A kenguru

A magyar Szelíd motorosok a vasfüggöny mögé zárt fiatalság szabadságvágyát a legjobb posztbeat-zenekarok segítségével fogalmazta meg.

színes magyar játékfilm, 1975, rendező, operatőr: Zsombolyai János

író: Bertha Bulcsu, Zsombolyai János, forgatókönyvíró: Bertha Bulcsu, Zsombolyai János, vágó: Komlóssy Annamária, hangmérnök: Réti János, főszereplők: Gálffi János, Vándor Éva, Pásztor Erzsi, Csapó János, Koltai Róbert, Füller Dezső, 95 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn


Miről szól?

Varjú (Gálffi László) teherautó-sofőr, a paksi atomerőmű építkezésére szállít anyagokat. Egyik nap felvesz egy bombázó stoppost, aki Balatonboglárra tart. Hiába melegednek össze, Varjú nem akar szabályt szegni, csak Paksig viszi el a lányt. Ám nem tudja kiverni a fejéből, mindenhol a szőke stoppost keresi, pedig otthon várja Zsozsó (Vándor Éva), aki fülig szerelmes belé.

Mitől különleges?

A kenguru a magyar Szelíd motorosok, a hippikorszakban népszerű zenés road movie szocialista kiadása. 

Road movie-t forgatni Magyarországon, ahol az ember fél nap alatt átszeli az országot, nagy kihívás,

de A kengurunak sikerült feloldania a paradoxont, amikor egy teherautó-sofőrt tett meg főhősének. Nem csak azért, mert olyan klipszerű, gyorsvágásos montázsokban szeli a ZiL teherautó az utakat, mint az Easy Rider motorosai a sztrádát, hanem mert a szocializmusban a kamionsofőr (erre a pozícióra vágyakozik Varjú is) azon kevés munka egyike volt, melynek révén az ember szabadon járhatott nyugatra, és az onnan hazacsempészett ruhák, lemezek nagy kincsnek számítottak. A kenguru hitelesen mutatta be a fiatalok életét: a vasfüggöny mögüli elvágyódását, a nyugati divat iránti rajongást, a generációs ellentéteket, a lakáshiányt, a szlenget („Flamós vagyok”). A dokumentarista, kézikamerás operatőri iskolából jövő Zsombolyai János gyorsvágásos, sokat zoomoló stílusa tökéletesen fogalmazta meg a fiatalok szabadságvágyát, amit a legnépszerűbb korabeli zenekarok slágerei festettek alá.

Farmerben és rock ‘n’ rollt hallgatva vágyódtak a fiatalok nyugatra

Hogyan készült?

Zsombolyai János a hatvanas-hetvenes évek egyik legkeresettebb, elismert operatőre volt. Olyan nagy rendezők filmjeit fényképezte, mint Herskó János (Szevasz, Vera, 1967), Bacsó Péter (A tanú) vagy Sándor Pál (Bohóc a falon, 1967), de az ő nevéhez fűződik a BUÉK! fotografálása és a budapesti Queen-koncertfilm rendezése is. Zsombolyaiban az évek során egyre nőtt a vágy, hogy játékfilmet rendezzen. Igényes közönségfilmet szeretett volna forgatni, amihez az ideális alapanyagot Bertha Bulcsú regényében találta meg, amit folytatásokban közölt a Jelenkor irodalmi folyóirat. Bertha rögtön igent mondott Zsombolyai megkeresésére, és a regény második felét már annak tudatában írta, hogy film készül belőle, ezért az már eleve filmszerűbb lett. A kengurut fényképező és rendező Zsombolyai a főiskolás Gálffi Lászlót nézte ki a főszerepre, aki már fiatalon is intelligens színész benyomását keltette, ezért megváltoztatták a külsejét, megnövesztették és beszőkítették a haját, plusz bajszot növesztettek vele, hogy hitelesen személyesítse meg a kőbányai munkásfiatalt. A Zsozsót játszó Vándor Évának is A kenguru volt az első fontos filmszerepe. Zsombolyait a későbbi rendezéseiben (Kihajolni veszélyes, 1977, Vámmentes házasság, 1980) is foglalkoztatta a szocialista rendszer bezártsága, a külföldre vágyó emberek sorsa.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A kenguru a hetvenes évek egyik nagy sikerfilmje volt, amit több mint 1,8 millióan láttak moziban. Kiválóan ragadta meg a kiútkereső hetvenes évek hangulatát, amikor szűk Levis-farmerben, rock ‘n’ rollt hallgatva vágyódtak a fiatalok nyugatra. A film marketingje a korszakban szokatlanul profinak számított, hiszen egyszerre került mozikba a film, boltokba a könyv és a film slágereit tartalmazó soundtrack, amelyre a korszak legnépszerűbb együttesei írtak számokat, így az LGT, a Fonográf, az Omega vagy a film csúcsslágerét, a Nincs arra szót jegyző M7.


Egy emlékezetes jelenet


Varjú a film során végig arról álmodozik, hogy teherautó-sofőrből kamionossá léphet elő, és barátjához, Jocóhoz hasonlóan ő is utazhat majd külföldre. A film végén Varjú kölcsönkéri Jocó kamionját, és elindul vele a határ felé, ám végül nem lóg meg: kicsit lefitymálva jegyzi meg, hogy az ő teherautója gyorsabb, és „nem is olyan szám” a Volvo. Zsombolyai ezzel a jelenettel kétértelművé teszi a happy endet. A felszínen azt közli, hogy Varjú lemond a nyugati álmairól, és belátja, hogy a hazai teherautó jobb, mint a külföldi. Ugyanakkor a lelkiismeretes sofőr akkor szegi meg életében először a szabályokat, amikor elvileg révbe ért és megházasodik, ami arra utal, hogy még korántsem nyugodott le. A hirtelen felindulásból elkövetett lánykérés és a szülőkkel megosztott, szűk kőbányai lakás olyan kiábrándító jövőt ígér, amiből Varjú valószínűleg meg fog lépni. Erre utal az is, hogy Zsombolyai eredetileg más befejezést tervezett: Varjú áthajt a határsorompón, a határőrök utána lőnek, kilyukasztják a kamion gumiját, a fiú kiszáll a kamionból, és már az osztrák területen beint a határőröknek – majd elgyalogol a szabadságba. A cenzúra miatt persze szóba se jöhetett, hogy így érjen véget A kenguru.

A rendező

Zsombolyai János (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Szyksznian Wanda (forrás: NFI)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem