A szék

A Budapesten játszódó tárgyanimációs pikareszktörténet egy lomtalanítás során utcára dobott antik szék viszontagságos útjáról és új életéről szól.

színes magyar animációs film, 1978, rendező: Cakó Ferenc

forgatókönyvíró: György László, operatőr: Bayer Ottmár, vágó: Czipauer János, zeneszerző: Pethő Zsolt, hangmérnök: Nyerges András, 9 perc

Miről szól?

A szék a saját múltját szemétre dobó emberi civilizációból a természetbe való visszatérés groteszk-lírai allegóriája. Egy belvárosi lakást modern, új bútorokkal rendeznek be, és a régi, kiselejtezett lomokat egy kupacba hányják a lépcsőház aljában. Az egyik kidobott rozoga faszék nem várja meg, hogy a szemétégetőbe kerüljön, inkább útnak indul. A koszlott belvárosból az újépítésű panelrengetegen és a lepusztult rozsdaövezeten át vezető vándorútja végén a várost maga mögött hagyva visszatér a természetbe, ahol egy tisztáson gyökeret ereszt és kizöldellve asszimilálódik az élővilághoz.

Miért különleges?

Az ezredvégi nagyvárosból kitörő antropomorfizált antik szék története a kitaszítottság érzetének dokumentarista hatású ábrázolása. A városfilm színterét adó épített urbánus környezet – a lelakott belváros, a szemétdombokkal és sivár lakótelepekkel tarkított külváros – a főhős bolyongásának konkrét szociográfiai hátteret ad.

A régi helyébe lépő új

Hogyan készült?

A később gyurma- és homokanimációs filmjeivel világhírűvé vált, a pályáját amatőrfilmesként kezdő Cakó Ferenc első önálló rendezése a Pannónia és a Balázs Béla Stúdió égisze alatt készült. A film ötletgazdája György László színész–író, aki a film forgatókönyvét Jankovics Marcellel közösen jegyzi, s akivel ekkoriban a Fehérlófia forgatókönyvén is dolgoztak.

A 9 perces tárgymozgatásos rövidfilmet végig külső helyszíneken forgatta a korábban műteremhez szokott rendező.

Az alkotók igyekeztek egységes fényviszonyokat teremteni a beállításokon belül, ezért az egyes jeleneteket szórt fényben vették fel, hogy a házfalakon, utcákon a vibráló fény-árnyék átvonulásokat kiküszöböljék. A főhőst alakító antropomorfizált Thonet-széket két „színész” játssza el: egy fixált, merev lábakkal rendelkező és egy mozgatható lábú szék, amelyet a rendező kockánként animált, azaz felvételről felvételre mozdított rajta egy kicsit, így alakult ki a pixillációs filmekre jellemző szaggatott mozgás. A kockánkénti filmfelvételnek köszönhetően a valóság képei sokszor szokatlan mozgássort mutatnak, például a folyóparti kikötőben lévő, szabad szemmel mozdulatlannak tűnő méretes uszályok olyan könnyedén himbálódznak vízfelszínen, mintha papírhajók lennének.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A régi helyébe lépő új okozta modernkori értékválság és elidegenedettségérzés egyszerre groteszk és lírai ábrázolása a filmtörténet olyan klasszikusait juttatja a néző eszébe, mint Jacques Tati Nagybácsimja (Mon oncle, 1958), amelyben két életforma kerül egymással komikus ellentétbe, a lélektelenül kongó, szupermodern házban élő sznob család és a régimódisága ellenére mégis élettel teli világot képviselő Hulot úr. A hetvenes évek magyar animációs filmjei közül, ugyan más műfaji keretek közt, mégis hasonló témát boncolgat Richly Zsolt A hétpöttyös autó (1973) című mesefilmje, amelyben egy katicabogárként életre kelt bogárhátú autó igyekszik a forgalmas, zajos városból visszatérni a természetbe. Gyulai Líviusz és Lisziák Elek Delfinia, az én világom (1975) című mesefilmjében a régi városrész helyére épített tömbházba költöző kislány képzeletbeli lényekkel népesíti be az egyenbútorokkal berendezett lakótelepi lakást. Gyulai következő filmje, a városi bérházba beköltöző kentaurcsaládról szóló Új lakók (1977) szintén a klasszikus értékek iránti nosztalgia megejtő humorral, melegséggel való ábrázolása.

Egy emlékezetes jelenet

Az ósdi szék vándorútja során számos „rokonával” találkozik. A játszótéri fémhinták, az eszpresszók láncra fűzött műanyagszékei, a kapualjban felejtett tolószék, a bútorüzletek kirakatának modern, formatervezett ülőgarnitúrái mind a lélektelen nagyvárosban idegenül mozgó egyén anakronisztikusságát fejezik ki.

A rendező

Cakó Ferenc (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Tudtad?

Noha A szék forgatása bő egy hónapig tartott, és a felvételek különféle napszakokban készültek, a film konkrét cselekménye hajnaltól kora reggelig mindössze pár órát ölel fel.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem