Egri csillagok

Minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmje, az első igazi hazai blockbuster. Várkonyi Zoltán hollywoodi módra adaptálta Gárdonyi Géza klasszikusát.

színes magyar játékfilm, 1968, rendező: Várkonyi Zoltán

író: Gárdonyi Géza, forgatókönyvíró: Nemeskürty István, operatőr: Szécsényi Ferenc, vágó: Szécsényi Ferencné, zene: Farkas Ferenc, hangmérnök: Arató János, főszereplők: Kovács István, Venczel Vera, Sinkovits Imre, ifj. Korga György, Mádi Szabó Gábor, Szemere Vera, 147 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

  

Miről szól?

A 16. századi Magyarországon járunk, a török hódoltság korában. A hétéves Bornemissza Gergely és Cecey Éva egy török janicsár, a félszemű Jumurdzsák (Bárdy György) fogságába esik. Megszöknek, és magukkal viszik a férfi imádott gyűrűjét. Felnőve a fiú (Kovács István) Török Bálint (Bessenyei Ferenc) apródja, Éva pedig Izabella királyné (Ruttkai Éva) udvarhölgye lesz. Szerelmesek egymásba, de Évát az apja másnak ígérte. A lány az esküvő napján megszökik, és Gergellyel közösen Isztambulba megy, hogy kiszabadítsák a szultán fogságába esett Török Bálintot. Tíz évvel később, 1552-ben a török sereg már Eger vára alatt gyülekezik, Gergely csatlakozik a Dobó István várkapitány (Sinkovits Imre) irányítása alatt álló 1500 védőhöz, miközben feleségéhez, Évához, egy rejtélyes, félszemű idegen állít be, és a gyűrű után érdeklődik.

Mitől különleges?

Gárdonyi Géza 1899-ben íródott regénye, amely Eger várának 1552-es ostromát meséli el egy szerelmi történetbe ágyazva, igazi klasszikus, generációk nőttek fel rajta, köszönhetően többek közt annak is, hogy hosszú évtizedek óta szerepel az iskolai kötelező olvasmányok közt. Népszerűségére jellemző, hogy 2005-ben, „A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként Magyarország legkedveltebb regényének választották. Készült belőle többek közt képregény, musical és számítógépes kalandjáték is, az első filmadaptáció pedig már 1923-ban megszületett Fejős Pál rendezésében.

A pályáját színészként indító Várkonyi Zoltán az 1960-as években az elsők között fordult a látványos, nagy költségvetésű, kosztümös történelmi filmek felé, két év alatt három Jókai Mór-adaptációt készített (A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, 1966, Kárpáthy Zoltán, 1966), így aligha lehetett nála alkalmasabb jelölt a legnépszerűbb magyar regény feldolgozására. A forgatókönyvet jegyző Nemeskürty István Gárdonyi művét lerövidítette, néhány szálat és karaktert elhagyott, a szerkezetet és az alaptörténetet azonban hűen követi az adaptáció. A regényhez hasonlóan a filmben is a 19. századi romantikus történelemszemlélet prizmáján keresztül szembesülhetünk a 16. századi feudális viszonyokkal, és a főszereplők is megfelelnek a korszak uralkodó hősideáljainak – vagyis a regény szellemiségét tükröző feldolgozás született.

A török sereget ötezer kivezényelt sorkatona alakította

Hogyan készült?

Várkonyi Zoltán filmje a kifejezés mai értelmében igazi blockbuster volt. Az eredeti büdzsé „csak” 19 millió forint volt, de végül

példátlanul nagy összegből, 45 millió forintból készült, amely az akkori és a 2010-es évek átlagfizetését összevetve ma 5-6 milliárd forintot jelentene.

A felfokozott érdeklődést és a regény kultuszát jól jelzi, hogy amikor Várkonyi – egy marketingszempontból sem utolsó akció keretében – az Ifjúsági Magazinban kérte meg az olvasókat, hogy szavazzák meg a szerintük ideális szereposztást, pár nap alatt több 10 ezer levelezőlap érkezett a szerkesztőségbe. A két főszerepben az olvasók is Kovács Istvánt és Venczel Verát szerették volna látni – vélhetőleg a rendező korábbi filmje, a Kárpáthy Zoltán miatt, amelyben a két fiatal színész ugyancsak szerelmespárt alakított. A többi szerepre, beleértve az epizodistákat is, a kor legnagyobb színészeit kérték fel Sinkovits Imrétől Bárdy Györgyön, Gobbi Hildán, Major Tamáson és Latinovits Zoltánon át Ruttkai Éváig, Bessenyei Ferencig, Agárdi Gáborig és Zenthe Ferencig. Az operatőr Várkonyi állandó munkatársa, Hildebrand István lett volna, de őt végül Szécsényi Ferenc váltotta a több mint másfél évig tartó forgatás előtt pár héttel.

A stáb a tengerparti epizódot a Balatonnál és Bulgáriában, a Fekete-tenger partján rögzítette, a vár ostromának tömegjeleneteit pedig Pilisborosjenő határában vették fel, ahol felépítették az egri vár másolatát Vayer Tamás díszlettervező, grafikus és Szász Endre festőművész látványtervei alapján. Az ostromló török sereget a Magyar Honvédségtől kivezényelt ötezer sorkatona alakította.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Dramaturgiai szempontból az Egri csillagok nem tartozik Várkonyi legnívósabb történelmi adaptációihoz – az isztambuli epizódból még ifjúsági kalandfilmként nézve is hiányzik a feszültség, a sok szereplő miatt pedig nem jut idő a főbb karakterek elmélyítésére –, és képi megoldásait illetően sem ér fel a Hildebrand István által fényképezett három Jókai-feldolgozáshoz. A közönség ugyanakkor rendkívül hálásan fogadta a korszak legnagyobb filmszenzációját. A nézők valósággal megrohamozták a mozikat, a bemutatót követő héten egymillióan váltottak jegyet a filmre – végül összesen 18 millió jegyet adtak el, vagyis a többség kétszer is beült rá. A fiatal színészekből sztárok lettek, Kovács István és Benkő Péter együtt közel 50 ezer szerelmes-, illetve rajongói levelet kapott néhány hónap alatt.


Egy emlékezetes jelenet 

Végéhez közeledik az ostrom, a törökök már a kapukon belül vannak. A várba titokban beszökő Éva szembekerül a fiát elrabló Jumurdzsákkal. A férfi, aki az imádott amulettgyűrűje elvesztése miatt szinte önkívületi állapotban van, rátámad a nőre. Birkózásuk a film többi közelharcához képest szokatlanul spontánnak hat, és nem véletlenül: Várkonyi a jelenetet egyszer sem próbáltatta el Venczel Verával és Bárdy Györggyel, annak érdekében, hogy minél kevésbé tűnjön begyakoroltnak a küzdelem. A következő, nem kevésbé hatásos epizód is egy merész rendezői döntésnek köszönhető. A kőből, fából és papírból készült vár egy része a forgatás során kigyulladt, Várkonyi pedig a menekülő színészeket és statisztákat visszaterelte a díszlet elé, hogy még pár percet rögzíthessenek az égő romokkal a háttérben. A Dobó Istvánt alakító Sinkovits Imre mindössze annyi instrukciót kapott, hogy reagáljon valahogy a helyzetre – így születhetett meg a film egyik legemlékezetesebb pillanata, főszerepben a pusztítás nyomaival megrendülten szembesülő néma várkapitánnyal.

Rendező

Várkonyi Zoltán Pilisborosjenőn, az Egri csillagok felvételének szünetében (MTI Fotó: Tormai Andor)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Az Egri csillagokat az 50. évforduló alkalmából Filmalap digitalizálási és felújítási programjában teljes körűen restaurálták a Filmarchívum és a Filmlabor szakemberei. A film szín- és fényvilágának felújítására a Filmarchívum Csukás Sándor operatőrt kérte fel, aki Szécsényi Ferencnek, az Egri csillagok legendás operatőrének tanítványa, barátja volt.

Plakát

(forrás: NFI)

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem