Körhinta

A téeszesítés alatt zajló Rómeó és Júlia-történet, amely filmsztárt faragott Törőcsik Mariból, és visszatette Magyarországot a nemzetközi filmművészet térképére.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1955, rendező: Fábri Zoltán

forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Nádasdy László, operatőr: Hegyi Barnabás, főszereplők: Törőcsik Mari, Soós Imre, Szirtes Ádám, Barsi Béla, Kiss Manyi, Farkas Antal, 103 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 4K restaurált 

DVD

Miről szól?

Falusi Rómeó és Júlia a téeszesítés idejéből. Marit a termelőszövetkezetből kilépő apja a szintén függetlenül gazdálkodó Farkas Sándorhoz akarja adni, de ő a téeszben dolgozó, csillogó szemű fiút, Bíró Mátét szereti. A fiatalok szembeszállnak „a föld a földhöz házasodik” ősi szabályával, és megpróbálják szabadon megélni szerelmüket.

Mitől különleges?

Az 1948-as államosítást követően a kommunista párt a filmipart is kézi vezérlésre állította. A minisztériumban döntöttek arról, milyen témákról készüljön film, a forgatókönyvekbe nem ritkán maga Rákosi Mátyás is belenyúlt. Eltérni az elfogadott forgatókönyvtől nem lehetett, az elkészült filmek többsége így vizuálisan silány propagandatermék volt. Ebben az áporodott levegőben robbant be a Körhinta, amely visszahozta a magyar filmbe az evidenciát, miszerint a film vizuális művészet.

Fábri robbanékony dramaturgiájú, költői montázsai forradalmi hatással bírtak, és rengeteg magyar rendezőt inspiráltak.

Bár a Körhinta is hűen közvetítette a kommunista direktívát, de a „kilépni vagy bennmaradni a téeszben” nem éppen shakespeare-i dilemmája súlytalanná vált a szerelmesek lázadása mellett, akiket a 21 éves Törőcsik Mari és a magyar James Dean, Soós Imre alakított. Mérföldkő és mementó pályájukon a Körhinta: Törőcsikből ez a film csinált egy csapásra országos ismertségű színésznőt, és méltón zárta le a nehéz sorsú Soós Imre pályáját, aki másfél évvel a bemutató után öngyilkos lett.

Hogyan készült?

Fábri Zoltán korábban a szocialista realizmusnak engedő filmeket forgatott, de a Körhintával az első számú magyar filmrendezővé lépett elő. Fábri, aki eredetileg festőnek tanult, és a képzőművészet felől közelített a filmezéshez, előre lerajzolta a film összes beállítását, és azokhoz a forgatás során is ragaszkodott. Precizitása és felkészültsége miatt japán tornatanárként is emlegették. Ez a vonása az amerikai filmből és a francia költői realizmusból táplálkozó Körhintán is éreztette a hatását. A filmnek vannak ugyan emlékezetes mondatai, mint az „Én nem tudok nélküled, csak meghalni”, de a képei beszélnek a legszebben a generációs lázadásról, a fiatalság és a szabadság később elvesző mámoráról, amikor az ember még azt hiszi, minden lehetséges. Amikor egy szilaj tánc, egy önfeledt nevetés kitöltheti az egész világot.

Törőcsik Mari és Soós Imre a Körhinta ősbemutatóján az Uránia moziban (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Ováció és állótaps fogadta az 1956-os cannes-i fesztiválon, ahol a közönség annyira fellelkesült, hogy a vetítés után feltörte a magyar delegáció standját, és szétkapkodta a filmhez készült sajtófotókat. Díjat ugyan nem kapott a Körhinta (ezt Fábri élete végéig nem tudta kiheverni), de azt elérte, hogy jó pár évvel az Emberek a havason (1941) és a Valahol Európában (1948) után Magyarország visszakerüljön a világ filmes térképére. Sokan egy új nemzeti filmművészet születését, a magyar film akkori csúcsteljesítményét látták a Körhintában, amit csak tíz évvel később tudott felülírni Jancsó Miklós a Szegénylegényekkel.


Egy emlékezetes jelenet

Ezt a jelenetet az is ismeri, aki nem látta a filmet. A falusi lagziban Máté táncra kéri Marit, ami már önmagában illetlenség, hiszen a lányt eljegyezték, ráadásul ferde szemmel nézett táncuk dühödt eksztázisba csap át. A jelenet operatőri bravúrmunka, amely a fiatalság szédületének, lázadásának, dacának állít kitörölhetetlen emléket. Hegyi Barnabás úgy rögzítette a szédítő csárdást, hogy hozzákötözte magát a színészekhez. 

Ezt is nézd meg!




Kapcsolódó filmhíradó

Filmhíradó az államosított magyar filmgyártás 10 éves jubileumáról, a magyar filmgyártás nemzetközi sikereiről (1958 szeptember). Látható többek között Eiben István, Fábri Zoltán, Kollányi Ágoston, Makk Károly – és több filmrészlet, egyebek mellett a Körhintából.

 

Olvass tovább!

MMA Lexikon

A rendező

Fábri Zoltán (forrás: MNFA)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

François Truffaut kisebb forradalmat robbantott ki, amiért a Körhinta nem kapott Arany Pálmát. Amellett, hogy a fesztivál fődíját Fábri Zoltánnak adta volna, a legjobb színésznőnek járó díjjal Törőcsik Marit tüntette volna ki. Törőcsik 20 évvel később, a Déryné, hol van? című film főszerepéért megkapta a díjat. 

Plakát

Tervező: Köpeczi Bócz István (forrás: MNF)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem