A piros pöttyös labda

A finom pasztellszínekre, lírai hangulatokra épülő mesefilmben egy kislány képzeletben labdázni kezd az őt körülvevő modern világgal.

színes magyar animációs film, 1961, rendező: Csermák Tibor

operatőr: Henrik Irén, Harsági István, 7 perc

Felújítás: HD digitálisan felújított

Miről szól?

Egy kislány, hóna alatt egy nagy piros labdával, édesanyja kezét fogva sétál egy belvárosi téren. Amíg az anyuka betér egy üzletbe, a kislány az utcán várakozik, és pattogtatni kezdi a labdáját. Játék közben megpillant egy átlátszó gombot a járdán. A gombot a szeme elé tartva az addig szürkének és unalmasnak tetsző épületek egyszer csak élénk színeket öltenek és életre kelnek, a kislány pedig labdázni kezd előbb velük. Ahogy a labda egyre távolabb pattan, úgy nyílik ki a világ is a kislány számára, és kerül térben egyre messzebb. Előbb az épületek emberformára faragott tartóoszlopai, a szemközti tűzfalra festett hirdetés óriási figurája, egy közelben parkoló munkagép, majd az állatkerti állatok, ipari gépek, majd a Földtől egyre távolodva egy repülő, egy űrben keringő műhold és végül az égitestek kapcsolódnak be a labdázásba.

Miért különleges?

A piros pöttyös labda volt az első magyar animáció, amelyben a tudattartalmak megjelenítése vált a film fő témájává. Fő szervezőelve a minden élőlényt és élettelen tárgyat megszemélyesítő gyermeki fantázia: a gyermeklélektan szempontjából is pontosan felépített, Hárs László írta forgatókönyv a modern világ tárgyait, városi tereit a gyermeki perspektíván keresztül láttatja, amely egyszerre érzékeli a körülöttünk lévő mai világot otthonosnak és idegenszerűen titokzatosnak. A dramaturgiailag tudatfolyamszerű filmben a képzelet fokozatos elszabadulásának vagyunk szemtanúi. A mentális utazás előrehaladtával a földrajzi értelemben történő távolodás egyre nagyobb léptékben változik: a főszereplő közvetlen mikrokörnyezetéből elindulva végül makrokozmikus távlatokba jut el. A gyermekek nézőpontjának burokszerűségét hangsúlyozza, hogy a világ felfedezése közben minden a kislány körül forog.

Fő szervezőelve a minden élőlényt és élettelen tárgyat megszemélyesítő gyermeki fantázia

Hogyan készült?

A film az ún. limitált cell-animáció egyik hazai mérföldköve, amelynek egyik jellemzője a kevés fázisrajzra épülő, kulcspozíciókra korlátozódó gazdaságos mozgatási stílus (a film mozdulattervezője Cseh András volt). A hátterek megrajzolásához (a magyar animáció történetében először) zsírceruzát használtak, amelynek köszönhetően a film látványvilága könnyed, rajzos. A hátterek laza vázlatszerűsége grafikailag harmonizál a gyermekrajzok egyszerűségét idéző, stilizált formákkal megoldott mozgó karakterekkel. A labdajáték pattogó dinamikáját veszi át a film lendületes kamerakezelése. A modern gyermekek képzeletvilágát középpontba állító forgatókönyvet a korszak népszerű gyermek- és ifjúsági szépírója, Hárs László jegyzi. A film üde kísérőzenéjét Szokolay Sándor zeneszerző komponálta, akinek ez volt az első alkalmazott filmzenéje.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Csermák Tibor, aki 1951-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán grafikusként, már az államosított rajzfilmgyártás legelső produkcióiban tervezőként vett részt (pl. A kiskakas gyémánt félkrajcárja, 1951; Erdei sportverseny, 1952; Két bors ökröcske, 1955). Első önálló rendezései Móricz-mesék adaptációi voltak (A török és a tehenek; A kismalac és a farkasok). A piros pöttyös labda a magyar animációs filmen belül a mesék azon vonulatába tartozik, amelyek felváltották a szövegalapú mesefilmeket,

grafikailag egy újfajta, modern animációs nyelvet teremtettek, és közegüket a korabeli modern iparosodott városi világba helyezték.

A piros pöttyös labdával egy időben, 1961-ben született meg az első gyerekeknek szóló mozisorozat, a tudományos-fantasztikumba hajló Peti, amelynek címbéli főhőse a modern technikai civilizációval ismerkedő kisfiú. Csermák Tibor a Peti és a csodaautó (1963) című epizódot jegyzi rendezőként. A piros pöttyös labda után készített, szintén modern környezetbe ágyazott mesefilmjeivel folytatta a gyermekek kozmikus távlatokat bejáró képzeletvilágának merész, álomszerű képekben való feltérképezését (A dal öröme, 1963; Holdhorgász, 1964). Az egyik legígéretesebb rajzfilmművésznek tartották, ám 1965-ben, mindössze 38 éves korában szívelégtelenség következtében elhunyt.

A gyermeki fantázia határtalansága és működésmódja számos más alkotót is megihletett a korszakban, amelyek tartalmi egyezőségükön túl formailag is rokoníthatók A piros pöttyös labda animációs stílusával és a pasztellszínek lírai alkalmazásával (Cseh András: Áprilisi szél, 1965). Nagy hatást gyakorolt rájuk az amerikai John és Faith Hubley, akik több filmjükben saját gyermekeik játék közbeni beszélgetéseit rögzítették, majd a felvett hanganyagot rajzolt-festett képpel párosították, elsőként az Oscar-díjas Holdmadár (Moonbird, 1959) című kisfilmjükben.

Csermák Tibor torzón maradt gyermekfilmes életmű örökségét Richly Zsolt mesés rajzfilmjei viszik tovább, akinek Csermák mestere és családi jóbarátja is volt (pl. A hétpöttyös autó, 1973; A kockásfülű nyúl, 1974, 1976). A piros pöttyös labda 1961-ben a 12. Velencei Nemzetközi Gyermekfilm-fesztiválon első díjat nyert.

 

Egy emlékezetes jelenet

A filmben rengeteg valós budapesti helyszín elevenedik meg és kapcsolódik be a vidám labdázásba: a budapesti klasszicista épületek oszlopként funkcionáló díszes atlaszain túl a Fővárosi Állatkert főkapujának kőelefántjai és vassárkányai, Buda és Pest vagy épp a János-hegyi kilátó. A kislány kozmikus utazása során találkozik egy műholddal, amely a világ első sikeresen pályára állított műholdját, az 1957-ben kilőtt szovjet Szputnyik–1-et idézi meg, s amely az USA és a Szovjetunió hidegháborús versengésének egyik fontos állomása volt.

Olvass tovább!

Végh György: Csermák Tibor 1927–1965. Filmkultúra, 1966/1, 29–39.
MMA Lexikon

Tudtad?

A piros pöttyös labdát sokszor emlegetik együtt A ceruza és a radír és a Párbaj című díjnyertes új hullámos kisfilmekkel, amelyeknek a Pannónia Filmstúdió nemzetközi áttörése köszönhető.

Plakát

(forrás: MNF)

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem