Sarajevo

Az egyik legjobb első világháborús, mélyen humanista magyar film arról, hogy senkinek nem lehet két hazája.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1940, rendező: Ráthonyi Ákos

forgatókönyvíró: Szatmári Jenő, Radványi Géza, operatőr: Vass Károly, szereplők: Tasnády Fekete Mária, Tímár József, Vértess Lajos, Kiss Ferenc, Berky Lili, Ladomerszky Margit, 92 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Éva elutazik a szarajevói díszszemlére vőlegényével, báró Várnay Miklós kapitánnyal, amelyet Ferenc Ferdinánd tiszteletére rendeznek. A díszszemle alatt találkozik egy orosz festővel, Borisszal, és beleszeret. Elhagyja vőlegényét, és elutazik Borisszal Oroszországba. Amikor kitör az első világháború, Borisz bevonul, és Éva egyedül marad a festő ellenséges családjával.

Mitől különleges?

A Sarajevo a kevés magyar játékfilm egyike, amely az első világháborúval foglalkozik (Toprini nász, Gorodi fogoly, Szürke senkik stb.). Nem háborús filmként tekintünk rá, mert egy-két barakkjelenetet leszámítva nem visz ki a frontvonalra, és – már csak költségvetési okokból – sem mutatja be a harcokat, de a világháború kitörése alapvetően befolyásolja a szerelmiháromszög-történetet. Ráthonyi Ákos melodrámáján elsősorban a számos országban megfordult Radványi Géza humanizmusa süt át. A Valahol Európában későbbi rendezője és a Sarajevo forgatókönyvírója azt érzékelteti, hogy

a világháború nemzetiségtől függetlenül ugyanúgy felülírta az átlagemberek sorsát.

Bár a háborús időkben feltüzelt nemzeti ideológiák igyekeztek démoni képet festeni az ellenségről, a hátországban játszódó dráma azt mutatja meg, nem orosz és magyar, német és amerikai, hanem becsületes és gyáva, jó szándékú és aljas emberek között van különbség. A Sarajevo ugyanakkor a realitás talaján marad, és nem engedélyez happy endet az orosz festőbe beleszerető nőnek, akinek rá kell jönnie, hogy ebben az ellenséges közegben nem tud külföldön élni, és ha nem is szereti már egykori vőlegényét, mégis visszatér vele a szülőföldjére, Magyarországra, ahová származása, kultúrája és honfitársai kötik.

Hogyan készült?

Radványi Géza – Márai Sándor öccse – a magyar film kiemelkedő alakja és örökmozgó figurája volt. Pályáját újságíróként kezdte, a harmincas években a francia és a német filmgyártásban dolgozott íróként, asszisztensként. 1939-ben költözött vissza Budapestre, ahol két év alatt négy filmet készített íróként, illetve rendezőként. A Sarajevót feleségére, a tehetséges színésznőre és egykori szépségkirálynőre, Tasnády Fekete Máriára írta Szatmári Jenővel.

A film abban a szűk időszakaszban készült el, amikor már kitört a második világháború, de baráti volt a viszony Magyarország és a Szovjetunió között, miután 1939-ben Hitler és Sztálin megkötötte a megnemtámadási szerződését. Ennek köszönhetően nem játszott szerepet az ideológia és a politika az oroszok ábrázolásában sem, akik között ugyanúgy találunk nemes lelkű embert (Boriszt, a nagymamát), mint gyáva, aljas alakokat (a hatalmat képviselő jegyzőt, Borisz többi rokonát, a sorozás alól magát kivonó Sztyepán Petrovot).

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Sarajevo az egyik legjobb első világháborús filmünk, amely, ha nem is vet bele a harcok sűrűjébe, azok kirobbanása alapjaiban befolyásolja hőseink életét. A film drámai erővel adja át, milyen az, amikor a háború kettétöri az átlagemberek életét, elválasztja egymástól a szerelmeseket, és arra kényszeríti őket, hogy ellenséges közegben éljenek túl.


Egy emlékezetes jelenet


Éva, az oroszokkal hadban álló magyar nemzet tagjaként nem hagyhatja el az ukrán falut, de ez nem jelenti azt, hogy ne kirándulhatna a határban. Ebben a rövid jelenetben megcsodálhatjuk a magasztos, hófödte ukrán tájakat, és Évát is, ahogy leszereli az egyik uszító háborús propagandát. „Nálunk az emberek épp olyanok, mint itt. Épp úgy szenvednek, épp úgy örülnek, és épp úgy imádkoznak, mint itt, a faluban.”

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem