színes magyar animációs film, 1960, rendező: Macskássy Gyula, Várnai György
9 perc, felújítás: HD digitálisan felújított
A teljes film elérhető itt:
Miről szól?
Tanmese, amelynek két főszereplője a modern kori haladás szellemének szuperhőse, Tudós és Mars, a háború ókori istene, akik egy atommagért vívnak közelharcot egymással.
Miért különleges?
A film az értelem és a maradiság, a haladó tudomány és a háborúskodás párviadalában a kor politikai kulcskérdése, az atomenergia rettegett újbóli katonai felhasználása helyett annak pozitív felhasználási lehetőségei mellett teszi le voksát. Ezt a meglehetősen közhelyes, ámde a korszak közéletének aktuális alaptételét az elvont szimbólumok szellemes képi, metaforikus kifordításával sikerül a filmnek ellenpontoznia: amíg Mars kezében a két lábon járó „atomemberke” a varjakból rakétát, a körtéből kézigránátot, rozsdás ágyúból pedig rakétakilövőt varázsol, addig amikor az atommag felett a Tudós rendelkezik, a kidobott kályha hősugrázóvá, a füstölő gyártelep elektromos gépparkká változik.
Hogyan készült?
Érdekes módon a Párbaj eredeti szinopszisában Mars helyett még egy rabló ejtette zsákmányul a Tudóst segítő atommagot (A tudós és az atom). A katonai hadviselést jelképező ókori isten A Tudós és Mars címet viselő irodalmi forgatókönyvben jelent csak meg. Mars alakja, mint azt az elkészült film is bizonyítja, jóval gazdagabb aktuálpolitikai asszociációkat kelt, mint egy jöttment tolvaj, ezáltal a Párbaj a korszak elismert,
a nemzetek békés egymás mellett élését plakátszerűen hirdető animációs filmek sorába illik
(pl. Jiří Bredecka: Vigyázat! 1959; Břetislav Pojar: Bombamánia, 1959; Vatroslav Mimica: Happy End [1958]; John Hubley: Az üreg, 1962; Walerian Borowczyk: Renaissance; Norman McLaren: Szomszédok, 1952)
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Macskássyék humanisztikus elköteleződésű kisfilmjét a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál zsűrije különdíjjal tüntette ki, amely elismerés utat nyitott a nemzetközi társadalmi szervezetek megrendeléseinek is. 1962-ben készült el az 1, 2, 3 – A számok története, amelynek megrendelője az UNESCO volt, az 1967-es Kis ember, nagy városé (munkacímén Urbanizáció) a WHO felkérésére készült. Előbbi az algebra kialakulásának története, a Keletet és Nyugatot összekötő matematika nyelvének apoteózisa, utóbbi az urbánus lét élhetőbbé tételére kidolgozott, a köz érdekét szolgáló megoldási javaslat.
Egy emlékezetes jelenet
A film burjánzik az ötletes rajzfilmes poénokban, humoros képi átalakulásokban. Ezek közül minden bizonnyal a legszofisztikáltabb, amikor a film zárójelenetében a Tudós egynéhány természettudományos képlet bevetésével ártalmatlanítja a háború bumfordi, barbár istenét.
Ilyen volt a film restaurálás előtt és után. Bővebben az animációs filmek felújításáról itt lehet olvasni
Ezt is nézd meg!
Olvass tovább!
Dizseri Eszter: A Ceruza és a Radír, Macskássy Gyula (1912-1971). Filmkultúra, 2007
Varga Zoltán: A kiskakas és a pegazus, Macskássy Gyula filmjei. Filmvilág, 2012/5, 24-25.
Zalán Vince: Hány deka halhatatlanság?, Macskássy Gyula-album. Filmvilág, 2013/8, 17.
MMA Lexikon
A rendezők
Várnai & Macskássy (forrás: Filmkultúra)
