Miről szól?

Alex (Szervét Tibor), a szélhámos amerikai producernek adja ki magát. Tamás (Pindroch Csaba), a reklámfilmrendező azt hiszi, végre megvalósíthatja álmát, és játékfilmet rendezhet, ha Alex állja a költségvetés nagy részét. Két testvérével neki a másik felét kéne előteremtenie. Alex közben Tamás feleségének, az elhanyagolt Eszternek (Ónodi Eszter) is egyre rámenősebben udvarol.

A Valami Amerika pörgős képi világával, feszes dramaturgiájával, a korabeli szlenget frappánsan használó párbeszédeivel egy újfajta magyar vígjáték alapjait fektette le. Sikerrel házasította össze az amerikai stíluselemeket a hazai ízekkel, és megmutatta, hogy a kidolgozott forgatókönyv nélkülözhetetlen a közönségfilmes sikerhez. Nemcsak eltalálta, de ki is figurázta az ezredforduló környéki korszellemet, amikor a magyarok rákattantak a rendszerváltás után beáramló amerikai kultúrára (ld. például a Britney Spears-klipeket parodizáló forgatást). A Valami Amerika hamar kultfilmmé nőtte ki magát: szófordulatai beépültek a köznyelvbe (kiskifli-nagykifli), a Bon Bon betétdala a korabeli házibulik állandó háttérzenéjévé vált, ikonikus jeleneteit gyakran idézték (a Kék majom-kabalafigurát, a füvessütiző takarítónőt).

Hogyan készült?

Herendi Gábor a saját élettörténetét írta bele a vígjátéki alaphelyzetbe. Fogorvosi egyetemen végzett, hat évig fogorvosként dolgozott, majd reklámfilmrendező lett, de közben végig arra készült, hogy egyszer játékfilmet készítsen. A filmszakmában akkor még lenézett foglalkozásnak számított a reklámrendezés, Herendi sem talált producert, aki hitt volna a filmtervében, és az akkori pénzosztó szerv, az MMA is visszadobta a forgatókönyvet. Végül a reklámfilmesként szerzett kapcsolatainak köszönhetően szerzett annyi szponzort, hogy le tudja forgatni a filmet. A történetet részben a messziről jött, nagyotmondó nagybácsi archetipikus figurája, másrészt a Herendivel és baráti körével megesett vicces szituációk ihlették. A rendező éveken keresztül egy kis füzetbe jegyzett fel minden történést, amit humorosnak talált, és sok helyzetkomikumot ebből írt bele a forgatókönyvbe.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Több mint félmillióan látták moziban, ezzel a mai napig az egyik legnézettebb magyar filmnek számít a rendszerváltás után. Befuttatott egy új színészgenerációt (Pindroch Csaba, Szabó Győző, Oroszlán Szonja, Hujber Ferenc), elfogadtatta a főként kereskedelmi tévék által szponzorált közönségfilmet, és sikerével, valamint kétségtelen profizmusával sokat tett azért, hogy elsimítsa a 2000-es évek elején még heves indulatokat kiváltó zsánerfilm vs. művészfilm vitát. Herendi 2008-ban és 2018-ban leforgatta a film két folytatását, s ezzel a Valami Amerika trilógiává bővült.

Egy emlékezetes jelenet

Miközben Tamásék részegen furikáznak haza a kocsmából, a munka helyett rendre szappanoperákat néző takarítónő megeszi a házibuli után megmaradt füves sütiket, és betépve, porszívóval lövöldöz a gonosz Rodriguezre a Vad angyalból. Ebben a párhuzamos montázsban esik meg a film egyik legnagyobb fordulata (Alexről kiderül, hogy hazudott, és valójában magyar), mégis a csodásan szórakozó Schütz Ilára emlékszik az ember. Schütz Ila depressziósan forgatta le a filmet, és 2002 végén öngyilkos lett, így a Valami Amerika lett a színésznő utolsó filmje – egyben alulértékelt tehetségének emlékezetes mementója.

A rendező

Herendi Gábor a film forgatásán (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát