Pergőtűz I–V.

 

Sára Sándor dokumentumfilmje a második világháborús doni katasztrófa tabudöntő krónikája.

fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1982, rendező: Sára Sándor

operatőr: Kurucz Sándor, 525 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A magyar hadsereg doni veresége a második világháború fájó katasztrófája, amelynek során a rosszul felszerelt, ellátási és utánpótlási nehézségekkel küzdő, az orosz télben fagyoskodó katonák megsemmisítő vereséget szenvedtek az orosz hadseregtől.

Mitől különleges?

A szocializmusban sokáig csak a hivatalos ideológia szerint lehetett beszélni a második világháborúról, amely szerint a doni katasztrófa a Horthy-rendszer egyik fő bűne volt, hiszen a vezetés csak meghalni küldte a 250 ezer magyar katonát a Don-kanyarhoz. A túlélők nem beszéltek az átélt borzalmakról, mert szégyellniük kellett, hogy „a fasiszta magyar hadsereg” katonái voltak, amely a „dicsőséges Szovjetunió” ellen harcolt. Ezzel az interpretációval számolt le Sára Sándor dokumentumfilm-sorozata, amely 

a kor lehetőségeihez képest  őszintén mondta el, mi történt a magyar katonákkal a hazájuktól több ezer kilométerre fekvő frontvonalon.

A Pergőtűz kronologikus sorrendben haladva, a visszaemlékezéseket híradórészletekkel dúsítva rekonstruálja a doni tragédiához vezető utat. Egyenlő alanyként, azaz egyformán áldozatként kezel tiszteket és közkatonákat, akik letaglózó erővel láttatják a megpróbáltatásokat: a hosszú erőltetett menetet, amely során odafagyott lábukhoz a bakancs, a zsidó munkaszolgálatosokkal való találkozást, akik közül a nők a testüket ajánlották fel egy darab kenyérért, és a hadvezetés megkérdőjelezhető döntései alapján hozott véráldozatokat.

Rekonstruálja a doni tragédiához vezető utat

Hogyan készült?

Miután pénzügyi okokra hivatkozva, valójában kényes politikai áthallásai ('56-os forradalom, '68-as csehszlovákiai bevonulás, Erdély) miatt nem engedélyezték a mádéfalvi veszedelemről tervezett filmjét, Sára Sándor úgy döntött, a lehető legolcsóbban fog forgatni, méghozzá dokumentumfilmeket. Így olyan, a szocializmusban elhallgatott témákat is feltárhatott, mint a bukovinai székelyek kitelepítése (Sír az út előttem, 1987), a kárpátaljai férfiak elhurcolása a szovjet munkatáborokba (Csonka Bereg, 1989), vagy épp a magyar hadsereg doni katasztrófája.  1979-től három éven át forgatott interjúkat túlélőkkel és szemtanúkkal. A kezdetben kétórásra tervezett dokumentumfilm végül 25 órásra duzzadt, és a Magyar Televízió finanszírozásában 25 részes tévésorozat készült belőle Krónika címmel. A Krónika vetítése végül botrányba fulladt, az anyagot több helyen cenzúrázták, a vágatlan változat csak a rendszerváltás után kerülhetett adásba. Sára elkészítette a dokumentumfilmes nagyregénynek is beillő Krónika moziváltozatát is: ez lett az ötrészesre, nyolcórásra megvágott Pergőtűz.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Krónika, illetve a Pergőtűz hiánypótló vállalkozás volt a magyar filmtörténetben. A hetvenes években nagy port kavart Nemeskürty István Requiem egy hadseregért című könyve, amely a doni eseményekkel foglalkozott, és amely nyomán megnőtt az igény Magyarország második világháborús szerepvállalásának újragondolására. Ezt elégítette ki Sára dokumentumfolyama, amely megőrizte a túlélők emlékeit az utókor számára, így megteremtette a második világháború kollektív magyar emlékezetét. Nagy hatást gyakorolt a filmszakmára is, amely az elfojtott emlékezetet interjúkra épülő, hosszú dokumentumfilmekben tárta fel, és ágyazott meg velük a rendszerváltásnak a nyolcvanas években (Pócspetri, Recsk, Törvénysértés nélkül, A Dunánál). 


Egy emlékezetes jelenet

Gellért Sándor tizedes elmeséli, hogyan szeretett bele egy ukrán partizánnőbe. A hollywoodi filmbe illő, fordulatos szerelmi történet azonban nem tetszett a pártvezetésnek, mert a hivatalos álláspont szerint a Szovjetunióért harcoló, férjezett nő nem keveredhetett viszonyba „az elnyomó fasiszta hadsereg katonájával”. Ez a sztori robbantotta ki a botrányt a Krónika körül: szovjet nyomásra maga Kádár János kérte számon a Magyar Televízió igazgatóját, hogyan engedhette adásba a dokumentumsorozatot, de annak nem betiltását, csak cenzúrázását adta parancsba – a megvágott Krónikából végül 17 rész mehetett le a tévében, mielőtt végleg levették a műsorról.

Ezt is nézd meg!

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Bori Erzsébet: Csonka történelem, Beszélgetés Sára Sándorral. Filmvilág, 2005/11, 36-39. 
Zsugán István: Krónika a Don-kanyarról. Beszélgetés Sára Sándorral. Filmvilág, 1983/2, 14-18.
Sára Sándor: Pergőztűz, A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.). Filmvilág, 1981/2, 14-20.

A rendező 

Sára Sándor (fotó: B. Müller Magda/NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Nagy esemény volt a korszak legnépszerűbb dívájának, Karády Katalinnak látogatása a fronton: "Közben valamelyik frontszélen ott volt a Karády is. Kiabálták át, hogy hát hívjuk el a Karádyt ide, hogy ők is hadd hallják, hogy hogyan énekel. Aztán akkor nem lövöldözzük egymást. Énekelt bent ám az állásokban elől. Kiment a frontra a katonák elé, aztán az oroszok hallgatták." (V. ezredes visszaemlékezése)

Plakát

(forrás: NFI)