Üvegtigris

Hat haver, egy büfé, néhány tikkasztó nyári nap. Különös alakok bukkannak fel, mindenki seftel, a nagy dobás mégsem akar összejönni. Az ezredforduló nagysikerű magyar vígjátéka.

színes magyar játékfilm, 2001, rendező: Rudolf Péter, Kapitány Iván

forgatókönyvíró: Rudolf Péter, Hársing Hilda, Kapitány Iván, Búss Gábor Olivér, operatőr: Kapitány Iván, vágó: Vass Csaba, zene: Dés László, főszereplők: Bodrogi Gyula, Gáspár Sándor, Reviczky Gábor, Kállai Ferenc, Gőz István, Balikó Tamás, 100 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A vidéki út szélén, egy hínáros kis tó mellett áll Lali büfékocsija, az Üvegtigris. Forgalom nem nagyon van, csak néhány átutazó áll meg néha egy-egy kávéra. Az egyhangú nyári napokat a haverok látogatásai színesítik. Gaben használt autókkal kereskedik, Róka kisstílű seftelő, Cingár szaxofonozni tanul. Csoki pedig próbál nagyon keménynek látszani. A bokszért és Amerikáért rajongó Lali állandó társa Sanyi, a környék kedves bolondja.

A társaság néhány napjának történetét egy rendőrségi kihallgatáson mesélik el. Gaben meggyőzi Lalit, hogy orosz gyártmányú leharcolt terepjárója helyett vegyen inkább hamisítatlan amerikai autót, egy Chevrolet Impalát. A többiek figyelmeztetik, hogy Gaben üzletei szinte mindig zavarosak. Ő pedig tényleg nem hozza az ígért autót, helyette mindenféle kifogásokkal próbálkozik.

Az Üvegtigrisnél közben zajlik az élet. Esküvői menet áll meg, Laliékat bezárják a kocsiba, lecsap a közegészségügyi ellenőr. Róka tudtán kívül értékes műtárgyra tesz szert, amin áron alul túladnak. A bűnözők rá is szállnak, a társaságnak ezért sürgősen pénzt kell szereznie. Csoki ki akarja rabolni a környékbeli postát. Bele is vágnak a balhéba, a rögtönzött terv azonban nem várt fordulatokat vesz. Gaben végül meghozza az Impalát, de Lalinak nem sok öröme lesz az autóban. Úgy dönt, inkább áttolja a büfét az út másik oldalára.

Mitől különleges?

Az Üvegtigris nem az aprólékosan kidolgozott történetre, hanem egy erőteljes hangulatra, markáns életérzésre épül. A kelet-európai viszonyokat túlélni igyekvő, jég hátán is megélő ügyeskedő figurájának a térség filmgyártásában komoly hagyományai vannak. A kilencvenes évek második felében Emir Kusturica balkáni vígjátékai komoly nemzetközi sikert arattak és felénk is hatalmas népszerűségnek örvendtek. Az Üvegtigris ezen a nyomvonalon haladva a kelet-európai kisember sajátos boldogságkeresését keserédes mázzal önti le.

Az amerikai álom magyar verziója sárgább és savanyúbb, de mégiscsak a miénk.

Az egymáshoz hol lazábban, hol szorosabban kapcsolódó epizódok önállóan is értelmezhető csattanókra épülnek. A társaság tagjai egytől-egyig markáns figurák, sajátos szóhasználattal és stílussal. A színészek a karakterükhöz és habitusukhoz passzoló szereplőket látható élvezettel keltik életre. Mindegyikük boldog szeretne lenni, nagy álmokat dédelgetnek, de a józan tervezés helyett a semmiből akarnak egy csapásra mindent előteremteni. Kedves vesztesek, de legalább képesek nevetni a sorsukon.

Hogyan készült?

A filmet egy operatőr-színész páros, Kapitány Iván és Rudolf Péter rendezte, mindkettőjüknek ez volt a rendezői bemutatkozása. A forgatókönyvet szintén egy elsőfilmes író, Búss Gábor Olivér jegyzi. A gyártó cég, a Filmpartners korábban kizárólag reklámokat készített, az Üvegtigris az első nagyjátékfilmjük. A sikert követően több közönségfilm létrejöttében közreműködtek, de fontos részt vállaltak különféle szerzői munkák finanszírozásában is. A forgatás helyszíne a Tinnye és Piliscsaba közötti út mellett található Garancs-tó. Az Üvegtigrisre keresztelt lakókocsi azóta is ott áll. A büfé nyaranta üzemel, turistalátványosság lett.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Magyarországon az ezredforduló környékén nemcsak a szerzői, de a szórakoztató filmek is megújultak. Ahogyan a Színház- és Filmművészeti Egyetem Simó-osztálya is új alkotói nemzedéket képviselt, úgy a populáris filmek környékén is megjelent a következő rendezőgeneráció. Sokan közülük a reklámfilmezés felől érkeztek, az ott szerzett tapasztalatokat kamatoztatták. Kapitány Iván operatőrként korábban szintén ezen a területen dolgozott.

Az Üvegtigris a magyar vígjáték régi hagyományait folytatja, a bevált formulákat az akkori globális trendekkel keverte. A párbeszédeken, önreflektív gesztusokon és a színészek karizmáján alapuló poénokat a kedves csalók és piti bűnözők lazán kibomló tablója fogja össze. A végeredmény egy sajátosan magyar állapotrajz. Egy vaskosan elrajzolt, édes-bús lúzerkomédia.

Bár a korabeli kritika nem igazán szerette a filmet, a közönség hatalmas lelkesedéssel fogadta. Az Üvegtigris az ezredforduló egyik legsikeresebb hazai produkciója lett, és a magyar filmgyártás számára fontos önbizalomépítő lépést jelentett a közönség visszahódításában. A nézői rajongás mértékét jól mutatja, hogy néhány éven belül két folytatás is elkészült. Az Üvegtigrisen kívül itthon csak a Valami Amerikának sikerült trilógiává bővülnie.

Egy emlékezetes jelenet 

Csoki belépője a film egyik legtöbbet idézett képsora. Az olcsó segédmotorra pattanó, sört vedelő férfi jellegzetesen magyar karikatúrája a vagány amerikai motorosoknak. A hollywoodi filmek romantikus bűnözőidilljéről álmodozó figura keménynek mutatja magát, valójában azonban macskát tart és az anyjával él. Hasonlóan tragikomikus paródia a helyszínen megjelelő rendőrök párosa. Az egyikük kifizeti a kávét, majd a másik lazán a zsebébe lapátolja az aprópénzt. A tablót az út mellett sétálgató örömlányok teszik teljessé.

Egy film népszerűségének legbiztosabb jele, ha néhány mondatából szállóige lesz. Csoki „Ízirájder, öcsém, ízirájder!” felkiáltása hamar önálló életre kelt, az ironikus kiszólás a közbeszéd részévé vált. Nemsokára még pólókon és különféle ajándéktárgyakon is visszaköszönt. A jelenetben látható motoros esés eredetileg nem volt tervezve, de Csuja Imre nem tudott rendesen fékezni a Babettával. Az összetörő korlát is emiatt került be, folytatva a szereplő fizikai megpróbáltatásait. Csoki országos ismertséget hozott a színésznek, és sokat hozzátett az Üvegtigris óriási népszerűségéhez.

A rendezők

Kapitány Iván és Rudolf Péter (MTI Fotó: Sándor Katalin)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem