színes magyar játékfilm, 1978, rendező: Szörény Rezső
forgatókönyvíró: Módos Péter, Szörény Rezső, operatőr: Zsombolyai János, főszereplők: Bujtor István, Bodnár Erika, Bálint András, Esztergályos Cecília, Meszléry Judit, Haumann Péter, 85 perc, felújítás: HD digitálisan felújított
Miről szól?
Három barát, három vegyészmérnök készül izgatottan a szilveszterre. Másfél évig dolgoztak egy új fejlesztési terven, azt akarják újévkor megünnepelni. Időközben új igazgatót neveznek ki, aki lehet, hogy elkaszálja az eddigi munkájukat. A szilveszteri buliban megkeseredik szájukban a pezsgő, amikor felszínre törnek a köztük lappangó ellentétek.
Mitől különleges?
Ha valaki arra kíváncsi, milyen volt a hetvenes években Magyarországon élni, a BUÉK!-ot érdemes megnéznie.
A levegő ólmos, az emberek életvitelszerűen isznak, és a közérzetről mindent elmond a részeg Bálint András, aki reggel 8-kor dörömböl be egy zárva lévő kifőzdébe, hogy adjanak már ki neki egy bablevest a rács alatt. A rendező, Szörény Rezső arról a kilátástalan, nyomott hangulatról tudósít, ami 1968 után ellepte az értelmiséget. Az európai lázadásokat leverték, és nyilvánvalóvá vált, hogy a szocializmust nem lehet megreformálni. Ebben a világban már lázadni sincs értelme, maximum annyit tehet az ember, mint Bujtor István, aki a film végén az erkélyről leköpi a várost.
A BUÉK! szomorú humorral ragadja meg a kádárkori pangást. Az emberek lézengenek, sehová sem tartó, örök ideiglenességben élnek. Az ún. lakásprobléma keseríti meg az életüket: az alacsony fizetésből nem tudnak saját lakást venni, ezért az albérletüket újítják fel, mint a filmben Réka, aki egy kisebb vagyont költ rá. Szörény a szilveszteri mulatozás közben szinte észrevétlenül tárja fel az emberek életét átszövő megalkuvásokat. A baráti társaság sunyiban elárulja egymást, egyikük félrelép, a másik pedig titokban be a pártba. Hátba szúrja társait, a szövetségük felbomlik, mert megmérgezi a politika és az őszintétlenség.

Egy újabb értelmetlen árulás a sorban
Hogyan készült?
Szörény Rezső a magyar filmtörténet egyik elfeledett, de különösen tehetséges rendezője. Már a szocializmusban is méltatlanul kevés lehetőséghez jutott, de a rendszerváltás után végleg eltűnt a köztudatból. Korán, 1993-ben halt meg, a Wikipedián saját adatlapja sincs. Pedig a BUÉK! különösen erős film, amely bolyongó kézi kamerázással, karneváli hangulattal teremti meg a szocialista szilveszterek ólmos hangulatát. Nincsenek nagy fordulatok, mert az életben sem történt semmi érdemleges. A szereplők kocsmáról kocsmára járnak, beszélgetnek, lődörögnek. És talán soha nem találnak ki az önbecsapások szövevényéből.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A hetvenes években születtek meg az ún. nemzedéki közérzetfilmek, amik a céltalanul tébláboló hőseikkel, katarzist nélkülöző drámáikkal képezték le a szocializmusból való kiábrándulást. A BUÉK! az egyik legjelentősebb film a sorban, de ide tartozik még a Megáll az idő, a Kilenc hónap vagy A kis Valentinó is. Hatására a szereposztás is ráerősít: Bujtor Istvánt ekkor már a magyar Bud Spencerként ismerte az ország, itt viszont nem az erős megoldóembert, hanem egy alkoholista, kódorgó értelmiségit alakít. Bálint András pedig, a Szabó István-filmek tépelődő intellektuelje egy kisstílű, gerinctelen alakot formál meg. Szörény ezzel is azt hangsúlyozza, hogy a hetvenes évek végére az emberek kifordultak magukból, megtörtek, elárulták az elveiket.
Egy emlékezetes jelenet
A szilveszteri buli csúcsán Éva (Esztergályos Cecília) és Laci (Bujtor István) táncolni kezdenek. Éva folyamatosan veszekszik a férjével (Bálint András), Laci pedig csak ígérget a barátnőjének: az újévkor már ötödjére jegyzi el. A szolid pezsgőzés alatt egymásra hangolódnak, és kiosonnak a vécébe. Rövid szex következik, ami után még csapottabb lesz a hangulat: egy újabb értelmetlen árulás a sorban.
Ezt is nézd meg!
Olvass tovább!
Ember Judit: Haláli történet Szörényi Rezsőről. Filmvilág, 1994/1, 2-3.
Stőhr Lóránt: BUÉK! (1978), Filmtörténet, 2006