...

Szortírozott levelek

Egy bizarr megszállottság története abból a korszakból, amikor még postán ment a levél.

színes magyar rövidfilm, 2000, rendező, forgatókönyvíró: Kocsis Ágnes

operatőr: Pohárnok Gergely, szereplők: Miksi Attila, Thuróczy Szabolcs, Stubnya Béla, Bánki Gergely, Terhes Sándor, 33 perc

Miről szól?

Mezei Lajos középkorú postai alkalmazott, aki évtizedek óta kezeli a leveleket szortírozó gépet. Munkáját megbízható pontossággal végzi, de nem barátkozik a kollégákkal, lakótelepi lakásába hazaérve csak egy aranyhörcsög várja. A jelentéktelen külsejű, csendes férfi egy különös hobbi megszállottja, mert a gépről elcsent levelek alapján ismeretlen emberek életéről szóló archívumot épít magának. Amikor a posta vezetősége úgy dönt, hogy az elavult szerkezetet lecserélik egy modern, emberi beavatkozás nélkül is működtethető eszközre, Mezei úr pánikba esik, és úgy érzi, sürgős megoldást kell találnia.

Mitől különleges?

A Szortírozott levelek egy bizarr megszállottság története, melyben a hős szomorú, de autonóm figurája az emberi kapcsolatok iránti vágyat és a kapcsolatok fenntartásának nehézségét egyszerre fejezi ki. Az ezredfordulón bemutatott alkotás

talán az egyik utolsó mementója annak a kornak, amely a digitális átállás előtt, a postai küldemények bűvöletében élt.

Ezek a levelek az emberi viszonyok tárgyi emlékei, kitartó munkával felépíthető belőlük a privátszféra töredékes, mégis kifejező archívuma. A film kapcsán felmerül a kérdés, milyen kulturális következményei vannak a kommunikációs csatornák átalakulásának, hogyan befolyásolja mindez az újabb generációk emlékezetét és kapcsolatrendszerét.

Hogyan készült?

Kocsis Ágnes első filmje a Balázs Béla Stúdió és a Filmplus közös gyártásában készült vizsgamunka. A főszerepet alakító Tóth József kifejező játéka és az erős atmoszféra felejthetetlenné teszi a történetet, amelyben már jól felismerhetők a rendező alkotásaira később is jellemző stiláris jegyek. A cselekmény terei különösen fontosak, gyakran szándékosan üresek, egy-egy jellegzetes tárgy révén nyerik el karakterüket. Ezeket a dolgokat sokszor mintha az előző évtizedekből, az 1980-as évekből vagy még korábbról felejtették volna itt, ami erősen összezavarja a néző időérzékét. A jól megválogatott kellékek és ruhák szerves részei az elbeszélésnek, a képeken mindig van valami érdekes, oda nem illő, az abszurd határán táncoló és mégis értelemszerűen megjelenő motívum. Az operatőr, Pohárnok Gergely munkáját a Magyar Filmkritikusok és a 32. Magyar Filmszemle zsűrije is díjazta, az alkotás a Filmszemlén a zsűri elismerő oklevelét nyerte el.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Kocsis Ágnes filmjeiben gyakran találkozunk alacsony presztízsű munkát végző, kiszolgáltatott helyzetben lévő hősökkel, mint például a 18 kép egy konzervgyári lány életéből (2003) gyári dolgozója, a Friss levegő (2006) vécésnénije vagy a Pál Adrienn (2010) ápolónője. Ezek az emberek jellemzően nincsenek tisztában azzal, milyen eszközökkel alakíthatnák a sorsukat, nem értik a közösségi játékszabályokat, és nehezen tudják elhelyezni magukat a társadalomban. Jól megfogalmazható célok híján kiüresedik az életük, szeretnének boldogan élni, de nem találják az odáig vezető utat. Mezei Lajos mániája kapcsán a rendező így fogalmaz: „A Szortírozott levelek figurája már szinte a megszállottságig álomvilágban él. Azt hiszem, ő már túljutott azon a szinten, mint a Friss levegő anyja és leánya. Talált magának valamit, amivel elfedi a valóságot maga elől.” Az alkotói életműbe koherensen illeszkedő rövidfilm alapszituációja egyetemes emberi problémákat fogalmaz meg, felhívja a figyelmet azokra, akik jobbára mindenhol láthatatlanok, esztétikai megformáltsága révén mégis a kelet-európai lét aktuális valóságához köti a témát.

Egy emlékezetes jelenet 

A film nyitóképein a postai üzemben zakatoló, hatalmas gépet látjuk, aminek hátterében felbukkan Mezei Lajos, ahogyan szürke köpenyében maga is gépiesen végzi monoton munkáját. Ez a jelenet szavak nélkül jellemzi a főhőst, akinek kimért mozdulatai és kifejezéstelen arca az időtlenség és a lemondó belenyugvás érzéseit közvetítik. Néhány pillanat elég ahhoz, hogy karakteréről és helyzetéről pontos benyomásunk legyen, és ezt a következő percek csak megerősítik. Itt már a kantinban találkozunk a férfival, aki egyedül tölti az ebédidőt, távol tartva magát a munkatársak pletykálkodásától. A környezet részleteinek, a lepusztult tárgyaknak és ruháknak komoly a hangulatfestő erejük, s egy olyan világba vezetnek be, amely egyszerre riasztó és ugyanakkor kíváncsivá tesz.

A rendező

Kocsis Ágnes (MTI Fotó: Nándorfi Máté)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A 80-as évek felidézése nem elsődleges szándék az alkotók részéről. Egy interjúban Kocsis Ágnes azt nyilatkozta, hogy amikor a Szortírozott levelek forgatása előtt Túri Erzsébet jelmeztervezővel megnézték a film helyszínéül szolgáló postát, megállapították, hogy át kell alakítaniuk a helyszínt, mert változtatás nélkül túl „retrós”. 

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem