A kék bálvány

 

Az első igazi magyar hangosfilm Amerikában játszódott, és a hollywoodi műfajok bűvöletében készült.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1931, rendező: Lázár Lajos

író: Bónyi Adorján, forgatókönyvíró: Lőrincz Miklós, Faragó Dezső György, operatőr: Eiben István, zeneszerző: Angyal László, hangmérnök: Lohr Ferenc, főszereplők: Jávor Pál, Gózon Gyula, Beregi Oszkár, Radó Nelli, Pethes Sándor, Vendrey Ferenc, 90 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A vagyonát elvesztő Lóránt György báró (Jávor Pál) inasával, Péterrel (Gózon Gyula) közösen az Egyesült Államokban kezdene új életet, de elbocsátják a pincér állásából. A bárban, ahol a bánatát éppen alkoholba fojtja, felfigyel rá a fiatal Mary (Radó Nelli), egy milliomos család sarja. A sors úgy hozza, hogy az este folyamán, egymástól függetlenül, mindketten vásárolnak egy-egy sorsjegyet, amellyel tulajdonrészt szereznek egy isten háta mögötti farmon. Hű inasával együtt Péter elutazik a birtokra, ahol találkozik az öt másik tulajdonostárssal, közte az inkognitóban lévő Maryvel. Egymásba szeretnek, de közben megérkezik a lány féltékenységtől gyötört vőlegénye is, aki le akar számolni a férfivel. A bonyodalmakat fokozza, hogy a társaság tagjai közül valaki ellopja a kínai Wu (Makláry Zoltán) imádott bálványát.

Mitől különleges?

Noha néhány mondat már Gaál Béla Csak egy kislány van a világon című filmjében elhangzott, A kacagó asszony (Hegedűs Tibor, 1930) és Az orvos titka (Hegedűs Tibor, 1930) pedig elviekben már megfelelt a hangosfilm kritériumainak, az előbbit utólag hangosították, utóbbiakat pedig Párizsban forgatták két amerikai film snittről snittre lemásolt remake-jeiként, így az első igazi magyar hangosfilmnek a Kék bálvány tekinthető.

Lázár Lajos rendezése ennek ellenére még a némafilmes esztétika jegyében készült: színpadra illő gesztusokat használó színészek színpadias díszletekben mozognak statikus kamera előtt, a szájukba adott dialógusok pedig hangjátékszerűen mesélik el a történetet. A Kék bálvány ugyanakkor a kortárs hollywoodi filmekből is merít, a történetben vannak kalandfilmes, westernes, romantikus, burleszk-, musical- és krimielemek is, összehangolásukra azonban sem a forgatókönyv, sem a rendező nem képes.

Amilyen változatos a film műfaji térképe, olyan eklektikus benne a színészek játéka is

– a főszereplők közül a később a legnagyobb hazai mozisztárrá váló Jávor Pál a természetes karizmájára építve itt még visszafogottan játszik, a Maryt alakító Radó Nelli minden tekintetben amatőr, a kor kiváló epizodistái (Gózon Gyula, Makláry Zoltán, Vendrey Ferenc, Sárossy Andor, Gárdonyi Lajos) pedig vígjátéki karaktereket hoznak – a Sárossy-Gárdonyi páros Hacsek és Sajót, illetve Stan és Pant egyszerre idézi meg.

Színpadra illő gesztusok

Hogyan készült?

A Kék bálvány költségvetését Gróf Zichy Géza Lipót gyártásvezetőnek sikerült előteremtenie, miután megegyezett a Grünwald–Schiffer céggel, hogy 110 ezer pengő filmtámogatásért cserébe Schitovszky belügyminiszternél kijár nekik egy útépítési megbízást. A forgatókönyvet Bónyi Adorján regénye alapján írták – azért esett a választás az író egyetlen, Amerikában játszódó regényére, mert az alkotók abban reménykedtek, hogy így könnyebben ki tudják szolgálni az amerikai filmeken nevelkedett közönség igényeit. Az 1931. április 29-én kezdődő és öt hétig tartó forgatás helyszíne a hangberendezéssel frissen felszerelt Hunnia Filmgyár, illetve Annavölgy és Pilisvörösvár volt, ahol a Filmipari Alap által Németországból hozatott Tobis-Klang rendszerű hangosfelvevő gépet használták.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Kék bálvány díszbemutatója a Royal Apollóban volt 1931. szeptember 25-én, de a remélt siker elmaradt. Az alkotók számítása nem jött be, a közönség nem érezte magáénak az Amerikába helyezett történetet és bonyodalmakat. A két hónappal később bemutatott Hyppolit, a lakáj diadalmenete végül teljesen háttérbe is szorította Lázár Lajos filmjét. A Kék bálvány technikailag és esztétikailag is kezdetleges produkció – a rendező sokszor még az alapvető plánozási szabályokat sem tartja be (gyakori a tengelytörés) –, filmtörténi ritkaságként mégis érdemes a figyelemre, ráadásul az első magyar mozisztár, Jávor Pál karrierjében is fontos állomás.


Egy emlékezetes jelenet

Bár az Egyesült Államokban játszódik, és az amerikai mítoszra, illetve a hollywoodi műfajokra épít, Lóránt bárónak és inasának köszönhetően a hazai ízek sem hiányoznak a filmből. Amikor a farmon összezárt idegenek egymás kultúrájával ismerkednek, a Gózon Gyula által alakított Péter Angyal László és Harmath Imre Van London, van Nápoly, van Konstantinápoly kezdetű, Budapestet ünneplő szerzeményét kezdi énekelni olyan megkapó szenvedéllyel, hogy Gárdonyi Lajos csavargója és Sárossy Andor önjelölt sheriffje is csatlakozik hozzá. A dal végül, a filmmel ellentétben, sláger lett, a hangosfilm megszületésének 50. évfordulója alkalmából hanglemezen is megjelentették.

Olvass tovább!

MMA Lexikon

A rendező

Lázár Lajos (forrás: Hangosfilm)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Scitovszky Béla belügyminiszter a forgatás előtt a „hangos híradó céljaira” beszédet mondott, arra kérve a magyar közönséget, hogy a gyárból hamarosan kikerülő magyar filmeket tekintse nemzeti alkotásnak. „Ne vonja meg tőlük kritikáját, de ne vonja meg szeretetét sem. Ne feledje el, hogy amit a magyar művészet és ipar teremt, az mindnyájunké, és már azért is közelebb áll hozzánk bármely idegennél. Szeresse és keresse a közönség azt a mozit, amely magyar filmet játszik.”