...

A tizennegyedik

Vadregényes ponyvafilm, melynek sikere a hollywoodi filmekével vetekedett.

virazsírozott magyar játékfilm, 1920, rendező: Balogh Béla

forgatókönyvíró: Pakots József, Falk Richárd, operatőr: Nagy Dezső, Zsitkovszky Béla, producer: Geiger Richárd, főszereplők: Szvetiszláv Petrovics, Mattyasovszky Ilona, Bónis Lajos, Lóth Ila, Bolváry Géza, id. Latabár Árpád, 170 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A filmet teljes hosszban, magyar felirattal itt lehet megnézni:

Miről szól?

Jim Jeffries (Szvetiszláv Petrovics), a csődbement tőzsdespekuláns fia csavargóként tengeti az életét. Capry herceg (Fenyő Emil) estélyt ad londoni palotájában, és amikor észreveszik, hogy tizenhárman vannak, babonából behívnak valakit az utcáról a kártyapartihoz. Az előkelő társaságba került Jim lecsap a kínálkozó üzleti lehetőségre, és hamarosan meggazdagszik. A kínai kikötőkért folytatott üzleti harcban végül alulmarad, és előbb gyilkosságért, majd csavargásért börtönbe kerül. Szabadulása után névházasságot köt Jane-nel (Gaál Annie), majd Riche Richson néven Amerikában kezd új életet. Újból meggazdagodik, és Európába utazva összefut Jane-nel, aki időközben a Riche-be szerelmes milliomoslány, Claire (Lóth Ila) társalkodónője lett.

Mitől különleges?

Az első világháború után a magyar társadalmat számtalan nehézség sújtotta. Az ország hatalmas vérveszteséget szenvedett, a trianoni döntés nyomán szétszakadt az ország területe és gazdasága, forradalmak zajlottak, a társadalom a világháborús sokk után brutalizálódott. Ebben a közegben megnőtt az igény a gondok elől menekülést kínáló szórakoztatás iránt. Balogh Béla 1921-es sikerfilmjében, A megfagyott gyermekben az országot sújtó problémákat könnyfacsaró gyerekmesébe csomagolta, de ekkor még a legtisztább eszképizmusra szavazott: A tizennegyedikkel Magyarországról – jelképesen – Angliába és Amerikába szökött.

Az angol és amerikai felső tízezer körében játszódó sztori hamisítatlan ponyvaregény, egy vad fordulatokban bővelkedő kalandorrománc, amely azt sugallja, hogy szerencsével a legrosszabb sors is jóra fordulhat. Balogh Béla a gazdagok és a szegények életének egymásra tükröztetésével még ebben az elemelt mesében is megvillantja szociális érzékenységét.

Sikerének záloga az, hogy szórakoztatóan halmozza egymásra a kalandfilmek kötelező kellékeit.

A tizennegyedikben találkozunk lehallgatással, emberrablással, titkosírással, tőzsdespekulációval, golyó elől elhajoló főhőssel, rajzfilmszerű és hangsúlyosan etnikus gonosszal: a gyorsan robogó cselekmény egy pillanatra sem áll le.

Hogyan készült?

Balogh Béla a magyar némafilmgyártás egyik legtermékenyebb rendezője volt. Különösen jó évet zárt 1920-ban, amikor nyolc filmet forgatott. Közülük is kiemelkedően sikeres lett A tizennegyedik, amely a korszak monumentális látványfilmjének számított. A némafilmek között szokatlanul hosszú, tíz felvonásos filmet a mozik is két részletben vetítették. Az Angliában és Amerikában játszódó film forgatása Magyarországon zajlott, Londont az óbudai Duna-part, a budapesti parkok és a paloták díszes bensőiben keltették életre. A közönség elfogadta a csúsztatást, és a kisebb hibákon sem akadt fenn (például a kínai miniszternek, Yokumának japán neve van). A forgatókönyvet a neves újságíró, Falk Richárd jegyezte, aki az első világháború végétől az egyik legmegbízhatóbb forgatókönyvíróvá vált, de A tizennegyedik bemutatóját – a világháborúban szerzett szívproblémái miatt – már nem érte meg. A film második etapját ezért a Star Filmgyár művészeti vezetőjének, Pakots Józsefnek kellett befejeznie, akivel Balogh Béla ebben az évben a Hegyek alján című filmjén is együtt dolgozott.

A tizennegyedikben még a kisebb szerepeket is a korszak népszerű színészei játszották: Lóth Ila, Mattyasovszky Ilona, Bolváry Géza, id. Latabár Árpád (Latabár Kálmán édesapja). A főszerepet a kalandos életű Petrovics Szvetiszlávra, az első szerb filmsztárra bízták, aki az 1912-es svéd olimpián még úszóként indult, majd a budapesti Műegyetemen tanult építészmérnöknek, amikor felfedezték a filmesek, és jóképű, karakán kiállásával hamar filmsztár lett belőle. Mielőtt a húszas években a francia mozi sármőrévé vált volna, forgatott néhány filmet a Casablanca későbbi rendezőjével, Kertész Mihállyal, valamint Balogh Bélával – ennek a rövid magyar karriernek a termése a Hegyek alján és A tizennegyedik. Petrovics később Hollywooddal is kacérkodott, de vaskos akcentusa miatt a hangosfilmkorszakban már nem lehetett filmsztár, így Németországba költözött, ahonnan a nácik elől végül Magyarországra szökött, s Karády Katalin és Jávor Pál filmpartnere lett. Utolsó filmjei a francia újhullám alapműve, a Felvonó a vérpadra (Louis Malle, 1958) és egy hollywoodi filmritkaság, az ’56-os forradalom alatt játszódó Az utazás (Anatole Litvak, 1959) volt.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az első világháború után a magyar mozikat is elárasztották az amerikai filmek. A kritika sürgette, hogy a magyar filmek is zárkózzanak fel a szórakoztató hollywoodi filmstílushoz, aminek A tizennegyedik vadregényes történetvezetésével és amerikai tematikájával eleget is tett. Az újságok dicsérték a „frappáns, izgató, amerikai történetet”, amelyet 1922-ben, a film mozikba való visszatérésekor már „az amerikai munkát is leverő magyar filmtechnika diadalaként” ünnepelt az Új Idők.


Egy emlékezetes jelenet

Balogh Béla a hármas számmal hangsúlyozza a történet népmesei jellegét, valamint Jim és Jane sorsszerű összetartozását, akik háromszor „házasodnak össze”. Először igaziból, de titokban, másodszor a vonaton hazudja Jim Jane-t a feleségének, harmadszor pedig a milliomos Walley ironizál, hogyha megcsókolta Jane-t, akkor az amerikai törvények szerint muszáj elvennie. Ebben a jelenetben Jim kimenti Jane-t egy kínos szituációból azzal, hogy a férjének adja ki magát, de a hotelszobában már nem bír magával. Először csak leskelődik az átöltöző nő után, reggel pedig megcsókolja, mondván: „A szerelem nem ismer úriemberséget.”

A rendező

Balogh Béla (balra) és Székely István (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem