Külvárosi őrszoba

Az első magyar film noir? Az első rendőrfilm? A Külvárosi őrszoba Karády Katalin egyik legemlékezetesebb alakítását és a korabeli bűnbarlangok életszagú emlékét őrzi.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1942, rendező: Hamza D. Ákos

forgatókönyvíró: Békeffy István, Hamza D. Ákos, operatőr: Makay Árpád, rendezőasszisztens: Máriássy Félix, szereplők: Nagy István, Karády Katalin, Csikós Rózsi, Toronyi Imre, Dajbukát Ilona, 91 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Tóth János próbarendőrként kerül Angyalföldre, ahol földije, Nagy Miklós törzsőrmester veszi pártfogásába. A fiatal rendőr udvarolni kezd a törzsőrmester lányának, Lidinek, és közben beleszeret az igéző Gizibe, a börtönből frissen szabadult bűnöző, Karcsi szeretőjébe.

Mitől különleges?

A Külvárosi őrszobát az első magyar film noirként szokták emlegetni, ami csak annyiban helytálló, hogy az amerikai film noirokat is megelőlegező, francia lírai realizmus valóban hatott rá. Hamza D. Ákos a húszas évektől Párizsban tanult képzőművésznek, és díszletfestőként (később már -tervezőként) kereste a kenyerét. René Clair asszisztenseként első kézből ismerhette a stílusirányzat olyan remekeit, mint a Ködös utak, Az alvilág királya, vagy az Éjjeli menedékhely. A Külvárosi őrszobát a világítás mestereként számon tartott operatőr, Makay Árpád fényképezte, méghozzá meglepően modern szemlélettel, amennyiben több éjszakai jelenetet is olyan, rejtélyes sötétségben mert tartani, ami ebben a korban még egyáltalán nem volt magától értetődő. Az is a francia lírai realizmussal rokonítja a Külvárosi őrszobát, hogy

a társadalom peremén, a szegénynegyedben játszódó bűntörténetet mesél el.

A Külvárosi őrszoba kimagaslik a mesterkélt díszlet között forgatott korabeli magyar filmek közül: a levert vakolatú házfalak mellett, girbegurba macskaköves utcákon tapintani lehet a szegénységet, az olcsó borral átitatott kocsmákban a romlottság szagát. A hitelességhez az életszerű párbeszédek is hozzájárulnak, amelyek ismerős szlenget, utcanyelvet használnak („Mit vagytok úgy begyulladva?”), és eltávolították a nézőtől a rendet képviselő, emelkedett mondatokban beszélő törzsőrmestert.

A Külvárosi őrszoba valódi főhőse ugyanis nem a jólelkű rendőr, akinek átlagosságára utal már a neve is (Tóth 18 János), hanem a bűnbe eső Karády-figura, akinek tragikus sorsa azt üzente: a szegénységből kitörni még igaz érzelmekkel is reménytelen. (A film világképe szerint megváltozni csak az [utca]gyerekeknek sikerülhet, akik vannak annyira romlatlanok, hogy a törődés és az empátia visszaterelje őket a tisztességes életbe.) A hírhedt angyalföldi alvilági nőről, Harmonikás Giziről mintázott hősnő az amerikai film noirokból ismerős végzet asszonyának sajátosan magyar variációja, aki nem nyereségvágyból, hanem a rossz környezeti hatások miatt esik bűnbe.

Hogyan készült?

Hamza D. Ákos 1936-ban tért vissza Párizsból Magyarországra, és 1942-ben két filmet is forgatott a kor legnagyobb sztárjával, Karády Katalinnal: a Szíriuszt és a Külvárosi őrszobát. A film eleji felirat, valamint a rendőrök eskütétele az alkotmányra és a kormányzóra (azaz Horthy Miklósra) azért került be a filmbe, hogy elaltassák a cenzorok figyelmét, a korszakban ugyanis nem volt elfogadott, hogy ilyen mélyre ássanak a bűntanyák, a feslett erkölcsű nők és a rablógyilkosságot elkövető tolvajok világában. Ennek ellenére a film egy évig állt dobozban, mire Hamza meggyőzte a hatóságokat, hogy a rendőr főhős helytállása jó példát mutathat a nézők számára, és egy évvel később, 1943 nyarán végre bemutatták a Külvárosi őrszobát.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Külvárosi őrszoba nemcsak témája miatt számított újszerűnek (a rendőrség munkájának, valamint a bűnözők életének megmutatása), hanem Karády életművében is különleges helyet foglal el. Karády új nőtípust, a rejtélyes, titokzatos végzet asszonyát hozta a magyar filmbe, de a legtöbb filmjében elegáns, szép ruhákba öltöztetett asszonyt játszott. A legnépszerűbb filmsztárként el is várták tőle az igéző megjelenést. A Külvárosi őrszobában ezzel szemben egy szegény, nehéz sorsú lányt alakított, aki szakadt ruhákban jár (a korabeli kritika hibaként rótta fel a filmnek, hogy szegényes Karády ruhatára). Talán ez a kicsit eltérő szerep is hozzájárult ahhoz, hogy Karády az egyik legjobb alakítását nyújtja, és levetkőzi máshol meg-megjelenő manírjait.


Egy emlékezetes jelenet

A Karády-filmek elmaradhatatlan tartozékai voltak az édesbús Karády-dalok. A Külvárosi őrszobában az egyik legemlékezetesebb számát, a Nincs kegyelmet énekli (és harmonikázza), amely természetesen a hősnő sorsát is előrevetíti.

Plakát

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem