Sziget a szárazföldön

Egy agglegény és egy magányos ápolónő félresikerült randija a kapcsolatteremtés nehézségeiről mesél.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1969, rendező: Elek Judit

forgatókönyvíró: Mándy Iván, operatőr: Ragályi Elemér, szereplők: Kiss Manyi, Margitai Ági, Dégi István, ifj. Korga György, Hamvay Lucy, Novák István, 74 perc, felújítás: SD digitális master

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Az öregasszony egyedül éldegél a belvárosi bérházban. Szó szerint az emlékei, a hajóskapitány édesapja és a mérnök férj hátrahagyott képei, könyvei, csecsebecséi között. Egy nap elhatározza, hogy lakását kisebbre cseréli. Rövid időre felvillan a remény: talán nem kell teljes magányban meghalnia.

Mitől különleges?

A Sziget a szárazföldön látszólag egy lakáscsere története. A Kádár-rendszerben kiemelt téma volt a – második világháború pusztítása, a vidékiek városba költözése, a növekvő népszaporulat miatt fellépő – lakáshiány. Az ötvenes–hatvanas években sokan nem jutottak saját lakáshoz, így egyedül élni egy olyan tágas lakásban, mint az öregasszonyé, kiváltságnak számított, amiért meg is szólták az embert. Elek Judit viszont nem szociografikusan akarta feldolgozni ezt a társadalmi problémát, hanem a magára maradt öregasszony belső drámája érdekelte.

Szűkszavúan sokatmondó filmjében a társas kapcsolatok iránti elemi vágyakozásunkat fogalmazta meg.

Dokumentarista eszköztárral dolgozott, de filmjének különlegessége, hogy a neorealista hangvételbe finoman groteszk és már-már abszurd humorú jeleneteket vegyített, mint például a bérház tetején történő temetést. A két, egymással ellentétesnek gondolt stílus összeszikrázásából sajátos elegy született, amely a rendező szándéka szerint megragadta azt a „kicsit szürrealisztikus lebegést, amit Mándy Iván olvasói olyan jól ismernek”. 

Cannes-ban hosszú vastaps fogadta

Hogyan készült?  

Elek Judit barátjával, a Találkozás című kisfilmjében főszerepet vállaló Mándy Ivánnal íratta meg a forgatókönyvet, mert úgy gondolta, ő tudná a legjobban megragadni az öregasszony magányának hétköznapiságát. Első nagyjátékfilmjét ugyanúgy a fiatal operatőrrel, Ragályi Elemérrel forgatta, akivel már az egy évvel korábbi, Meddig él az ember? című dokumentumfilmjében is sikeresen működött együtt. Ragályi a hetvenes években a kézikamera mestereként szerzett magának hírnevet, híradós és dokumentumfilmes múltjának hatására első játékfilmjét is dokumentarista módszerekkel forgatta. A történetet alapvetően drámaiatlan, hétköznapi életképekre fűzték fel, amelyeknek a könnyű, mozgékony kézikamerával kölcsönöztek nagyfokú hitelességet. Ehhez jött még hozzá, hogy egyes jeleneteket az utcán, statiszták nélkül forgattak. A lakásbörzét például az akkor még Marx térnek hívott Nyugati téren, ahol a lakásukat valóban elcserélni igyekvő emberekkel elegyedett beszélgetésbe a főszerepet játszó Kiss Manyi.  

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?  

A Sziget a szárazföldön Ragályi Elemér kiforrott kézikamerás stílusa és Kiss Manyi hihetetlenül természetes alakítása miatt is különleges helyet foglal el a magyar filmtörténetben. A dokumentarista és játékfilmes technikák izgalmas vegyítése pedig megelőlegezte a Budapesti Iskola dokumentarista játékfilmjeit is. A Sziget a szárazföldönt sikerrel vetítették Cannes-ban, ahol hosszú vastaps fogadta, a rendező lábát pedig szó szerint megcsókolta a Valahol Európában akkor külföldön élő, legendás rendezője, Radványi Géza.  


Egy emlékezetes jelenet

A Sziget a szárazföldön leghosszabb, legabszurdabb és legjobb jelenete egyben, amikor az öregasszony a lakáscsere iránt érdeklődőket fogadja otthonában. Először megörül a betérő idegeneknek, akik kibeszélik a problémáikat, koccintanak vele, pedig nincs is miért, mert úgy érzi, végre társakra lelt. A vendégsereg viszont egyre csak szaporodik, új arcok bújnak elő a falakból, a zegzugokból, a zsongás láttán pedig elborzad az öregasszony, és nem érti, mit keres az idegen emberek gyűrűjében – az egyedüllétre ítélt özvegy végül a tömegben is menthetetlenül elmagányosodik.

A forgatókönyvíró

Mándy Iván (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Elek Judit a forgatás második napján jött rá, hogy Mándy Iván gyönyörű sorai idegenül hangzanak a színészek szájából és túl stilizálttá teszik a realistának szánt filmet. Ragályival arra a megoldásra jutottak, hogy a Meddig él az ember című dokumentumfilm eszközeihez hasonlóakkal folytatják tovább a forgatást. 

Plakát

(forrás: NFI)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem