Miről szól?

Kati (Muzsnay Bella), a nagygazda (Bakó László) lánya nem sokat szomorkodik, amíg vőlegényjelöltje, Matyi (Szőke Sándor) orosz hadifogságban raboskodik: a jóképű gulyással (Garamszeghy Sándor) találkozgat. Nem is örül túlságosan, amikor Matyi hazatér Szibériából. A lány kezéért versengő férfiak összetűzésbe keverednek, és a gulyás börtönbe kerül. Lezajlik a lánykérés, ám a gulyás megszökik a cellájából. Hosszú üldözés után tudják csak elfogni, de az esküvő napján letelik a büntetése, és kiszabadul. Az ifjú pár a padláson tölti a nászéjszakát, s a féltékeny gulyás bosszúból rájuk gyújtja a zsúpfedeles házat.

Mitől különleges?

A Matyólakodalom hitelesen viszi filmre az első világháborúból hazatérő katonák szerelmi konfliktusait. Az első világháború után a visszaérkező katonák gyakran keveredtek gyilkossággal végződő féltékenységi ügyekbe, mert hazatérve más férfival – nem ritkán Magyarországon tartózkodó orosz hadifoglyokkal – találták a feleségüket. Filmtörténeti jelentőségét elsősorban mégis annak köszönheti, hogy

az 1920-ban még élő népszokásokat (például hogy az ifjú házasok a padláson töltik a nászéjszakát, vagy hogy először a kisebb lányt ajánlják ki a kérőnek, s csak miután őt visszautasította, jön az „igazi”). Emiatt ugyanakkor skanzenhangulatot áraszt a film, ugyanis a film szereplői még a hétköznapokon is a legdíszesebb ruhájukat hordják. A felső gépállású nagytotálok a mezőkövesdi piac vagy a templomtér forgatagát is megörökítik. A féltékenységi dráma hangvételét burleszkszerű humor enyhíti, és mai szemmel is bravúrosnak ható, látványos üldözésjelenetek teszik izgalmasabbá.

Skanzenhangulatot áraszt

Hogyan készült?

Garamszeghy Sándor eredetileg katonatiszt volt, de idővel otthagyta a katonai pályát, és a Színművészeti Akadémia elvégzése után a Nemzeti Színház tagja lett. 1914 januárjában nagy sikerrel állították színpadra a Nemzetiben első színdarabját, a Matyólakodalmat, amely egyben Blaha Lujza utolsó szerepe volt, a műsorról is az ő visszavonulása miatt vették le. Garamszeghy, aki az egyik főszerepet is eljátszotta, nem élvezhette sokáig a sikert, ugyanis az első világháború kitörésekor bevonult katonának, és az orosz frontra került. Három évet töltött szibériai hadifogságban, mielőtt hazatért volna Magyarországra. Érdeklődése ekkor a film felé fordult: Délibáb néven filmgyártó céget alapított, és elsőként a saját színdarabját adaptálta filmre szintén Délibáb címen. (A Délibábot 1922-ben újra műsorra tűzték a mozik, de rövidített, ún. szkeccsváltozatban, amely már Matyószerelem címen futott.)

Garamszeghy a filmváltozatban is több feladatkört vállalt magára: írta, rendezte és az egyik főszerepet is eljátszotta a produkcióban. A színdarabbal ellentétben a filmbe már a hadifogság élményét, a szibériai kőfejtő kemény éveit is belekomponálta. De a filmnek is a matyó világ hiteles megörökítése biztosította a fő vonzerejét. Már a színdarab is azzal keltett feltűnést, hogy eredeti matyó népviseletbe öltöztették a színészeket. A filmet Mezőkövesden forgatták, és a város matyó lakossága saját ruhájában szerepelt benne. A történetet az is hitelesítette, hogy a mezőkövesdi születésű Garamszeghy a színműben és a filmben is egy megtörtént, helyben közismert esetet dolgozott fel.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Matyólakodalom a mezőkövesdi matyók népszokásainak hiteles bemutatásával az 1950-es évektől megszaporodó néprajzi dokumentumfilmek, bravúros akciójelenetei és betyártematikája révén pedig Szomjas György easternjeinek az előképe. A film sajnos inzertek nélküli változatban maradt fenn, és párbeszédek híján nehezebben érthetőek a szereplők motivációi, viszonyai.

Egy emlékezetes jelenet

Garamszeghy a gulyás szökését – akit ő maga játszik – egy monumentális akciójelenetben bontja ki. A gulyás falakon ugrik át, a vízimalom kerekén mászik le, a leglátványosabb jelenetben pedig a szélmalom lapátjára kapaszkodik fel, hogy meglógjon az őt üldöző csendőrök elől. Garamszeghy kitűnően alkalmazza a bazini „Tilos a montázs!” elvét, miszerint az attrakció terét nem szabad több snittre feldarabolni, mert az hitelteleníti a néző számára a mutatványt. A film megszakítatlan nagytotálban mutatja, ahogy a kaszkadőr (vagy maga Garamszeghy?) végigcsinálja a veszélyes akciókat. Garamszeghy a mozdulatismétlő plánváltást is többször használja, ami a mai nézőnek illesztési, kontinuitási hibának tűnik, a némafilmek viszont gyakran használták arra, hogy kiemeljenek a cselekményből egy fontos mozdulatsort.

A rendező

Garamszeghy Sándor (forrás: Hangosfilm)
Adatlapja a Filmkeresőn