Lúdas Matyi

A libapásztor legény furfangos módon bosszút áll az őt kisfiúként igazságtalanul megverető Döbrögi uraságon.

színes magyar animációs film, 1977, rendező: Dargay Attila

író: Fazekas Mihály, forgatókönyvíró: Dargay Attila, Nepp József, Romhányi József, tervező: Jankovics Marcell, operatőr: Henrik Irén, zene: Daróci Bárdos Tamás, szinkronhangok: Kern András, Geszty Péter, Csákányi László, Agárdi Gábor, Farkas Antal, 70 perc

Felújítás: HD digitálisan felújított

DVD

Miről szól?

A film Fazekas Mihály 19. századi verses elbeszélésén alapul. A címszereplő főhős egy szegény, ám rendkívül eszes libapásztor fiúcska, aki kóborlása során találkozik Döbrögivel, a helyi kiskirállyal, aki épp az erdő állatait lövi halomra. Miután nem adja oda neki parancsszóra egy szem lúdját, Döbörgi hajdúival deresre húzatja és ötven botütést méret a fiúra. Az igazságtalan, megalázó büntetésért Matyi bosszút fogad, és miután felcseperedik, fiatal férfiként három alkalommal is visszaadja a botütéseket az önkényes uraságnak. Kétszer álruhát ölt, és előbb olasz ácsnak, majd német orvosnak adja ki magát, hogy elterelje Döbrögi pandúrjainak a figyelmét, végül pedig egy fiatal lovászlegény segítségével tanítja móresre a kegyetlen földesurat.

Miért különleges?

Lúdas Matyi története, az úri világon bosszút álló parasztlegény meséje beleillett a korszak politikai ideológiájába, nem véletlen, hogy az állami filmgyártás első élőszereplős színes játékfilmje is egy Lúdas Matyi-adaptáció volt, amelyet 1949-ben Soós Imre főszereplésével mutattak be. Az animációs filmekre jellemző karikírozó stílusnak és a Romhányi József bevonásával írt sziporkázó párbeszédeknek köszönhetően Dargay rajzfilmjében a társadalmi osztályharc és

a moralizálás helyett a humor dominál.

Hogyan készült?

Eredetileg a film valamennyi figuráját Dargay Attila tervezte volna, amelyek a rá jellemző karikaturisztikus stílusban készültek el. Végül a film emberkaraktereit Jankovics Marcell dolgozta át, aki a főhőst, Lúdas Matyit jóvágású, tiszta tekintetű, sudár fiatalemberként ábrázolta, és egyedül a film negatív szereplői, így Döbrögi, az ispán és a hajdúk megformálásában köszön vissza a túlzó karikírozás. Dargay Attila kézjegye a film állatkaraktereiben, mindenekelőtt a Matyi oldalán főszerepet kapó lúd karakterében érhető tetten.

Lúdas Matyit jóvágású, tiszta tekintetű, sudár fiatalemberként ábrázolta

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A magyar animációtörténet legnépszerűbb egész estés animációs filmjei Dargay Attila nevéhez fűződnek, aki ezeket kivétel nélkül a gyermekkorosztálynak készítette. Ezekben az etalont Walt Disney, illetve az ötvenes évekbeli klasszikus Macskássy-mesefilmek jelentették a rendező számára, amelyekben a szakmát ő maga is kezdte. A Lúdas Matyi Dargay Attila első egész estés mozifilmje, amelyet olyan közönségbarát animációs mozifilmek követték a sorban, mint a Vuk (1981), a Szaffi (1985) és Az erdő kapitánya (1988).


Egy emlékezetes jelenet

Az eredeti történettel és az 1949-es játékfilmes feldolgozással ellentétben Dargay rajzfilmjében Matyi és Döbrögi párharcában nem a társadalmi háttér dominál, hanem a természet és az állatvilág iránti szeretet és annak önkényes kizsákmányolása. Dargay visszaemlékezése alapján azért indít azzal a jelenettel a film, hogy Döbrögi katonái az erdő leölt állatait dobálják halomra, hogy a gyerekekben megalapozza a földesúr iránti ellenszenvet: „Nagy fejtörést okozott nekem a Lúdas Matyinál Döbrögi alakja. Mert mi történik? Egy életerős fiú jól elpáhol egy öregembert. A társadalmi hátteret, ami értelmezi a verést, a rajzfilm nem nagyon képes érthetően és a kényszeredettséget elkerülve ábrázolni. Ezért Döbrögit másképpen kellett megmutatni, és én azt találtam ki, hogy Döbrögi szórakozásból lövöldözi halomra az erdő békés állatait. Nos, ezért büntetni kell, és ezért jár a verés.”

Ezt is nézd meg!

A rendező

Dargay Attila (forrás: Henrik Irén)

Tudtad?

A második hazai gyártású egész estés animációs mozifilmünk milliós nézőszámot produkált a mozikban: a korabeli statisztikák alapján a magyar animációs filmek közül erre a filmre váltották a legtöbb mozijegyet, összesen két és fél millió néző volt rá kíváncsi. 

Plakát

(tervező: Jankovics Marcell, Orosz István, forrás: MNF)

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem