Miről szól?

Tombol a második világháború, amikor Katát (Bánsági Ildikó) a moziból kifelé jövet egy rejtélyes férfi állítja meg: ne menjen haza, házkutatást tartanak náluk a nyilasok. Férje (Balázsovits Lajos) a baloldali ellenállás fontos alakja, a mozgalom így róla is gondoskodik, és egy külvárosi házban szállásolja el, ahol a szintén álnéven rejtőzködő János (Andorai Péter) feleségeként kell élnie. Az egy fedél alá kényszerült bujdosók eleinte bizalmatlanok egymás iránt, lassan azonban szerelem szövődik közöttük.

Mitől különleges?

A Bizalom Szabó István pályájának kevésbé ismert, de talán legszebb, legintimebb darabja. A vészkorszakról szól, de mint a szocializmus legjobb filmjei, arról a rendszerről is sokat mond, amelyben készült. Szabó a nyilasok előli bujkálásba azt az átható szorongást sűrítette, amit a besúgókkal teli szocializmusban is átéltek az emberek: mindenki gyanús, senkiben sem lehet megbízni, mert bárki feljelentheti az embert. A Bizalom ebből a szempontból

A Bizalom elsősorban mégis egy szívszorító film a háború alatti szerelemről, amelyben a szeretők közt fellángoló érzelmek és féltékenységi játszmák a különleges körülmények miatt még élesebben merülnek fel. Szabó a lélekábrázolásban már-már bergmani mélységekbe ér, a színészektől pedig életük legemlékezetesebb alakításait láthatjuk. Bánsági Ildikó a lányáért aggódó és a szerelembe menekülő anyát, Andorai Péter a mindenkivel bizalmatlan mozgalmárt játssza szédítő erővel, aki már saját magában sem bízik, nehogy kiadja valamilyen titkát, amivel leleplezhetik.

Hogyan készült?

Szabó a hatvanas évek önéletrajzi ihletésű trilógiája (Álmodozások kora, Apa, Szerelmesfilm, 1970) után a szürreális allegóriák felé fordult, de a Tűzoltó utca 25. (1973) és a Budapesti mesék (1976) már nem aratott akkora sikert. Részben ennek, részben pedig az európai szerzői filmek válságának hatására a hetvenes évek végén a klasszikus formák felé fordult: ennek első lenyomata a Bizalom. Ekkor dolgozott először Koltai Lajos operatőrrel, aki végigkísérte a későbbi pályáján. Koltai már itt is brillírozott, visszafojtott, hidegszürke képeivel a bizalomhiányt, mézbarna félhomályával pedig a szerelem kivirágzását festette fel kifejező módon.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Bizalom jelölésével kezdődik Szabó István lenyűgöző Oscar-szériája, amit egy évvel később a Mephisto már díjra vált. A Berlini Filmfesztivál legjobb rendezőként Ezüst Medvével tünteti ki Szabót, aki a Bizalom felfrissített rendezői stílusával alapozza meg a 80-as évekbeli sikereit. Elhagyja az allegorikus beszédmódot, és helyette a karakterekre fókuszál, legfontosabb kifejezőeszközévé a színész arca válik. A Bizalom átmeneti film a rendező két nagy alkotói korszaka között, mégis ez fogalmazza meg a legjobban örökké visszatérő témáját: a kisember harcát a biztonságérzetért, akit ide-oda cibál a történelem.

Egy emlékezetes jelenet 

Egy veszekedés után Kata átbújik János ágyába, és miközben egymásba gabalyodnak, átélhetjük az árulástól szorongó páros hangulatingadozásait. Jánost még szex közben is a rémálmai gyötrik, az aktus utáni eufóriában viszont felenged, és azon sajnálkozik, hogy gyávasága miatt csak másodosztályú forradalmár lehet. Őszintesége meghökkentő és megható pillanatokat eredményez.