Macskajáték

A szenvedély és féltékenység nem életkor függvénye. A szürke jelenben a múlt emlékei kísértenek. Makk Károly filmje Örkény István azonos című kisregényéből készült.

színes magyar játékfilm, 1974, rendező: Makk Károly

író: Örkény István, forgatókönyvíró: Tóth János, Makk Károly, dramaturg: Bacsó Péter, operatőr: Tóth János,  vágó: Sivó György, főszereplők: Dajka Margit, Piros Ildikó, Bulla Elma, Dombrádi Éva, Makay Margit, Törőcsik Mari, 113 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Özvegy Orbánné, az idős zenetanárnő zsúfolt társbérletben él Budapesten. Nyugat-Németországban élő nővérével gyakran váltanak levelet, és telefonon is sűrűn beszélnek. A két testvért összeköti a közös múlt. Emlékeikben a valóság és képzelet szétbogozhatatlanul összekeveredik. Apró részletek bukkannak fel, a fiatalságuk színes mozaikként tűnik fel előttünk.

Mindkét asszonynak megvannak a saját problémái. A jómódban élő, betegsége miatt nehezen mozgó nővér egészen máshogy látja a világot, mint szenvedélyesebb húga. Nehezen fogadja el, hogy a Magyarországon maradt testvére szeretné élvezni az életet. Orbánné hetente találkozik az Operaház hajdani sztárénekesével, Csermlényi Viktorral. Sőt, Paula személyében új barátnője is akad.

Orbánné valósággal megfiatalodik, amit nővére növekvő aggodalommal és kissé féltékenyen figyel. Amikor Paula összemelegedik Csermlényi Viktorral, Orbánné komoly érzelmi válságba kerül. Rádöbben, hogy titokban évtizedek óta szerelmes a férfibe. Képtelen legyűrni a feltörő féltékenységét. Egyre őrültebb gondolatai támadnak.

Mitől különleges?

A Macskajáték hatvan feletti hősnői a hétköznapok szürke valósága elől az emlékezés képlékeny világába menekülnek. Feltörő emlékképeik organikusan keverednek a jelenben zajló történésekkel. Nem egyszerű visszatekintésről van szó, a betüremkedő múlt magát az elbeszélést irányítja. A rendező Makk Károly és az operatőr Tóth János az emlékezés szabad áramlását filmnyelvi eszközökkel ragadja meg. A váratlanul bevillanó részletek, körkörösen visszatérő töredékek, a hirtelen képzettársítások a nők fiatalságát, a századforduló szecessziós világát idézik meg.

A díszes szobabelsők, az aprólékosan kidolgozott tárgyak, a gyönyörű ruhák valósággal szétfeszítik az időskor testi-lelki nyomorúságát. A Macskajáték az öregedést a kiábrándító jelen és a megszépült múlt feszültségén keresztül ragadja meg. Az önáltató hősnő féltékenységi drámája a világ szemében talán jelentéktelen és nevetséges. Az emlékszilánkok és csapongó gondolatfutamok intenzív szubjektivitása azonban nemcsak átélhetővé, de mélyen emberivé varázsolja a tragédiát.

Nem az a szánalmat keltő, ha egy idős nő szerelmes vagy szenvedélyes. Hanem az, ha a társadalom elfordítja a tekintetét erről a korosztályról.

Hogyan készült?

Az azonos című kisregényt Örkény István eredetileg forgatókönyvnek írta, kifejezetten Makk Károly kérésére. A filmterv megvalósítása azonban hosszú évekig húzódott. A regnáló hatalom az írót a forradalomban való érintőleges részvétele miatt hosszú szilenciumra, azaz publikációs tilalomra ítélte. A film nem készülhetett el. Makk Károly visszaadta a forgatókönyvet, amit Örkény István 1963-ban kisregénnyé alakított.

A Macskajáték először 1965-ben, a Kortárs című folyóiratban jelent meg, folytatásokban. Az író később drámává formálta a szöveget. A színdarabot 1971-ben a Szolnoki Szigligeti Színházban mutatták be, hangos sikerrel. A Macskajáték már ismert és kedvelt volt, mikor Makk Károly ismét felkérte Örkény Istvánt a film megírására.

A forgatókönyvet a rendező az operatőr Tóth Jánossal csiszolta véglegesre, az író javaslataival és jóváhagyásával. Makk Károly alkotása mindezzel együtt tökéletesen szuverén alkotás, hamisítatlan szerzői darab lett. A film erősen eltér a kisregénytől és a drámától, a konkrét történet, a karakterek és a hangvétel tekintetében is. Örkény István írásából később Szabó István a saarbrückeni televízió számára forgatott filmet.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Makk Károly ugyan kimondottan soha nem készített trilógiákat, az életműben több olyan filmhármas akad, melyeket azonos gondolati és stilisztikai megoldások fűznek egybe. Az 1970-ben bemutatott Szerelem a hatvanas évekre jellemző hangsúlyos történelmi-társadalmi érdeklődést a szubjektív nézőpontú költőiséggel keresztezi. Makk Károly következő két filmje, a Macskajáték és az Egy erkölcsös éjszaka szintén a magyar film esztétizmusnak nevezett irányzatához kapcsolódnak.

Mindhárom alkotás a szereplők mentális utazását követő tudatfilm, de az öregedés és az emlékezés, illetve a szecesszió motívumai is összekötik őket. A második és harmadik filmben a társadalmi fókusz eltűnik, e történetek már kizárólag az egyéni konfliktusokra összpontosítanak. A Macskajáték a Szerelem megoldásait gondolja tovább, de a határ itt már látványosan elmosódik a valóság és képzelet között.

A hazai kritika ellenségesen fogadta a filmet, külföldön jóval pozitívabb visszhangot keltett. Az 1974-es Cannes-i fesztiválon Arany Pálmára, 1975-ben pedig a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra is jelölték. Bár a Macskajáték végül egyik szobrot sem vihette haza, az esztétizmus irányzatának fontos darabjaként maradandónak bizonyult.


Egy emlékezetes jelenet 

Orbánné rajtakapja Csermlényi Viktort, hogy a szokásos heti találkozójuk helyett a vetélytárs Paulánál vacsorázik. A nő botrányt csinál, de hamar megbánja a tetteit. Nem tud aludni, szinte beleőrül, ha nem találkozhat az énekessel. Csermlényi idős anyjától telefonon megtudja, a művésznek egy vidéki művelődési házban lesz koncertje. Orbánné busszal a távoli helyszínre utazik, de a fellépés közben elmaradt. Szerencséjére egy régi ismerősre bukkan, aki lovagiasan bánik vele.

A Macskajáték emlékfoszlányai és vizuális benyomásai több rétegben rakódnak egymásra. A hol szabadon áramló, hol hirtelen megszakadó, majd újra és újra felbukkanó képek minden átmenet nélkül folynak egymásba. Tóth János snittjei egy letűnt korszak világát varázsolják elénk, a tudatfilmes forma a különféle időpillanatokból összeillesztett montázsból keletkezik. A Macskajáték különleges esztétikai élményt jelent.

A rendező és az operatőr

Makk Károly és Tóth János a Macskajáték forgatásán (MTI Fotó: Friedmann Endre)
Makk Károly filmjei a Filmkeresőn
Tóth János filmjei a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)

Plakát

Macskajáték 02 (forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem