A kiskakas gyémánt félkrajcárja

Az állami rajzfilmgyártás első filmje, amely stilárisan ugyan a Disney-hagyományt követte, ám a kommunista ideológia béklyói között született.

színes magyar animációs film, 1951, rendezte: Macskássy Gyula, Fekete Edit

16 perc

felújítás: HD

Miről szól?

Az ismert tréfás magyar állatmese drámai hangvételű átdolgozása. A szegény özvegy parasztasszony kakaskája a szemétdombon kapirgálva egy csillogó gyémánt félkrajcárt talál. Ám a vidéket hajdúi kíséretében járó kapzsi király azonnal ott terem, és martalócai segítségével erőszakkal elorozza a kiskakas kincsét. A király azonban innentől kezdve képtelen szabadulni a kitartóan kukorékoló jószágtól, mert hiába vetteti kútba, kemencébe vagy darázsfészekbe, az állat varázslatos módon mindent túlél, miután begye felszívja a vizet, amivel eloltja a tüzet, majd felszívja a darazsakat, és ráereszti őket a királyra. A király a felbőszült darazsak elől menekülve a vároromról a mélybe zuhan. A királyon diadalmaskodó kiskakas igazságot szolgáltat a kizsákmányolt népnek: utolsó varázstette, hogy az elorzott kincseket is felszívja, majd a várfokra felrepülve pénzesőt szór a falura.

Miért különleges?

A kiskakas gyémánt félkrajcárja a magyar animáció hőskorának emblematikus darabja.

Az első olyan fikciós animációs egyedi kisfilm, amely nem reklámfilmként készült.

A forgatókönyvírók, a magyarországi sztálinizmus eszmei és politikai elvárásaival összhangban, komoly változtatásokat eszközöltek a török hódoltság idejéből való magyar népmesén, amely Arany László feldolgozásában vált közismertté a 19. század végén. A pártvezetés által 1950-ben elfogadott forgatókönyv írói, Fekete Edit és Tóth Eszter az eredeti mese török szultánját magyar királyra cserélték, aki a népet kizsákmányoló burzsoáziát testesíti meg. A telhetetlen király – az eredeti mesével ellentétben – végül nem önszántából adja vissza a néptől eltulajdonított kincseket, kapzsiságáért brutális halállal lakol.

Érdekesség, hogy ugyanebből a meséből pár évvel A kiskakas gyémánt félkrajcárját megelőzően már született egy animációs filmterv. Jaschik Álmos grafikus- és iparművész az 1940-es évek első felében szeretett volna rajzfilmet készíteni belőle, amelynek munkálatai a háború miatt végül félbemaradtak. A Jaschik-féle A gyémántkrajcár még az eredeti mesével összhangban a török megszállás idejére helyezte volna a történetet, a fennmaradt orientalista ízű figuratervek pedig Jaschik „népies szecessziós” stílusában fogantak. 

A kiskakas… gonosz királya a korabeli karikatúrák kulák-ábrázolására hajaz. Olyan filmek antihőseinek lett előképe, mint a Két bors ökröcske ugyancsak zsarnoki, vörös bajszú várura, illetve a Dargay Attila-féle Lúdas Matyi tömött fekete bajszú Döbrögije, akit azonban a film figuratervezője, Jankovics Marcell már bevallottan Sztálinról mintázott.

Igazságot szolgáltat a kizsákmányolt népnek

Hogyan készült?

A filmet készítő rajzfilmes stáb döntő többségben olyanokból állt, akik már Macskássy harmincas-negyvenes években működő műhelyében gyakorlatot szereztek a rajzfilmkészítésben, vagy képzőművésznek tanultak, de alkalmazott művészetből kényszerültek megélni. Macskássy stábja a Rákosi-érában menedéket jelentett a rendszer által osztályidegennek minősített, deklasszált elemnek bélyegzett alkotóknak (pl. Hont-Varsányi Ferenc, Máday Gréte, Almássy Katalin, Réber László), s olyan fiatal pályakezdőknek, akiket kulák származásuk miatt kirúgtak a Képzőművészeti Főiskoláról, Iparművészeti Akadémiáról (Dargay Attla és Szabó Szabolcs). A kiskakas... forgatókönyvét Fekete Edit, a Híradó- és Dokumentumfilmgyár (HDF) dramaturgja jegyzi, aki Macskássy Gyula mellett a stáblistán társrendezőként is feltűnik. A Macskássynál 11 évvel fiatalabb Feketét, aki a negyvenes években szintén tanult Jaschik Álmos rajziskolájában, a kollektíva hivatali koordinációjával bízta meg a kommunista pártvezetés.

A stáb technikai ellátottsága igen szerény volt. Előbb a New York-palota legfelső emeletén egy manzárdszobában voltak kénytelenek összezsúfolódni. Miután az eredetileg 10–12 percnyi, azaz 300–350 méternyi hosszúra tervezett film 100 méteres (3 perces) próbarészlete elnyerte a filmszakma irányításával megbízott népművelési miniszter, Révai József tetszését, a stáb a Magdolna negyedben lévő Koszorú utca egyik romos házában kapott egy ötszobás társbérletet, ahol a filmet már valamivel jobb, ám így is kezdetleges körülmények között fejezhette be.

A film elkészítése rendkívül sok technikai nehézséget okozott az akkor még tapasztalatlan stábnak. A cellek kifestése például 1951 nyarán, a legnagyobb hőségben zajlott, a rossz minőségű festékemulzió idejekorán megszáradt és már a felvétel előtt elkezdett lepattogzani a lapokról, ezért gyakran éjszaka vagy a pincében voltak kénytelenek dolgozni. A szűkös anyagi források miatt csak kevés cell-lap állt rendelkezésre, így a felvételt követően a már megfestett celleket újrahasznosították, s ehhez egyesével lemosták róluk a képeket.

A rajzfilm gyártási költségei végül rendkívül magasnak bizonyultak. A miniszterelnök-helyettes Gerő Ernő megjegyzése szerint A kiskakas… előállítási költségeiből 4–5 Disney-filmet is megvásárolhattak volna. A megjegyzés a hatalom cinizmusát jelzi, hiszen a nyugati filmek bojkottja miatt a stábtagok csak titokban becsempészett kópiákon nézhettek Disney-filmeket, hogy tanulmányozni tudják a figuramozgatás mikéntjét. A kiskakas… ennek ellenére a Politikai Bizottságban nagy tetszést aratott; Révai József miniszter bizalmat szavazott az iparszerű animációs rövidfilm-készítés folytatásának.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A magyar filmszakma 1948-as államosítását követően a Macskássy Gyula vezette magánrajzfilm-műhelyt a HDF-hez csatolták, ahol továbbra is reklámfilmeket készítettek. A kiskakas gyémánt félkrajcárja negyedórás hosszúságával komoly szakmai és technikai előrelépés volt a korábbi 1–2 perces reklámfilmekhez képest. A Rákosi-kor játékfilmjeihez hasonlóan a rajzfilmek esetében is a forgatókönyvek élveztek elsőbbséget a rendezés előtt. Mi sem jelzi ezt jobban, minthogy a korabeli híradások, amelyek az állami filmgyártás első rajzfilmjének készüléséről szóltak, Macskássy nevéről nem tesznek említést, kizárólag a forgatókönyvírók, Tóth Eszter és Fekete Edit nevét említik.

Míg A kiskakas… harmonizált a korszak ideológiai elvárásaival, a Macskássy-stáb következő filmterve, amelyhez pedig látványtervek és fázisolt mozgásrajzok is készültek, már nem felelt meg a cenzúra követelményeinek. 1952-ben Tihanyi rege címmel az akkoriban a budapesti Bábszínház dramaturgjaként dolgozó Mészöly Miklós a szekszárdi íróelőd, Garay János 19. századi balladáját (A tihanyi visszhang) írta át filmre. Fennmaradt egy aláírás nélküli cenzúralevél, amelyet Deák Györgynek, a HDF akkori igazgatójának címzett a szerző, aki a meseátdolgozásból hiányolta az erkölcsi mondanivalót, a buzdító tartalmat, a népi elköteleződést. A Tihanyi rege helyett végül az MHK (Munkára, harcra kész!) sportmozgalmat népszerűsítő, a politikai agitációban kiválóan használható állatmese, az Erdei sportverseny (1952) megvalósítása kapott zöld utat.


Egy emlékezetes jelenet


A kiskakas gyémánt félkrajcárja című filmben első ízben használták a magyar rajzfilmkészítők a többteres képalkotást, amelyet az amerikai Disney-rajzfilmekben az 1930-as évek óta alkalmaztak. Az ún. multiplán-fényképezés során különálló rétegekre kerülnek az elő-, közép- és háttér képelemei, így mind a mélységi fényképezés, mind pedig az oldalirányú kocsizások valósághű térillúziót keltenek. (A film operatőre Kozelka Kálmán volt, aki 1956-ban Nyugat-Európába disszidált.)

Drámai hatású az a mélységben komponált jelenet, amikor a kapzsi király megpróbálja kitépni a kiskakas csőréből a csillogó érmét. Az animáció realisztikus hatását fokozta, hogy ugyancsak a Disney-filmek, illetve a korabeli szovjet rajzfilmek mintájára színészekkel előjátszották a jeleneteket. Így például a korpulens királyt a legtöbbször komikus, „buffo” karaktereket megtestesítő népszerű színpadi színészről, Tapolczai Gyuláról, a királylány karakterét a fiatal Ruttkai Éváról mintázták. A falusi helyszíneket valós bodrogközi falvak ihlették. A rajzfilm drámai hangvételéhez nagyban hozzájárul a neves zeneszerző, Ránki György által komponált nagyívű szimfonikus kísérőzene is.

A rendező

Macskássy Gyula (forrás: MNF)

Tudtad?

A film főszereplőjéről kapta a nevét az egyik népszerű hazai animációs filmszemle. A Kiskakas Filmnapokat a Moholy-Nagy Művészei Egyetem (MoME) animáció tanszéke indította útjára 2002-ben. A Kiskakason a MoME-n készült legfrissebb diák- és diplomafilmeket vetítik, valamint neves külföldi animációs oktatási intézmények alkotásaiból szemezgetnek.

Plakát

(forrás: NFI)

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem