Bizalom
Szabó István kevésbé ismert, talán legintimebb filmje, melynek lélekábrázolása bergmani mélységekig hatol.
BUÉK!
Ha valaki arra kíváncsi, milyen volt a hetvenes években Magyarországon élni, a BUÉK!-ot érdemes megnéznie. Szomorú humorú, nemzedéki közérzetfilm a Kádár-kori pangásról.
Angi Vera
Szívsajdító szerelmesfilm a kommunizmus személyiségtorzító hatásáról.
Fagyöngyök
A betiltott magyar filmek csúcstartójának dokumentum-játékfilmje, amelyben mély emberismerettel ábrázolja a női sorsot.
Apám néhány boldog éve
Simó Sándor szomorúan szép filmje az édesapjáról és a második világháború utáni átmeneti évekről.
Küldetés
Balczó András, minden idők egyik legsikeresebb öttusázójának portréfilmje.
Pókfoci
Miért játszunk testnevelésórán pókfocit? Rózsa János kiváló iskolai szatírájából ez is kiderül.
Meddig él az ember? 1-2.
Lírai pillanatfelvétel egy nyugdíjazott munkás és egy nagy terveket szövögető fiatal életéről.
Az ötödik pecsét
A mindenkori hatalom elnyomásában is az erkölcsöt választó kisemberek döbbenetes erejű példázata.
Szépek és bolondok
„A legjobb Mándy Iván-film, amit nem Mándy Iván írt.” Szász Péter szomorú vígjátéka a szocializmusban ittragadt kisemberek hiábavaló kitartásáról mesél Kállai Ferenccel és Bodrogi Gyulával a főszerepekben.
Déryné, hol van?
Maár Gyula és Törőcsik Mari líraian szép filmje a színészsorsról, Pilinszky János forgatókönyvéből, Cseh Tamás gitárjátékával, Koltai Lajos lebegős képeivel.
A kenguru
A magyar Szelíd motorosok a vasfüggöny mögé zárt fiatalság szabadságvágyát a legjobb posztbeat-zenekarok segítségével fogalmazta meg.
Ha megjön József
Monori Lili és Ruttkai Éva feledhetetlen kettőse a hetvenes évek alapélményéről, a pangásról, és a várakozásról, hogy hátha majd egyszer jobb lesz.
Szerelmem, Elektra
Jancsó Miklós leglátványosabb filmje a kádári gulyáskommunizmus lebilincselően nyílt kritikája.
Tagfelvétel / Felvétel
Miért jelentkezik egy 18 éves kiskommunista a pártba? A felvételi rendszert kritizálni sem kell, önmagától válik a rendszer abszurd karikatúrájává.
A határozat
A legbetiltottabb magyar filmrendezők, Ember Judit és Gazdag Gyula remekműve leleplezi a szocializmus diktatórikus működését.
Archaikus torzó
Portréfilm egy testépítőről, aki igyekszik átültetni a mindennapokba a régi filozófusok eszméit. Edz, olvas, és egészségesen étkezik, de közben örök magányra ítéli önmagát.
Madárkák
Böszörményi Géza groteszk szatírája a falusi beatnemzedék pasizási és megállapodási kísérleteiről.
Holt vidék
A falvak elnéptelenedésének apropóján Gaál István a modern nő magányáról és a közösségek értékvesztéséről forgatott melankolikusan szép filmet.
Nászutak
Kisfilm a „digózásról” – arról a hatvanas-hetvenes években divatos jelenségről, amikor fiatal lányok márkás nyugati cuccok és házasság reményében szedtek fel olasz turistákat.
Sziget a szárazföldön
Egy lakáscsere, a háttérben egy magára maradt idős asszony drámájával – a Mándy novellák szürrealisztikus, lebegő stílusában.
Kelj fel és járj!
Zolnay Pál filmkölteménye egy kórházi elfekvőben közvetlen közelről néz a halál szemébe.
Feldobott kő
Sára Sándor első rendezése a kor nagy tabutémáiról: az internálásokról, a téeszesítésről, a cigányok helyzetéről, egy filmrendezőnek készülő diák szemszögéből.
Hosszú futásodra mindig számíthatunk
A szocializmus abszurd látlelete, amely egy hosszútávfutás ürügyén leplezi le a rendszer groteszk nevetségességét.
...hogy szaladnak a fák!
Zolnay Pál költői szépségű filmje az elnéptelenedő falvakról és a múltjához visszataláló fiatalságról.
Tízezer nap
A Húsz óra mellett a másik nagy, költői filmeposzunk a magyar parasztság életéről, amely 30 évet és három nagy történelmi sorsfordulót, a világháborút, 1956-ot és a téeszesítést öleli fel.
A tizedes meg a többiek
„Az oroszok már a spájzban vannak!” Keleti Márton kultikus vígjátéka, melynek szállóigéi beépültek a köznyelvbe.
Húsz óra
Fábri Zoltán modernista, időbontásos remekműve a magyar paraszti sors keserű, megrázó tablója.
58 másodperc
Gyarmathy Lívia diplomafilmje a versenyúszók világába kalauzol, és azt örökíti meg, mi játszódik le verseny közben egy sportoló fejében.
Találkozás
Egy agglegény és egy magányos ápolónő félresikerült randija a kapcsolatteremtés nehézségeiről mesél.
Sodrásban
A magyar új hullám nyitófilmje a hatvanas évek fiatal értelmiségéről, akik nemcsak a Tiszában eltűnt társukat, de a helyüket is keresik a változó világban.
Pacsirta
A magyar színjátszás egyik csúcsteljesítménye, Kosztolányi Dezső regényének megrendítően szép adaptációja.
Éva A 5116
Az első magyar holokauszt-dokumentumfilmben Josef Mengele ikerkísérleteinek egyik alanya keresi a szüleit Magyarországon.
Busójáráskor
A Mohácson élő horvát kisebbség látványos farsangi ünnepe, amit egy szerelmi leszámolás tesz különösen izgalmassá.
Vasvirág
Óbudai szerelmesfilm a munkanélküli kelmefestőről és a hetyke mosodáslányról, a lírai realizmus csodaszép alkotása, amelyben lobog a szolidaritás a szegények iránt.
Éjfélkor
Az első magyar film '56-ról, amely máig aktuálisan feszegeti a menni vagy maradni kérdését.
Hannibál tanár úr
Nyúl Béla örökérvényű küzdelme a politikával, a befolyásolható tömegekkel és a demagógia ámokfutásával. Fábri Zoltán klasszikusa máig érvényes parabola arról, hogy az értelmiségnek meg kell halnia, ha nem mond többé igazat.
Körhinta
A téeszesítés alatt zajló Rómeó és Júlia-történet, amely filmsztárt faragott Törőcsik Mariból, és visszatette Magyarországot a nemzetközi filmművészet térképére.
Állatkerti séta
Az első 3D-s magyar film, amely a legsötétebb Rákosi-korszakban is a filmtechnikai fejlesztések élvonalába repítette a magyar filmgyártást.
Ludas Matyi
Az első magyar színes film az ötvenes évek szupersztárja, Soós Imre és Horváth Teri főszereplésével máig szórakoztató vígjáték.
Machita
A Horthy-korszakban is ritkaságnak számító kémfilm Karády Katalin egyik utolsó filmje volt, aminek bemutatása után pár héttel tartóztatta le Karádyt a Gestapo – a sors szomorú fintoraként épp kémkedés vádjával.
Külvárosi őrszoba
Az első magyar film noir? Az első rendőrfilm? A Külvárosi őrszoba Karády Katalin egyik legemlékezetesebb alakítását és a korabeli bűnbarlangok életszagú emlékét őrzi.
Szíriusz
Az első magyar sci-fi, a magyar Vissza a jövőbe, Karády Katalin főszereplésével.
Sarajevo
Az egyik legjobb első világháborús, mélyen humanista magyar film arról, hogy senkinek nem lehet két hazája.
Semmelweis
Az Amerikában is jelentős karriert befutott Tóth Endre életrajzi filmje „az anyák megmentőjéről”, Semmelweis Ignácról.
A megfagyott gyermek
A némafilmkorszak sikerfilmjében az első világháború utáni magyar társadalom nyomorúsága is felvillan.
Matyólakodalom
Garamszeghy Sándor filmje bravúros akciókkal és néprajzi hitelességgel vitte filmre az első világháborúból hazatérő katonák szerelmi konfliktusait.
Hegyek alján
A népszerű opera filmváltozatában az ártatlan természeti értékek csapnak össze a bűnös civilizációval.
A tizennegyedik
Vadregényes ponyvafilm, melynek sikere a hollywoodi filmekével vetekedett.
Tegnap
Az egyetlen fennmaradt nagyjátékfilm a Tanácsköztársaság idejéből, amely még a kommunista vezetést is felháborította.
Ez a weboldal sütiket használ
Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.
Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.
