Pócspetri

 

Egy film, ami igazságot szolgáltat egy meghurcolt falunak. Ember Judit, a legtöbbet betiltott magyar filmrendező a Rákosi-korszak terrorjáról szóló dokumentumfilmje.

fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1980, rendező: Ember Judit

operatőr: Mertz Loránd, 190 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

  

Miről szól?

Pócsperi lakossága 1948-ban a helyi tanácsháza elé vonult, hogy az egyházi iskola államosítása ellen tüntessen. A tumultusban meghalt egy fiatal próbarendőr, aki véletlenül lelőtte magát a fegyverével. Az eset után az egész falut felelősségre vonták, a rögtönítélő bíróság döntése nyomán egy embert ártatlanul kivégeztek, sokakat bántalmaztak és bebörtönöztek. A dokumentumfilm megpróbálja feltárni, mi is történt valójában azon a végzetes napon, és elindítja falu rehabilitálását.

Mitől különleges?

A Pócspetri nagyhatású dokumentumfilm, amely a magyar történelem egyik sötét fejezetét kívánja tisztázni. Az ártatlanul meghurcolt falu lakossága a film készítésének pillanatában is együtt élt a traumával és a szégyennel, amit a sok évtizeddel korábban történt események óta hordozott. A keresetlen egyszerűséggel, de nagy figyelemmel leforgatott film

kulcsfontosságú a múlttal való szembenézésben, az itt látható interjúk egyenként és együtt is rendkívül megrázók.

Formája is nagy hatással volt a műfaj későbbi darabjaira

Hogyan készült?

Ember Judit 1973-ban találkozott először a történettel, minután elolvasta Déry Tibor Pócspetri című írását a Csillag folyóirat 1948-as évfolyamában. Amikor elutazott a helyszínre és beszélgetni kezdett a falubeliekkel, rájött, hogy a valóság egész más, mint ami a korabeli sajtóban megjelent. A megfilmesítésre azonban nem kapott azonnal engedélyt. Várnia kellett, amíg a Balázs Béla Stúdióban jutott a tervre az éves keretből maradék nyersanyag. Az elkészült alkotás a per hanganyagából és a korabeli sajtó hisztérikus cikkeinek képeiből összeállított bevezető után az érintettekkel készített őszinte interjúk sora.

Megszólalnak a falubeliek: olyanok, akik jelen voltak az eseményeknél, s olyanok, akik távolabbról voltak érintettek. A kamera elé állnak többek között az ártatlanul kivégzett, rendőrgyilkosnak kikiáltott Királyfalvy Miklós rokonai is. A dráma egyre mélyül, a párhuzamos, jórészt egymást erősítő, néha egymásnak ellentmondó beszámolók mély sebekről árulkodnak. A megrázó sorstragédiák a Rákosi-rendszer diktatúrájának működését modellezik, és rávilágítanak arra, hogy már a közismert, nagy koncepciós perek előtt is voltak „próbaperek”.

A klasszikus, oknyomozó interjúszituációban a riporter maga a rendező, aki sokszor személyesen is megjelenik a képeken. Ember Judit részvétele megnyugtatja a beszélgetőtársakat, okosan megfogalmazott kérdései pedig kiváló pszichológiai érzékéről tanúskodnak. A filmnek közvetlen hatása is lett a pócspetriek életére, akiket a bemutatást követő perújrafelvétel során rehabilitáltak.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A film 1982-ben készül el, azonban rögtön betiltották, és 1989-ig hivatalosan nem vetíthették sehol. Ember Juditnak szinte minden filmjével ez történt a rendszerváltás előtt, ezért egyik tanára, Herskó János „a legtitkosabb magyar filmrendezőnek” nevezte. Ezzel együtt a Pócspetri nagyon fontos helyet foglal el a hazai történelmi dokumentumfilmek között, mivel ez volt az egyik első munka, amely a Rákosi-korszak diktatúrájával foglalkozott. Nem csak témája, de formája is nagy hatással volt a műfaj későbbi darabjaira, mert több mint három órás vetítési idejével ez nyitotta meg a hosszú dokumentumfilmek sorát.


Egy emlékezetes jelenet

András bácsi, a kivégzett Királyfalvi Miklós bátyja, felidézi saját emlékeit. Az idős és nagybeteg ember memóriája még mindig éles, részletesen beszámol az eseményekről. Ő maga nem volt közvetlenül jelen a halálesetnél, de a következményeket neki is viselnie kellett. Elmondja, hogy hogyan vitték be a hatóság emberei, milyen erőszakosan bántak vele, és hogyan közösítették ki egy rendőrgyilkos testvéreként. Megtört, meggyötört embert látunk, akinek az egész élete tönkrement az évtizedekkel korábbi koncepciós eljárás miatt.

A cinéma vérité hagyományát követő közelképek megmutatják az apró gesztusokat, a lemondás és a csalódottság fizikai jeleit. A rendező jelen van az interjúban, halljuk a kérdéseit, de nem sürgeti alanyát, hagy neki időt arra, hogy a gondolatokat szavakká formálja. A komoly traumákkal küzdő András bácsi egy ízben megkérdezi őt, nem lesz-e baj abból, ha szerepel a filmben, amire Ember Judit megnyugtató válasza az, hogy azóta már más idők járnak. A kérdés mégis párhuzamot von múlt és jelen között, és rámutat arra, hogy az egykori bűnök még mindig nincsenek feltárva, hatásuk ilyen hosszú idő után is érezhető.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Bikácsy Gergely: „Az emlékezet tartóssága”, Ember Judit portréjához. Filmvilág, 1987/7, 8.
Ágh Attila: Ó, azok a negyvenes évek…, Pócspetri. Filmvilág, 1987/7, 6-9.
Székely Gabriella: Megbűnhődtünk-e már a jövőt?, Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről. Filmvilág, 1989/5, 31-35.

A rendező

A Pócspetri forgatásán (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Ember Juditnak a stúdióvezető azt javasolta, ideje, hogy egy pozitív filmet is csináljon végre – így indult a Pócspetri forgatása 1982-ben. A rendező a felkészülés, a forgatás során rádöbbent, hogy a pócspetri tragikus eseményekből durva koncepciós pert konstruáltak, s a statáriális eljárás arra szolgált, hogy a hatalom az egyházi iskolák 1948. május 15-i államosításához elrettentő propaganda-alapnak használja. A filmet csak 1989-ben mutatták be. Ugyanebben az évben perújítást indítottak, az eljárás 1993-ban felmentésekkel végződött. A kárpótlások további tíz éven át húzódtak. Pócspetri Ember Juditnak 1992-ben, a perben a falusiakat képviselő dr. Helmeczy László ügyvédnek pedig 2002-ben díszpolgári címet adományozott.

Plakát

Tervező: Kemény István (forrás: NFI)