Szíriusz

Az első magyar sci-fi, a magyar Vissza a jövőbe, Karády Katalin főszereplésével.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1942, rendező: Hamza D. Ákos

író: Herczeg Ferenc, Földes Imre, forgatókönyvíró: Rákóczi Péter, operatőr: Icsey Rudolf, szereplők: Szilassy László, Karády Katalin, Baló Elemér, Déry Sári, Pethes Sándor, 105 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn


Miről szól?

A kalandvágyó gróf, Tibor Ákos egy átmulatott éjszaka után jelentkezik Sergius professzor hirdetésére, aki azt állítja, feltalált egy időutazásra alkalmas gépet. A professzor és a gróf visszarepül Mária Terézia idejébe, ahol Tibor beleszeret a gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába.

Mitől különleges?

A Szíriusz az első magyar sci-fi, amely nemcsak a műfaj kevés hazai képviselőjére hatott, de különös módon

az amerikai sikerfilm, a Vissza a jövőbe egyes motívumait is megelőlegezte.

Bár Hamza D. Ákos filmjében nincs DeLorean, csak egy mókás minipropellerrel repülő helikopter, habókos tudós mindkettőben akad, a múltba visszamenő fiatal főhős pedig, ha nem is a saját édesanyjába, de a professzor egyik felmenőjébe szeret bele. A Szíriusz világviszonylatban is az elsők között alkalmazta az időutazás ötletét (Herczeg Ferenc regénye egy évvel megelőzte H. G. Wells Az időgép című írását, a Szíriusz pedig 18 évvel a belőle készült filmet, amit az első időutazós sci-fiként tartanak számon), sütötte el az erre építő sci-fik visszatérő poénjait (a jelenben hétköznapi árucikk, például a gyufa vagy a cigaretta a múltban szenzációt vált ki), dolgozta ki azok szabályrendszerét (a hősnek nem szabad megváltoztatni a múltat), és játszott el a lehetőséggel, hogy az egész időutazás (részeg) álom volt csupán.

Hogyan készült?

Hamza D. Ákos a negyvenes évek egyik legsikeresebb és legtermékenyebb magyar rendezője volt. Nevéhez olyan klasszikusok fűződtek, mint a francia lírai realizmus hatását mutató Külvárosi őrszoba (1942) vagy a Latabár Kálmán és Csortos Gyula főszereplésével készült Egy szoknya, egy nadrág (1943). Szinte minden műfajban magabiztosan mozgott: pályája során rendezett noir ízű szerelmi történetet (Bűnös vagyok!), kalandfilmet (Ördöglovas), vígjátékot (Egy szoknya, egy nadrág) és sci-fit is. A Szíriusszal Hamza a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc 1894-es regényét, valamint Földes Imre ebből készült 1908-as színdarabját adaptálta. A rendező nem először nyúlt Herczeg írásaihoz, első két filmjeit, a nagy sikert aratott Gyurkovics fiúkat és a Bűnös vagyok!-ot is tőle adaptálta. A Szíriusz Hamza egyik kedvenc gyerekkori olvasmánya volt. A németellenes rendező a Mária Terézia korába látogató gróf történetében látta meg a lehetőséget, hogy borsot törjön a labancok orra alá – amit provokatív, bátor gesztusként is értékelhetünk a második világháború idején.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Bár sci-fi motívumok már korábban is megjelentek a magyar filmben (Az ősember, A léleklátó sugár), és műfajára nézve a Szíriusz is inkább romantikus kalandfilm, Hamza D. Ákos filmjét szokás az első magyar sci-finek tekinteni. A Szíriusz – Szőts István Emberek a havason című filmjével együtt – szerepelt az 1942-es velencei filmfesztiválon, amit kisajátított magának a Harmadik Birodalom, így hiába aratott sikert a film, végül a nácizmus házi rendezője, Veit Harlan Hitler példaképéről, Nagy Frigyesről szóló filmjét (A nagy király) díjazták a legjobb külföldi filmnek járó Mussolini-kupával. A korában nagyköltségvetésűnek számító film a magyar nézők körében is nagy sikert aratott.


Egy emlékezetes jelenet 


A film kardozós csúcsjelenete a hollywoodi kalandfilmek és a magyar virtus kettős igényét is kielégíti. A gróf úgy vív meg a névtelen útonállókkal, majd a főellenségével, saját dédapjával, hogy közben végig vicces riposztokat osztogat („Hé, dédapó, nem vennél tőlem egy vívóleckét?”), tüzeli a nemzeti büszkeséget, és elítéli az idegen hatalmakkal történő kollaborációt („Idegen cselédeket küldesz a fajtád ellen?”) – majd az utolsó pillanatban, deus ex machinaként menti meg őt az addig a még távolibb múltban utazgató Sergius professzor.

Olvass tovább!

Balogh Gyöngyi – Király Jenő: A magyar film állócsillaga. Hamza D. Ákos: Szíriusz, Filmkultúra, 1987/12, 6–24.
Székely Péter: Herczeg Ferenc időgépe, a Szíriusz
MMA Lexikon

Az író

Herczeg Ferenc (1863-1954)

Tudtad?

Az időgépet a filmben helikoptert, bombát és tengeralattjárót vegyítő gépként jelenítik meg, melyet az Aeromechanikai Modellgyár egyik mérnöke tervezett, sőt, a forgatási munkákhoz egy életnagyságú pilótafülkét is építettek.

Plakát

Tervező: P. Kiss (forrás: NFI)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem