A határozat

A legbetiltottabb magyar filmrendezők, Ember Judit és Gazdag Gyula remekműve leleplezi a szocializmus diktatórikus működését.

fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1972, rendező: Ember Judit, Gazdag Gyula

operatőr: Jankura Péter, 105 perc

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A bicskei járási pártbizottság elhatározza, hogy leváltja a felcsúti téeszelnököt, aki néhány év leforgása alatt megmentette a csődtől, majd fel is virágoztatta a felcsúti termelőszövetkezetet. Koholt vádak alapján próbálják meggyőzni az elnökkel szimpatizáló közgyűlést, hogy hívják vissza tisztségéből Ferenczi Józsefet.

Mitől különleges?

A határozat a szocializmus diktatórikus hatalomgyakorlásának önleplező filmje.

Azt a folyamatot éri tetten, amikor felső politikai nyomásra visszavonták az ún. új gazdasági mechanizmust. A kádári konszolidáció a hatvanas években a gazdaságban is reformokat hozott, a termelőszövetkezeteknek megengedték, hogy saját maguk válasszák meg vezetőiket, és ún. melléküzemágakban saját hasznukra termeljenek. Ennek köszönhetően a piacszerű működést megvalósító téeszek jelentős profitra tehettek szert. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus ezt a reformer gondolkodásmódot terjesztette ki a gazdaság egész területére. A kommunista párt ortodox szárnya attól tartott, hogy a gazdasági újítások politikai reformokhoz vezethetnek, és leállíttatták az új gazdasági mechanizmust. Ennek keretében kvázi koncepciós pereket indítottak, amelyekben jó néhány sikeres téeszvezetőt meghurcoltak.

A határozat az egyik ilyen eljárást dokumentálta, amely azt is leplezi, miként manipulálja a pártvezetés az embereket. Látszólag betartják a demokrácia szabályait, de a téeszelnök leváltásáról hozott javaslatukat autoriter eszközökkel próbálják lenyomni a közgyűlés torkán. Ám hiába fenyegetik a tagságot a hitelkeret megvonásával vagy a szavazás érvénytelenítésével, a téesz kiáll az elnöke mellett. Bár képi világa eszköztelen, és a kamera megfigyelőként közvetíti az eseményeket, a túlzsúfolt, szűk terek szimbolikussá növelik a bezártság, az elnyomás érzetét.

Leplezi, miként manipulálja a pártvezetés az embereket

Hogyan készült?

A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a magyar filmesek érdeklődése a dokumentarizmus felé fordult. A határozat az ún. nyomkövető, az eseményeket jelen időben kibontó, szituációs dokumentumfilmek mintapéldája lett, amely a fikciós dokumentumfilmeket is megelőlegezte, hiszen a filmet keretező vezetőbizottsági ülés jeleneteit a filmesek kedvéért „rendezték meg”. A résztvevők nem szerepet játszottak, hanem önmagukat alakították: azt mondhattak, amit akartak, miközben a Ferenczi-ügy háttérbeszélgetéseit elevenítették fel.

A szűkös költségvetés (150 ezer Ft) miatt a rendezőknek már nem maradt pénze az utolsó közgyűlés felvételére, ezért a filmvégi feliraton közölték, hogy Ferenczit 1972 végén leváltotta a közgyűlés. Büntetőperbe fogták üzérkedés vádjával, és végül négy hónap börtönre ítélték, amit nem kellett letöltenie (csupán a tűzoltókészülékek ügyében tudták megbüntetni).

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Ember Judit és Gazdag Gyula, a két legtöbbet betiltott magyar rendező dokumentumfilmje iskolateremtőnek bizonyult, és megelőlegezte a Budapesti Iskola fikciós dokumentarizmusát. Elkészülése után betiltották, széles közönség elé így csak 1985-ben került. Jelentős nemzetközi karriert futott be: vetítették Nyugat-Berlinben, Londonban és a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is. 1996-ban a Nemzetközi Dokumentumfilm Szövetség (IDA) – egyedüli magyar filmként – beválogatta minden idők száz legjobb dokumentumfilmje közé. Hazai DVD-kiadása szintén botrányba fulladt: a filmet forgalmazó MaNDA visszahívatta az első kiadást Kornis Mihály (2012-es) fülszövege miatt, mely szerint A határozat „aktuálisabb, mint valaha”.


Egy emlékezetes jelenet

A pártvezetés egyik nyílt fenyegetése: ha nem váltják le a téeszelnököt, a Nemzeti Bank megvonja a szövetkezet hitelkeretét, és a közgyűlésnek kell fedeznie a tízmillió forintos költségeket. Élesen kirajzolódik a kontraszt: miközben a párt vezetése hangsúlyozza, hogy nem akar beavatkozni a demokratikus választásba, a legkülönfélébb eszközökkel igyekszik manipulálni a tagságot. A téeszelnök elleni perben politikai összeesküvést látó traktoros rá is világít erre: „Minket már meggyőztek arról is, hogy a 70 Ft több, mint a 100 Ft.”

Olvass tovább!

Losonczi Ágnes: Az igazat, csakis az igazat… s a teljes igazat vallja, Hogyan dolgozik Ember Judit?. Filmkultúra, 2004
Fekete Ibolya: A legbetiltottabb. Filmvilág, 2008/12, 41-43.
Gelencsér Gábor: Ember-tan, Az igazság napszámosa. Filmvilág, 2004/3, 25-27.

A rendező

A rendező

Gazdag Gyula (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Az új gazdasági mechanizmust megelőzve Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes már 1966-tól szorgalmazta olyan jogszabályi feltételrendszer megteremtését, amely a mezőgazdaságot hatékonyabbá tenné. A kulcs a dolgozók érdekeltté tétele volt. A téeszek melléküzemágaik révén nyereségessé váltak, ami szemet szúrt a keményvonalas politikai vezetőknek. A 70-es évek első felétől egy évtizeden át több mint ezer termelőszövetkezeti vezető ellen indult büntetőeljárás, amelyek során évekig vizsgálták a gazdasági célszerűség és az aktuális szabályozás ellentmondásait. A felcsúti termelőszövetkezetben forgatott A határozat elkészítésének elsődleges politikai célja az volt, hogy megmutassa, amint egy „jól működő téesz-demokrácia” leváltja a „rossz elnök”-öt. Ehelyett valódi demokráciát örökített meg a film, a tagság megvédte az elnökét. 

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem