ragaszkodtak Makk rendezéséhez –, s elismerést ugyan nem kapott, idehaza azonban a magyar filmkritikusok Makay Margitnak ítélték a legjobb női főszereplő díját, Tarján Györgyi pedig a legjobb női epizódszereplő lett. A közönség is jól fogadta a filmet, több mint 600 ezren váltottak rá jegyet.


Egy emlékezetes jelenet

A Szerelemben és a Macskajátékban töredezett emlék- és fantáziaképek nyomán tárul fel a szereplők belső világa. Az Egy erkölcsös éjszaka lineáris cselekményét csak egyetlen ilyen epizód bontja meg, de az annál hangsúlyosabb. A doktor úrba fülig szerelmes Darinka a vőlegényének fogalmaz szakító levelet, és miközben a lány meditatív monológját hallgatjuk, egy kirándulás képei elevenednek meg. Hosszan elnyújtott idilli momentumok váltják egymást, Jenő és Darinka egy csónakban pihenve hallgatják a természet hangjait, utána (vagy előtte) pedig szalonnát sütnek a lányokkal közösen. Az impresszionista festményeket – például Manet Reggeli a szabadban című klasszikusát – idéző költői képsorokról nem lehet eldönteni, hogy Darinka valódi emlékeit vagy vágyfantáziáit jelenítik-e meg.

Ezt is nézd meg!

 

A rendező

Makk Károly az Egy erkölcsös éjszaka forgatásán (NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Szyksznian Wanda (forrás: NFI)

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem