A ceruza és a radír

A magyar animáció új hullámának nyitánya, az antropomorfizált rajzeszközökkel előadott mese komikus reflexió a rajzfilm médiumára.

színes magyar animációs film, 1960, rendező: Macskássy Gyula, Várnai György

9 perc

Felújítás: HD

DVD

Miről szól?

A film címszereplői a rajzfilmesek két állandó eszköze, a hórihorgas, izgága ceruza és hűséges társa, a megfontolt, tömzsi radír, akik a rajzoló antropomorfizált eszközeiként, mint Don Quiote és Sancho Panza hódítják meg az üres lapok csupasz vidékét. Útjuk során a ceruza-ember önfeledten rajzolgat, míg a radír-ember folyamatosan korrigálja a sebtiben firkantott vonalakat.

Miért különleges?

A ceruza és a radír rajzfilmes önreflexió: a néhány jellemző vonallá egyszerűsített figurák és a fehér lap adta absztrakt tér révén a film nem pusztán egy ceruza és egy radír road movie-ja lett, hanem a szellemi erő és a mérnöki pontosság, az inspiratív extázis és a higgadt precizitás egymást kiegészítő párharcának mementója.

Szögletes, szikár, sallangmentes formák

Hogyan készült?

A film jellegzetes képi világa szögletes, szikár, sallangmentes formákból áll, a tömbalakká redukált figurák és az emberi létezésen moralizáló humor Várnai György grafikusművésznek köszönhető, aki a Macskássy-stáb munkáját figuratervezőként ekkor már közel egy évtizede segítette. Várnai a Ludas Matyi című szatirikus hetilap karikaturistája volt, aki ebben a filmben vált Macskássy társrendezőjévé.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A ceruza és a radír a magyar animáció 60-as évekbeli új hullámának nyitódarabja, amely felváltotta a szövegalapú mesefilmeket, grafikailag újfajta,

modernizált animációs nyelvet teremtett,

és a groteszk humorú, egzisztencialista szemléletű és epigrammatikus tömörségű, 8–10 perces társadalmi szatírát tette meg a korszak vezérműfajává. A ceruza és a radír 1960-ban Karlovy Varyban elnyerte a legjobb animációs kisfilm díját. 

A ceruza és a radír oklevele Karlovy Varyból (forrás: NFI)


Egy emlékezetes jelenet

A film tele van a rajzfilm, illetve a vetített filmszalag médiumára való ötletes reflexiókkal. Ennek egyik emlékezetes momentuma, amikor a történetbeli bonyodalom során a Ceruza és a Radír önpusztító ámokfutásba kezdenek, és a fehér rajzlapról, illetve a filmszalag jelentette kreatív térről a mindennemű alkotást lehetetlenné tévő semmibe kerülnek át. Kibékülésük után visszapörgetik az idő kerekét, amit a filmszalag perforációján fölkapaszkodva valósítanak meg. 

Olvass tovább!

Antal István: Tíz deka halhatatlanság. Várnai Györgyről. Filmvilág, 1993/3, 46–47.
Dizseri Eszter: A ceruza és a radír. Filmkultúra, 2007
Tamás Amaryllis: Közhírré tétetik, Beszélgetés Dizseri Eszterrel. Filmkultúra, 2007
Varga Zoltán: A kiskakas és a pegazus, Macskássy Gyula filmjei. Filmvilág, 2012/5, 24-25.
MMA Lexikon

A rendezők

Várnai & Macskássy (forrás: Filmkultúra)

Tudtad?

A ceruza és a radír 1960-ban, a Karlovy Vary Filmfesztiválon megkapta a legjobb animációs film díját, amelyen a román rajzfilmes új hullám atyjaként tisztelt Ion Popescu Gopo Homo sapiens című kisfilmjével osztozott.

Plakát

Tervező: Macskássy Gyula (forrás: MNF)

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem