Tízezer nap

A Húsz óra mellett a másik nagy, költői filmeposzunk a magyar parasztság életéről, amely 30 évet és három nagy történelmi sorsfordulót, a világháborút, 1956-ot és a téeszesítést öleli fel.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1965, rendező: Kósa Ferenc

forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, Kósa Ferenc, Csoóri Sándor, operatőr: Sára Sándor, főszereplők: Molnár Tibor, Bürös Gyöngyi, Kozák András, Koltai János, Siménfalvy Ida, Rajz János, 110 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: HD digitálisan felújított

A teljes filmet itt lehet megnézni:

Miről szól?

Széles István és Bánó Frigyes régi barátok. Földművesek, akik együtt élik meg a rezsimek váltakozását. A kommunista Bánó a világháború után párttitkár lesz, és egy tragikus incidens után munkatáborba küldi a barátját.

Mitől különleges?

Tízezer nap, azaz közel 30 év történetét öleli fel Kósa Ferenc nagyívű filmballadája. A film három korszakban, a 40-es évek földesúri rendszere, az 50-es évek keményvonalas kommunizmusa és a 60-as évek téeszesítése alatt játszódik. A világháború után saját földhez jutó, majd a termelőszövetkezetek megalakulásával attól megfosztott parasztság tragédiáját énekli meg. 

A Tízezer nap máig érvényes erővel mutatja fel, mit jelentett a paraszti életforma, 

hogyan függött az emberek sorsa a földtől, amelynek művelésébe belerokkantak ugyan, de ez a föld adott az életüknek értelmet is.

Sára Sándor szélesvásznú képei egyszerre mutatják gyönyörűnek és szikárnak, közönyösnek a magyar tájat. A tágra komponált plánok nemcsak a parasztság sorsát sűrítik össze, de a tradíció és a modernizáció határán elvesző paraszti életformának is emléket állítanak. A háttérben gyárkémények meredeznek, vonatok zakatolnak, és a faluba hidroglóbusz (víztorony) érkezik, amitől a parasztházak még idejétmúltabbnak tűnnek: a kommunizmusban eltiport életmód és értékrend egyik utolsó mementójának.

Hogyan készült?

Aczél György, a kulturális élet teljhatalmú ura bízta meg a kísérleti Balázs Béla Stúdió fiatal rendezőit, hogy készítsenek filmet a termelőszövetkezetek megszervezéséről. A BBS tagjai több éven keresztül gyűjtötték úgy a történeteket, mint Kodály Zoltán és Bartók Béla a népdalokat. Rendezőnek végül Kósa Ferencet választották, aki előbb Gyöngyössy Imrével, majd a szociológiai írásairól híres költővel, Csoóri Sándorral írta a forgatókönyvet. Kilenc változat készült, mire engedélyezték a filmet, de bemutatni már nem engedték, mert ’56-ot forradalomnak nevezték benne, és a főhős öngyilkos lett, amikor bekényszerítették a helyi téeszbe. A Tízezer nap két évig hevert „dobozban”, mire eljutott a híre a cannes-i filmfesztivál szervezőihez, akik kikényszerítették, hogy az 1967-es fesztiválra Kósáék filmjét küldjék a magyarok. Ha már úgyis levetítették ott, akkor a hazai mozikban is bemutatták a Tízezer napot, hogy ne mondhassák azt nyugaton, hogy Magyarországon betiltották a filmet. A finálét kellett csak módosítaniuk Kósáéknak: Széles István túlélte az öngyilkosságot, és belépett a téeszbe.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Kósa Ferenc a legjobb rendezés díját nyerte el Cannes-ban, egy évvel a bemutató után pedig a Budapesti 12 közé is beválogatták a Tízezer napot. A Húsz óra mellett a Tízezer nap a másik nagy, költői filmeposzunk a magyar parasztság életéről, amelyben ráadásul a kor politikai követelményeiből fakadó kompromisszum is kevesebb, mint Fábri Zoltán filmjében.



Egy emlékezetes jelenet 

A Tízezer nap az első film, amelyben forradalomnak – és nem szocialista nevén „ellenforradalomnak” – nevezik ’56-ot. Odáig viszont nem mehettek el Kósáék, hogy a felkelőket pozitív színben tüntessék fel: ebben a jelenetben a sekély tóba állítják a kommunistákat, akiket Szélessel lövetne le a Pestről érkezett forradalmár. Ez a jelenet is a Tízezer nap legfontosabb gondolatát tükrözi: a parasztok feje fölött változnak a rendszerek, és igyekeznek rájuk kényszeríteni az ideológiájukat, amik ellentétesek az ő évszázadok alatt kialakított értékrendjükkel – és ebből fakadnak a tragédiák. Ha a két barát el is sodródik egymás mellől, akkor sem emelnek kezet egymásra, mert tudják, hogy összefonódott a sorsuk, és egymás mellett kell leélni az életüket.

Ezt is nézd meg!

A rendező

Kósa Ferenc átveszi a legjobb rendezés díját a Cannes-ban, Virna Lisi olasz színésznőtől (fotó: MTI/UPI)
Kósa Ferenc adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A Tízezer nap forgatását kétéves kutatómunka előzte meg, talán ennek köszönhető a film vizuális és narratív komplexitása. „A Tízezer nap a valóság és az emlékezés síkján játszódik, ez szabja meg a képi stílusát, mely az egész közeli naturalizmustól az átvitt, elvont szubjektív szimbolizmusig sok mindent felölel.”

Plakát

Tervezte: Orosz János (forrás: MNF)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem