Hannibál tanár úr

Nyúl Béla örökérvényű küzdelme, a politikával, a befolyásolható tömegekkel és a demagógia ámokfutásával. Fábri Zoltán klasszikusa máig érvényes parabola arról, hogy az értelmiségnek meg kell halnia, ha nem mond többé igazat.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1956, rendező: Fábri Zoltán

író: Móra Ferenc, forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Szász Péter, Gyenes István, operatőr: Szécsényi Ferenc, főszereplők: Szabó Ernő, Kiss Manyi, Makláry Zoltán, Apor Noémi, Selmeczi Mihály, Somogyvári Rudolf, 94 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 4K restaurált

DVD

Miről szól?

Nyúl Béla jelentéktelen tanár egy jelentéktelen iskolában, de a Hannibálról írott tanulmányára felfigyelnek. A középkorú, meghunyászkodó Nyúl azt hiszi, eljött élete nagy pillanata, és végre elismerik munkásságát. Pezsgőzik, szivarozik, kirúg a hámból, és csak másnap ébred rá: a fasizmus benne találta meg a szimbolikus ellenséget, akivel látványosan leszámolhat.

Mitől különleges?

A Hannibál tanár úr a szürke kisember politikával folytatott harcának örökérvényű története. Fábri Zoltán mesteri húzása, hogy

egyszerre nyújtja a fasizmus fajgyűlöletének és a Rákosi-rendszer koncepciós pereinek könyörtelen szatíráját.

A hangzatos szlogenekkel manipulálható tömeget figurázza ki, amely az egyik pillanatban még élteti, de ha a Nagy Testvér úgy parancsolja, már felkoncolná Nyúl Bélát. Bár a film vizuális nyelvezete már születése pillanatában sem számított minden pontján újszerűnek, a Hannibál tanár úr története mit sem öregedett. Sőt, Fábri ráérzett valamire a jövőből, mert a mit sem sejtő latintanárt nem egy elvhű pártkatonával, hanem egy cinikus hatalomtechnikussal töreti meg, aki maga sem hisz az általa hangoztatott szólamokban. A Hannibál tanár úr szívsajdítóan keserédes példabeszéd becsületről, megalkuvásról és a demagógia ámokfutásáról.

A "nyúlbéla" szó a gyávaság szinonimájává vált 

Hogyan készült?

A rendező Móra Ferenc Hannibál feltámasztása című kisregényéből adaptálta a történetet, de annak szinte csak az alapötletét tartotta meg. Móra kisregényének sorsa meglehetősen hányatott volt. A húszas években született a Világ című napilap felkérésére, de az újság végül nem merte publikálni a Horthy-rendszert kipellengérező szatírát. A kézirat elveszett, és csak Móra halála után került elő. Először a Magyar Nemzet közölte 1949-ben, de erősen cenzúrázott változatban. Móra nemcsak a fasizmus, hanem az orosz munkásforradalom visszásságait is kifigurázta, a szerkesztőség viszont kihúzta az oroszokat negatív színben feltüntető megjegyzéseket. A kisregény csupán 2004-ben jelent meg eredeti, cenzúrázatlan formájában.

A filmváltozat a kisregény cselekményét az 1920-asból az 1930-as évekbe helyezte át, és a kisregény főhősét, a világot szelíd gúnnyal szemlélő fiatalembert csetlő-botló kisemberré rajzolta át, aki Szabó Ernő megragadó alakításában mégis tragikus hőssé nemesül. A köznyelvben a nyúlbéla a gyávaság szinonimájává vált, pedig Fábri Nyúl Bélája becsületes, egyenes tartású figura volt. Egy komplex karakter, aki a hétköznapokban ugyan meghunyászkodott, de a nehéz helyzetekben mindig egyenes maradt a gerince. Amikor nem, akkor meg is hal – egy neves szakíró, Marx József olvasatában ezzel utalt rá Fábri, hogy az értelmiség meghal, ha nem mond többé igazat.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Hannibál tanár úr puskaporos levegőben került mozikba. A forradalom kirobbanása előtt, 1956. október 18-án mutatták be, de akkor értelemszerűen elkerülte a közönség figyelmét. Miután 1957 nyarán megnyerte a Karlovy Vary Filmfesztivál fődíját, visszakerülhetett a mozikba, és elfoglalta méltó helyét a filmtörténetben és Fábri Zoltán életművében – a dobogón rögtön a Körhinta és Az ötödik pecsét után.


Egy emlékezetes jelenet

A finálé filmtörténeti jelentőségű. Fényképezés, színészi játék, de humor és tragikum összefonása szempontjából is bravúr. Nyúl Béla elmegy a számonkérő nagygyűlésre, amin elítélik az amúgy tökéletesen ártatlan és apolitikus tanulmányával együtt. Fent a karzaton gyerekkori barátja szónokol ellene, és a tömeg már-már megkövezi. Nyúl Béla végül megtörik. A filmben végig a szabad véleménynyilvánítás jogáért küzd, hogy ne csináljon mindenből politikát a diktatúra, de a gyerekei érdekében beadja a derekát: visszamondja az ócska fasiszta szólamokat. Ezzel megmenti az életét, de mivel megalkuszik, meg kell halnia – az őt ünneplő tömeg kergeti le óvatlanul az óbudai amfiteátrum tetejéről.

Olvass tovább!

Szabó István: Egy gondolat igézetében – Szabó István beszélgetése Fábri Zoltánnal. Filmkultúra, 1965/3, 5-25.
Dániel Ferenc: Éljen nyúl!, Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr. Filmvilág, 2007/2, 26-29.
Gelencsér Gábor: Egy modern klasszikus, Fábri Zoltán (1917-1994). Filmvilág, 2017/10, 4-9.
Ujhelyi Szilárd: A BUDAPESTI 12, Az 1969-ben megjelent kötet "facsimile" kiadása. Filmkultúra, 2004
MMA Lexikon

A rendező

Fábri Zoltán (bal szélen) az 1956-os operabálon, mellette Solymosi Ottó rendező, Pataki Jenő és Várkonyi Zoltán (MTI Fotó/Keleti Éva)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Fábri Zoltán így nyilatkozott életművéről: „Ha sorra veszem filmjeimet, remélem, egyértelműen bizonyíthatom, hogy valóban hasonló típusú konfliktusokat próbáltam meg ábrázolni. [...] A Hannibál tanár úr alapkonfliktusa, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogáért ütközik meg ez a kisember a prefasiszta társadalommal, de még kompromisszum árán sem tudja megmenteni magát.”

Plakát


(forrás: MNF)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem