Két bors ökröcske

A székely népmesén alapuló, lírai hangulatú rajzfilm az ötvenes évek magyar animációjának legszebb darabja.

színes magyar animációs film, 1955, rendező: Macskássy Gyula

27 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

Miről szól?

A Két bors ökröcske egy székely népmesén alapul. Gergő elindul fát vágni a sűrű erdőbe, ahol munka közben megjelenik neki egy titokzatos öregapó, s enni kér tőle. Hálája jeléül két aprócska varázsökröcskét ad neki ajándékba, akik mindenben a fiúcska segítéségre lesznek. A földesúr is szemet vet a csodálatos erejű ökröcskékre, ám Gergő nem adja el neki az állatokat. Ekkor mérgében a földesúr három lehetetlennek tűnő feladat teljesítésére ad parancsot, amelyeket ha nem sikerül Gergőnek teljesítenie, önszántából át kell adnia az ökröket. Ám az ökröcskékkel Gergőnek valamennyi parancsot sikerül teljesítenie, és a végén az önkényeskedő földesúr jár pórul.

Miért különleges?

A korszak magyar animációs filmjei közül technikai színvonalában a lírai hangulatú Két bors ökröcske olyan csúcsteljesítmény, amely a Kozelka Kálmán trükkoperatőr által kikísérletezett, térhatású képkompozíciókat eredményező multiplán-fényképezést az autentikus magyar és erdélyi népművészet ábrázoló és díszítő stílusjegyeivel ötvözi. A film nagyívű szimfonikus kísérőzenéjét Ránki György írta.

Technikai színvonalában csúcsteljesítmény

Hogyan készült?

A magyar filmszakma 1948-as államosítását követően Macskássy Gyula rajzfilm-műhelyét a Híradó- és Dokumentumfilmgyárhoz (HDF) csatolták, amelynek égisze alatt 1953-ig működött. Az állami rajzfilmgyártás története a negyedórás A kiskakas gyémánt félkrajcárja elkészítésével kezdődött, amelynek a főcíme „az első magyar színes rajzfilmként” pozícionálta magát. A kiskakas gyémánt félkrajcárja elkészítése rendkívül sok technikai nehézséget okozott az akkor még tapasztalatlan stábnak, ám a filmszakma irányítójaként működő Révai József népművelési miniszter rövid távon bizalmat szavazott az animációs kisjátékfilm-készítés folytatásának. 

Az első Nagy Imre-kormány termelési racionalizálása idején azonban, 1954 szeptemberében a Népművelési Minisztérium elrendelte a rajzfilm-műterem leépítését a túl magas gyártási költségek miatt. A takarékossági szempontból megcsonkított stáb átkerült a Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalathoz, ahol 1955-ben még sikerült befejezniük a korábban megkezdett Két bors ökröcske munkálatait, s a filmet 1956 január végén bemutatták a hazai mozik. Kedvező hazai kritikai fogadtatásának, valamint a külföldi elismeréseknek (pl. II. Varsói Nemzetközi Gyermekfilmverseny első helyezése) köszönhetően a magyar rajzfilmgyártás meg tudta vetni a lábát a budai Vörös Hadsereg útján (a mai Hűvösvölgyi úton) lévő, 1957-ben átadott filmgyárban.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az ötvenes évek első felében születtek meg azok a klasszikus állatmese-adaptációk, amelyekben Macskássyéknak a magyar folklór motívumait sikerült ötvözniük a korabeli szovjet és a Disney-rajzfilmek realista stílusvilágával, ám a politikai cenzúra a rajzfilmeket is szigorú ellenőrzés alá vetette, így

az ötvenes évek rajzfilmjei a kor ideológiai elvárásait is tükrözik.

Például az Erdei sportverseny című film az MHK-t, azaz a „Munkára, Harcra Kész” hidegháborús ifjúsági mozgalmat népszerűsítő, sablonos állatmese; de a feudális hatalomnak kiszolgáltatott, azzal szembe szegülő pozitív karakterekre és egyfajta osztályharcos öntudatra épít A kiskakas gyémánt félkrajcárja és a Két bors ökröcske is.


Egy emlékezetes jelenet

A mese főcíme a gazdag magyar népmesekincs összetettségét, organikus jellegét, archaizmusát és kozmikus erejét jeleníti meg, amikor egy, a népmesék jellegzetes hőseivel feldíszített, a nappalt és az éjszakát elválasztó hatalmas, „kilencvenkilenc ágú” mesebeli édenfára közelít rá a kamera. A Két bors ökröcske meséje mintha a fa egyik ágára fellógatott pásztortarisznyából kerülne elő. A stáblista alatti, a magyar díszítőművészet stílusában megfestett képsor egy sorozat főcímének is beillene, ha minden egyes részben más-más népmese bukkanna elő a tarisznyából. Két évtizeddel később a Magyar népmesék-sorozat a Két bors ökröcske szellemiségében nyúlt a magyar mesék rajzfilmre való adaptálásához, pl. amikor grafikailag a virág- és természeti motívumokat használó hímzett varrottasokat vette alapul ikonikus főcímében.

Olvass tovább!

MMA Lexikon

A rendező

Macskássy Gyula (forrás: NFI)

Tudtad?

Az erdélyi balladák komor, tragikus hangulatát idéző filmet sokan Szőts István költői játékfilmje, az Emberek a havason (1942) párdarabjának tekintik.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem