...

Matyólakodalom

Garamszeghy Sándor filmje bravúros akciókkal és néprajzi hitelességgel vitte filmre az első világháborúból hazatérő katonák szerelmi konfliktusait.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1920, rendező, író, forgatókönyvíró: Garamszeghy Sándor

operatőr: Escher Károly, zene: Henrik Stroke, producer: Erdős Szilárd, főszereplők: Garamszeghy Sándor, Muzsnay Bella, Szőke Sándor, Bakó László, K. Demjén Mari, Mészáros Alajos, 45 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Kati, a nagygazda lánya nem sokat szomorkodik, amíg vőlegényjelöltje, Matyi orosz hadifogságban raboskodik: a jóképű gulyással találkozgat. Nem is örül túlságosan, amikor Matyi hazatér Szibériából. A lány kezéért versengő férfiak összetűzésbe keverednek, és a gulyás börtönbe kerül. Lezajlik a lánykérés, ám a gulyás megszökik a cellájából. Hosszú üldözés után tudják csak elfogni, de az esküvő napján letelik a büntetése, és kiszabadul. Az ifjú pár a padláson tölti a nászéjszakát, s a féltékeny gulyás bosszúból rájuk gyújtja a zsúpfedeles házat.

Mitől különleges?

A Matyólakodalom hitelesen viszi filmre az első világháborúból hazatérő katonák szerelmi konfliktusait. Az első világháború után a visszaérkező katonák gyakran keveredtek gyilkossággal végződő féltékenységi ügyekbe, mert hazatérve más férfival – nem ritkán Magyarországon tartózkodó orosz hadifoglyokkal – találták a feleségüket. Filmtörténeti jelentőségét elsősorban mégis annak köszönheti, hogy dokumentumszerű pontossággal örökítette meg a mezőkövesdi matyó világot, az 1920-ban még élő népszokásokat (például hogy az ifjú házasok a padláson töltik a nászéjszakát, vagy hogy először a kisebb lányt ajánlják ki a kérőnek, s csak miután őt visszautasította, jön az „igazi”). Emiatt ugyanakkor skanzenhangulatot áraszt a film, ugyanis a film szereplői még a hétköznapokon is a legdíszesebb ruhájukat hordják. A felső gépállású nagytotálok a mezőkövesdi piac vagy a templomtér forgatagát is megörökítik.

A féltékenységi dráma hangvételét burleszkszerű humor enyhíti, és mai szemmel is bravúrosnak ható, látványos üldözésjelenetek teszik izgalmasabbá.

Hogyan készült?

Garamszeghy Sándor eredetileg katonatiszt volt, de idővel otthagyta a katonai pályát, és a Színművészeti Akadémia elvégzése után a Nemzeti Színház tagja lett. 1914 januárjában nagy sikerrel állították színpadra a Nemzetiben első színdarabját, a Matyólakodalmat, amely egyben Blaha Lujza utolsó szerepe volt, a műsorról is az ő visszavonulása miatt vették le. Garamszeghy, aki az egyik főszerepet is eljátszotta, nem élvezhette sokáig a sikert, ugyanis az első világháború kitörésekor bevonult katonának, és az orosz frontra került. Három évet töltött szibériai hadifogságban, mielőtt hazatért volna Magyarországra. Érdeklődése ekkor a film felé fordult: Délibáb néven filmgyártó céget alapított, és elsőként a saját színdarabját adaptálta filmre szintén Délibáb címen. (A Délibábot 1922-ben újra műsorra tűzték a mozik, de rövidített, ún. szkeccsváltozatban, amely már Matyószerelem címen futott.)

Garamszeghy a filmváltozatban is több feladatkört vállalt magára: írta, rendezte és az egyik főszerepet is eljátszotta a produkcióban. A színdarabbal ellentétben a filmbe már a hadifogság élményét, a szibériai kőfejtő kemény éveit is belekomponálta. De a filmnek is a matyó világ hiteles megörökítése biztosította a fő vonzerejét. Már a színdarab is azzal keltett feltűnést, hogy eredeti matyó népviseletbe öltöztették a színészeket. A filmet Mezőkövesden forgatták, és a város matyó lakossága saját ruhájában szerepelt benne. A történetet az is hitelesítette, hogy a mezőkövesdi születésű Garamszeghy a színműben és a filmben is egy megtörtént, helyben közismert esetet dolgozott fel.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Matyólakodalom a mezőkövesdi matyók népszokásainak hiteles bemutatásával az 1950-es évektől megszaporodó néprajzi dokumentumfilmek, bravúros akciójelenetei és betyártematikája révén pedig Szomjas György easternjeinek az előképe. A film sajnos inzertek nélküli változatban maradt fenn, és párbeszédek híján nehezebben érthetőek a szereplők motivációi, viszonyai.



Egy emlékezetes jelenet

Garamszeghy a gulyás szökését – akit ő maga játszik – egy monumentális akciójelenetben bontja ki. A gulyás falakon ugrik át, a vízimalom kerekén mászik le, a leglátványosabb jelenetben pedig a szélmalom lapátjára kapaszkodik fel, hogy meglógjon az őt üldöző csendőrök elől. Garamszeghy kitűnően alkalmazza a bazini „Tilos a montázs!” elvét, miszerint az attrakció terét nem szabad több snittre feldarabolni, mert az hitelteleníti a néző számára a mutatványt. A film megszakítatlan nagytotálban mutatja, ahogy a kaszkadőr (vagy maga Garamszeghy?) végigcsinálja a veszélyes akciókat. Garamszeghy a mozdulatismétlő plánváltást is többször használja, ami a mai nézőnek illesztési, kontinuitási hibának tűnik, a némafilmek viszont gyakran használták arra, hogy kiemeljenek a cselekményből egy fontos mozdulatsort.

A rendező

Garamszeghy Sándor (forrás: Hangosfilm)
Adatlapja a Filmkeresőn

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem