Fehérlófia

A magyar népmesén alapuló, a címszereplő beavatástörténetét megjelenítő avantgárd mesefilm virtuóz módon animált ornamentikus formákra épül.

színes magyar animációs film, 1981, rendező: Jankovics Marcell

forgatókönyvíró: Jankovics Marcell, György László, tervező: Jankovics Marcell, Richly Zsolt, Hegedűs László, operatőr: Bacsó Zoltán, zeneszerző: Vajda István, szinkronhangok: Cserhalmi György, Pap Vera, Szabó Gyula, 80 perc, felújítás: 4K restaurált

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A film a Fehérlófia című magyar népmesén alapul, cselekménye az avar, hun és magyar eredetmondák jelképtárából merítkezik. Fehérlófiát, vagy másik nevén Fanyűvőt, az emberfeletti erejű fiút egy fehér kanca hozta világra. A történet az ő fejlődés-, illetve beavatástörténete: útnak indul, hogy legyőzze a Fehér ló halála után a világot hatalmába kerítő három-, hét- és tizenkétfejű sárkányokat, és kiszabadítsa Ősz-, Tavasz- és Nyárszépét, akiket a sárkányok elraboltak. Útja során megbirkózik két másik nagyerejű férfiúval, Kőmorzsolóval és Vasgyúróval, akik a fiú mellé szegődnek, és túljár a fiúkat megkísértő furfangos öregember, a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók eszén.

Miért különleges?

Fehérlófia szereplői kozmikus-természeti archetípusokat jelenítenek meg (napszakokat, évszakokat, történelmi korszakokat), amelyek a film avantgárd megoldásait is inspirálták. Virtuóz módon animált képi világa álomszerűnek hat, fő szervezőelve az ornamentika. A jelenetek

tobzódnak a folyamatos átváltozásokban és a lüktető színekben, 

a film képi mintázataiban különféle absztrakt geometrikus formák és körkörös, mandalaszerű kompozíciók jelennek meg.

Virtuóz módon animált képi világa álomszerűnek hat

Hogyan készült?

A film különös, pszichedelikus látványvilágát erősíti, hogy a film grafikai tervezői (Jankovics Marcell, Richly Zsolt és Hegedűs László) a Fehérlófia figuráiban a klasszikus rajzanimációs eljárással szemben egy leginkább csak szerzői rövidfilmekben alkalmazott technikát alkalmaztak, amikor a karakterek körvonalát nem húzták ki fekete kontúrvonallal, így a mozgó figurák nem válnak el élesen a statikus hátterektől. A Vajda István hangmérnök által kreált, máig frissnek és modernnek ható, morajlásszerű zörejekből álló, ambientszerű, atmoszferikus kísérőzene évekkel megelőzte korát.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Jankovics Marcell egész estés, nagyívű animációs mozifilmjei (János vitéz, 1973; Fehérlófia, 1981; Ének a csodaszarvasról, 2002; Az ember tragédiája, 2011), valamint a nevével fémjelzett sorozatok (Magyar népmesék 1977–2012; Mondák a magyar történelemből, 1986) a magyar kultúra évszázados értékeinek egyedi átiratai, amelyek az újrateremtés és a nemzeti identitást erősítő ismeretátadás gesztusával születtek. 


Egy emlékezetes jelenet

A Fehérlófia cselekményének újszerűsége, hogy az archetipikus történet a modern kori történelmet és civilizációs problémákat is megjeleníti, hiszen az emberiség különböző korszakait jelképező gonosz sárkányfigurák háromfejű kőtotem-bestiaként, hétfejű hernyótalpas lőfegyver-szörnyként és tizenkétfejű digitális pixelekből felépített, felhőkarcoló-monstrumként jelennek meg. A mese történelmi aktualizálását erősíti, hogy a film zárójelenete már az ökokatasztrófát vetíti előre: a modern metropolisz sziluettje mögött látható címszereplő tündöklő napkoronáját gomolygó szmogfelhő takarja el.

Ezt is nézd meg!

Jankovics Marcell a film keletkezéséről (2020):


A film amerikai forgalmazási előzetese (2020):

Ezt hallgasd meg! – A Bëlga együttes feldolgozása

Olvass tovább!

Fábián László: A népmese utóélete. Jankovics Marcell: Fehérlófia. Filmkultúra, 1981/5, 28–32.
Lendvai Erzsi: A magyar animációs film. Filmkultúra, 1998
Székely András: Egyszerre két lovon. Filmvilág, 1981/11, 6-7.
Zalán Vince: Szemben az árral?, Beszélgetés Jankovics Marcellel. Filmvilág, 2009/10, 32-35.
MMA Lexikon

A rendező

Jankovics Marcell a 2019-es Budapesti Klasszikus Film Maraton Fehérlófia szabadtéri vetítésén (fotó: Chripko Lili)

Tudtad?

A Fehérlófiát az 1984-es Los Angeles-i ötkarikás játékok apropóján megrendezett animációs olimpián minden idők legjobb hat egész estés animációja és 50 legjobb animációs alkotása közé választották. A Los Angeles-i olimpiát egyébként a Szovjetunió vezette keleti tömb bojkottálta, így a magyar sportolók nem vehettek részt rajta.

Plakát

Tervező: Jankovics Marcell (forrás: NFI)

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem