Hogy szaladnak a fák…

Zolnay Pál költői szépségű filmje az elnéptelenedő falvakról és a múltjához visszataláló fiatalságról.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1966, rendező: Zolnay Pál

forgatókönyvíró: Módos Péter, Zolnay Pál, operatőr: Szécsényi Ferenc, főszereplők: Kiss Manyi, Iglódi István, Dajka Margit, Szirtes Ádám, Koltai János, Pap Éva, 87 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: SD digitális maszter

Miről szól?

Simon, a fiatal történész 11 év után, egy másnapos hajnalon tér vissza balatoni szülőfalujába, ahol nevelőanyja, Lina néni magányosan éldegél férje halála óta. Simont felkavarja az elnéptelenedő falu, nevelőapja halála, és az a csöndes belenyugvás, amivel Lina néni éli az életét.

Mitől különleges?

A paraszti sors ábrázolása a magyar film egyik nagy témája volt a szocializmusban. A hatvanas években emellett élénken érdekelte a filmeseket a városba vándorló fiatalok jelensége is, amelynek hatásaként elnéptelenedtek a falvak. Zolnay Pál filmjében a témaválasztás szerencsésen találkozott a rögtönzött dokumentumfilmezés felfedezésével. A Hogy szaladnak a fák… már annak köszönhetően is emlékezetes film lett volna, hogy pátosz nélkül mutatta fel a paraszti élet ellehetetlenülését, amely nem biztosít jó megélhetést, és még a falura nagy tettvággyal költöző budapesti agronómuspár házasságát is tönkreteszi, a nőt pedig visszaalakítja háziasszonnyá, mintha vidéken egyenesen visszafelé telne az idő. Továbbá azt is, hogy a gyökereit mégsem tagadhatja meg az ember. Jelentős filmmé viszont a csatkai búcsú jelenete révén vált, amelyben 

Zolnay ráérzett a Fotográfiában is alkalmazott, a fikcióba valóságot és a valóságba fikciót vegyítő stílusára.

A rendező profi színészeket eresztett be a tömegbe, és a helyszínen kitalált jeleneteket forgatott velük. A beszámolók szerint először meghökkentek a búcsú több tízezres forgatagától, de Kiss Manyi ráérzett, hogy a búcsúba egész életében vágyódó, de oda csak öregkorára eljutó Lina néni gyermeki örömét és szerencsétlenkedését kell elcsípniük, és így a jelenet keserédes hangulata és dramaturgiája is hamar összeállt.

Hogyan készült?

Zolnay filmjének már a keletkezésében is keveredtek a fikciós és a dokumentarista technikák. Az alaphelyzetet, a nevelőszüleihez hosszú évek után visszatérő fiú történetét a film operatőre, Szécsényi Ferenc mesélte, aki elvitte Zolnayt és társíróját, Módos Pétert a szülőfalujába, Sárszentmihályra. A forgatást országjárás előzte meg. Ennek során az alkotók húszórányi beszélgetést rögzítettek, és búcsúban kérdezgették a fiatalokat, miért hagyták ott a falusi munkájukat. A filmgyár azonban nem engedélyezte, hogy improvizálva forgassák az egész filmet – ezt csak később, a Fotográfiánál sikerült megvalósítania Zolnaynak –, ezért egy alaposan megszerkesztett, Kiss Manyira írt forgatókönyv alapján készült a film, amelyben csak a csatkai búcsú jelenetét rögtönözték.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Hogy szaladnak a fák… Zolnay Pál harmadik játékfilmje, amely végre meghozta számára a szakmai elismerést. Bemutatását nem követte nagy közönségsiker, de a magyar filmesekre nagy hatást gyakorolt az improvizált búcsújelenet, amit a fikciós dokumentarizmust megteremtő Budapesti Iskola, valamint a Társulás Stúdió is origóként emlegetett a legjelentősebb Zolnay-mű, a Fotográfia mellett. A csendesen tűrt időskori magány szomorúan szép megfogalmazása pedig olyan filmekben köszönt vissza, mint a Sziget a szárazföldön, amelyben szintén Kiss Manyi játszotta a megözvegyült öregasszonyt.


Egy emlékezetes jelenet 

A csatkai búcsú képei, ahová Lina néni egész életében vágyott, és most gyermeki rácsodálkozással próbálja ki a dolgokat – hogy a végére teljesen kimerülve, de boldogan haljon meg nevelt fia karjai között, az autó fölött elszaladó fákat nézve.

Olvass tovább!

Lalík Sándor: Hogy szaladnak a fák! Zolnay Pál 65 éves. Filmkultúra, 1993/4, 27-29.
Bérczes László: Retusálás nélkül, In memoriam Zolnay Pál. Filmvilág, 1996/1, 4-7.
Zsugán István: Arc ellenfényben, Beszélgetés Zolnay Pállal. Filmvilág, 1986/3, 12-17.

A rendező

Zolnay Pál (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tervező: Bognár Árpád (forrás: MNF)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem