Bizalom

Szabó István kevésbé ismert, talán legintimebb filmje, melynek lélekábrázolása bergmani mélységekig hatol.

színes magyar játékfilm, 1979, rendező, forgatókönyvíró: Szabó István

operatőr: Koltai Lajos, főszereplők: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Balázsovits Lajos, Bezerédi Zoltán, Halász Judit, Dunai Tamás, 115 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 4K restaurált

DVD

Miről szól?

Tombol a második világháború, amikor Katát a moziból kifelé jövet egy rejtélyes férfi állítja meg: ne menjen haza, házkutatást tartanak náluk a nyilasok. Férje a baloldali ellenállás fontos alakja, a mozgalom így róla is gondoskodik, és egy külvárosi házban szállásolja el, ahol a szintén álnéven rejtőzködő János feleségeként kell élnie. Az egy fedél alá kényszerült bujdosók eleinte bizalmatlanok egymás iránt, lassan azonban szerelem szövődik közöttük.

Mitől különleges?

A Bizalom Szabó István pályájának kevésbé ismert, de talán legszebb, legintimebb darabja. A vészkorszakról szól, de mint a szocializmus legjobb filmjei, arról a rendszerről is sokat mond, amelyben készült. Szabó a nyilasok előli bujkálásba azt az átható szorongást sűrítette, amit a besúgókkal teli szocializmusban is átéltek az emberek: mindenki gyanús, senkiben sem lehet megbízni, mert bárki feljelentheti az embert. A Bizalom ebből a szempontból

kifejezetten bátor, provokatív film, mert a felelősséget nem tolja át a diktatúrákra, hanem az átlagember bűnösségét is felveti,

aki a személyes sérelmeit feljelentgetéssel torolja meg – csak hol a nyilasoknál, hol a szovjet katonáknál jelenti fel az ellenségét. 

A Bizalom elsősorban mégis egy szívszorító film a háború alatti szerelemről, amelyben a szeretők közt fellángoló érzelmek és féltékenységi játszmák a különleges körülmények miatt még élesebben merülnek fel. Szabó a lélekábrázolásban már-már bergmani mélységekbe ér, a színészektől pedig életük legemlékezetesebb alakításait láthatjuk. Bánsági Ildikó a lányáért aggódó és a szerelembe menekülő anyát, Andorai Péter a mindenkivel bizalmatlan mozgalmárt játssza szédítő erővel, aki már saját magában sem bízik, nehogy kiadja valamilyen titkát, amivel leleplezhetik.

Hogyan készült?

Szabó a hatvanas évek önéletrajzi ihletésű trilógiája (Álmodozások kora, Apa, Szerelmesfilm) után a szürreális allegóriák felé fordult, de a Tűzoltó utca 25. és a Budapesti mesék már nem aratott akkora sikert. Részben ennek, részben pedig az európai szerzői filmek válságának hatására a hetvenes évek végén a klasszikus formák felé fordult: ennek első lenyomata a Bizalom. Ekkor dolgozott először Koltai Lajos operatőrrel, aki végigkísérte a későbbi pályáján. Koltai már itt is brillírozott, visszafojtott, hidegszürke képeivel a bizalomhiányt, mézbarna félhomályával pedig a szerelem kivirágzását festette fel kifejező módon.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Bizalom jelölésével kezdődik Szabó István lenyűgöző Oscar-szériája, amit egy évvel később a Mephisto már díjra vált. A Berlini Filmfesztivál legjobb rendezőként Ezüst Medvével tünteti ki Szabót, aki a Bizalom felfrissített rendezői stílusával alapozza meg a 80-as évekbeli sikereit. Elhagyja az allegorikus beszédmódot, és helyette a karakterekre fókuszál, legfontosabb kifejezőeszközévé a színész arca válik. A Bizalom átmeneti film a rendező két nagy alkotói korszaka között, mégis ez fogalmazza meg a legjobban örökké visszatérő témáját: a kisember harcát a biztonságérzetért, akit ide-oda cibál a történelem.


Egy emlékezetes jelenet 

Egy veszekedés után Kata átbújik János ágyába, és miközben egymásba gabalyodnak, átélhetjük az árulástól szorongó páros hangulatingadozásait. Jánost még szex közben is a rémálmai gyötrik, az aktus utáni eufóriában viszont felenged, és azon sajnálkozik, hogy gyávasága miatt csak másodosztályú forradalmár lehet. Őszintesége meghökkentő és megható pillanatokat eredményez.

Ezt is nézd meg!

Olvass tovább!

Szentmihályi Szabó Péter: Rettegő szerelmesek - Szabó István: Bizalom. Filmkultúra, 1980/1, 25-28.
Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába. Filmvilág, 1980/1, 6-7.
Vajda Judit: Intimitás. Szabó István: Bizalom. Metropolis, 2003/3, 30-41.

A rendező

Szabó István 1982-ben (MTI Fotó)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Szabó István gyakran bukkan fel saját filmjeiben cameoszerepben, amely karekterében hasonlít a főhőséhez.



Plakát


(forrás: MNF)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem