Húsz óra

Fábri Zoltán modernista, időbontásos remekműve a magyar paraszti sors keserű, megrázó tablója.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1965, rendező: Fábri Zoltán

forgatókönyvíró: Köllő Miklós, operatőr: Illés György, főszereplők: Páger Antal, Görbe János, Keres Emil, Szirtes Ádám, György László, Bihari József, 120 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 4K restaurált

DVD

Miről szól?

Riporter érkezik a faluba, hogy felgöngyölítse, mi történt ott '56-ban. Miért lőtt rá legjobb barátjára Balogh Anti? És miért ölte meg az ávós Varga Sándor a gyerekkori barátját? Sorra járja a házakat, beszélget az emberekkel, halmozódnak a tragédiák. Kiderül, hogyan tett tönkre a barátságokat a politika, mibe rokkantak bele a falusiak.

Mitől különleges?

A Húsz óra a magyar paraszti sors keserű, megrázó tablója. Fábri Zoltán az elsők között beszél a korábban tabunak számító témákról: '56-ról, a Rákosi-korszak túlkapásairól. Történetét visszaemlékezésekből, szaggatott időrendben bontja ki. Mindenki elmondja, hogyan élte meg a történelmet; mindenkinek megvan a maga igazsága. Forradalmi újítás volt ez az ötvenes évek dogmatikus filmkészítése után, amelyben az egynemű politika szólamokat kellett hangoztatni. A Húsz órából azonban mára kikoptak a politikai áthallások, és az egyéni sorsok, a vászont szinte felgyújtó színészi alakítások kerültek a dráma előterébe. A körkörös, a múlt tragédiáiból újabb és egyre hosszabb részleteket felvillantó elbeszélésmód arra irányítja a figyelmet, mennyi minden változott 1945 és 65 között, és mennyire ugyanolyan maradt mégis a (szocialista) világ. Hogy

akik hittek valamiféle világváltó ideológiában, azok szinte mind kiábrándultak, megkeseredtek.

Hogy a folyamatos rendszerváltások olyan hatalmat adtak az emberek kezébe, amit arra használtak, hogy kiéljék a frusztrációkból fakadó, kicsinyes bosszúikat. És hogy ez a szemet szemért elv, amit a magyar politika azóta is követ, hogyan vezetett végeláthatatlan bosszúálláshoz, és törte derékba generációk életét. Ebben a kis faluban különösen értelmetlennek tűnnek az ideológiai csatározások. A politikai lózungok eltörpülnek a józan paraszti ész mellett, a tragédiák viszont még nagyobb árnyékot vetnek, hiszen gyerekkori játszótársaikat gyilkolják az ellentétes oldalra sodródott emberek.

Hogyan készült?

A hatvanas években az európai modernizmus újításai beszivárogtak a magyar filmbe. Ezt a stílust alkalmazta a Húsz órában Fábri Zoltán is. Nem egy gyilkosság történetét, hanem az emberek belső mozgatórugóit akarta feltárni, amihez a hagyományos történetmesélésnél jobban passzolt az időben ugráló, az érintettek egyéni nézőpontját feltáró stílus. Fábri a korszak bestselleréből, Sánta Ferenc azonos című riportregényéből forgatta a Húsz órát, amely szintén ezzel a leleménnyel mesélte el a történetét.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Húsz óra Fábri Zoltán tizedik, s egyik legmaradandóbb filmje. Stílusa emelkedett és költői, drámai ereje máig ható. A Tízezer nap mellett a hatvanas évek nagy paraszti tablóinak sorát bővíti. Jelentős díjakat nyert nemzetközi filmfesztiválokon (Róma, Moszkva), és tarolt a Magyar Filmszemlén. A Húsz óra jelzi a jelentős színész, Páger Antal nagy visszatérését is, aki 1944-ben hagyta el Magyarországot, és '56-ban tért vissza. Ebben a filmben játszott újra olyan paraszt hőst, akiknek megformálásával a negyvenes években nagy hírnévre tett szert.


Egy emlékezetes jelenet 

A film robbanásszerű csúcspontja, amikor a húsz év alatt felgyűlt sérelmek kitörnek a két barátból. Jóska, a helyi termelőszövetkezet elnöke (Páger Antal) és a pártból kilépett Balogh Anti (Görbe János) feszül egymásnak, aki az '56-os forradalom alatt felindultságában rálőtt a barátjára. Jól látszik ebből a puskaporos jelenetből, hogyan ütközteti Fábri a különböző nézőpontok igazságát. Heves szónoklatokban tárgyalják ki a rezsim bűneit pro és kontra, majd egy esetlen, frusztrált verekedéssel vezetik le tehetetlen indulatukat.

Olvass tovább!

Fazekas Eszter: „Felöltöztetni a teret, mint embert…”, Beszélgetés Romvári József díszlettervezővel. Filmkultúra, 2004
Zalán Vince: Etikai parancs és történelem, Beszélgetés Fábri Zoltánnal. Filmvilág, 1982/2, 7-11.
Mikola György: Akik sosem győztek. Filmvilág, 1994/11, 4-9.
MMA Lexikon

A rendező


Fábri Zoltán (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A kor legismertebb színészei mellett a fiatal Kern András is feltűnik a filmben, egyik első filmszerepeként Kocsis Béni fiát alakítja.

Plakát


(forrás: MNF)

Soós Tamás

Kapcsolódó

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem