Lila akác

Székely István filmje mai szemmel is szórakoztató szerelmi komédia, amely betekintést enged a békebeli Budapest éjszakai életébe.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1934, rednező: Székely István

író: Szép Ernő, forgatókönyvíró: Mihály István, operatőr: Szilas József, zeneszerző: Ábrahám Pál, hangmérnök: Lohr Ferenc, producer: Gál Ernő, főszereplők: Ágay Irén, Biller Irén, Nagy György, Kabos Gyula, Gózon Gyula, Rátkai Márton, 79 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn 

Miről szól?

Tóth Manci (Ágai Irén), a fiatal divatárus lány beleszeret a banktisztviselőként dolgozó Paliba (Nagy György). A férfi nem viszonozza az érzelmeit, ő Lilibe (Eszterházy Ilona), a nagyvilági dámába szerelmes reménytelenül. Manci elszerződik kartáncosnak az orfeumba, abban bízva, hogy így jobban fel tudja hívni magára Pali figyelmét, majd végső elkeseredésében igent mond egy oroszországi munkára is. A férfi csak ekkor ébred rá, hogy mekkora hibát követett el.

Mitől különleges?

Szép Ernő, a századelő elismert újságírója, dalszerzője, szépírója 1919-ben jelentette meg Lila ákác című regényét, amelyet a húszas években színdarabbá dolgozott át. Legtöbb művéhez hasonlóan önéletrajzi ihletésű – Szép maga is dolgozott bankban, énekesként pedig a pesti éjszakai életet is megismerte.

A Hyppolit, a lakájjal zajos sikert arató Székely István számára ideális alapanyagnak ígérkezett a regény, illetve a színdarab. A filmverzió hangvétele némileg könnyedebb, mint a regényé, az író melankolikus alapállása kevésbé érződik ki belőle – köszönhetően többek közt a megváltoztatott befejezésnek –, de mindkettő a háború előtti, békebeli Budapest iránti nosztalgiára épít. Eiben István kamerája előtt is

a mulatók, az orfeumok világa elevenedik meg, de zajlik az élet a Városligetben és a Duna-korzón is,

ahol nap mint nap szerelemek szövődnek, és szívek törnek össze. A romantikus bonyodalmak mellett mulatságos pillanatokban is bővelkedik Székely filmje. A szereplők folyamatosan szarkasztikus kiszólásokat tesznek, csipkelődnek, ugratják egymást. A film nyelvezete – amelyben Szép köznyelvi stílusa köszön vissza – természetesnek hat, a forgatás idején azonban az olyan fordulatok, mint az „apuskám”, „te hülye” vagy „fene a pofáját”, még utcai zsargonnak számítottak, és filmekben, színpadon közönségesnek minősültek. Mai szemmel ugyanilyen előremutató gesztusnak tűnik, hogy a Lila akácban nem a férfi, hanem a szerelmes nő az, aki aktívan udvarol választottjának. A film szellemesen használja a betétdalokat is, az Ábrahám Pál által szerzett slágerek, a címbéli Lila akác vagy a Hello, baby többször is felcsendülnek, és minden alkalommal más hangnemben, kontextusban.

Hogyan készült?

Szép Ernő regényét Gál Ernő producer ajánlotta Székely István figyelmébe, aki a színpadi verziót is megnézte, de eleinte nem tudták, hogyan valósítsák meg az adaptációt, mert – a rendező szavaival – „annak idején egy lírai film elképzelhetetlen volt”. A történetet végül Mihály István forgatókönyvíró dolgozta át, és mindössze kilenc nap alatt forgatták le. A film költségvetését 85 000 pengőre tervezték, végül 150 ezerbe került, amihez hozzájárult az is, hogy új befejezést kellett forgatni. A Pátria Filmvállalat vezetője, Guttmann Manó jelezte Székelyéknek, hogy a vidéki mozikban nem szerepel jól a film, ezért pótlólag készítettek hozzá egy happy endes befejezést.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Lila akác mai szemmel is szórakoztató, frivol szerelmi komédia, amely betekintést enged a háború előtti Budapest mulatóinak világába, miközben a korabeli társadalom hierarchikus viszonyai is kirajzolódnak belőle. Szép Ernő regényének végkicsengését ugyanakkor meghamisítja, és a háborút annak ellenére is kihagyja a filmből, hogy a történet hangsúlyosan 1914-ben játszódik. Székely István rendező sem tudta túltenni magát ezen a befejezésen, ezért 1972-ben – amikor több mint 30 évnyi emigráció után hazatért Magyarországra – Halász Judit és Bálint András főszereplésével elkészítette a regény új adaptációját.


Egy emlékezetes jelenet 

Manci vonata délben indul Oroszországba. Már megbánta, hogy aláírta a szerződést, de nem mondhatja vissza az utat, mert csak így tud gondoskodni négy testvéréről. Döntéséről Pálnak sem beszélhet, a férfi mégis megtudja, hogy a lány elhagyni készül az országot. A regényben Pali is Oroszországban köt ki, de őt egy másik vonat viszi – az első világháború frontjára. Székelyék ezt a verziót is leforgatták, de csak a nézői és produceri nyomásra elkészített happy end maradt fent. A jelenet érdekessége, hogy egy, a romantikus filmek fináléjában mai napig használt dramaturgiai megoldás, a „nagy rohanás” köszön benne vissza: a szerelemes férfi, ráeszmélve, hogy örökre elveszítheti a nőt, az állomásra siet, ahol az utolsó utáni pillanatban tud csak felugrani a vonatra.

Az író

Szép Ernő (forrás: Europeana/PIM)

Tudtad?

A film díszbemutatóján, a Rádiusban olyan előkelő vendégek is megjelentek, mint Horthy Miklós kormányzó, József Ferenc főherceg, Andrássy Géza gróf, dr. Szily Kálmán kultuszállamtitkár és dr. Jeszenszky Andor miniszteri tanácsos, az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke.

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem