színes magyar játékfilm, 2010, rendező: Kocsis Ágnes

forgatókönyvíró: Kocsis Ágnes, Roberti Andrea, operatőr: Fillenz Ádám, főszereplők: Gábor Éva, Kardos Róbert, Márton Éva, Kovács Éva, Znamenák István, Margitai Ági, 136 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Piroska az elfekvőn dolgozik, munkanapjai a halál körül forognak. A túlsúlyos ápolónő megszokássá vált érzéketlensége a magánéletét is meghatározza. Monoton életében a sütemények jelentik az egyetlen örömet. Egy nap új beteg kerül az osztályra. Az idős nőt pontosan úgy hívják, mint Piroska rég elveszett gyerekkori barátját. A feltörő emlékek rést ütnek az általános közönyén. Megpróbálja felkutatni Pál Adriennt, de az egykori tanárok és osztálytársak mind másképp emlékeznek.

Mitől különleges?

Kocsis Ágnes a magyar egészségügy bizarr atmoszférájából földöntúli purgatóriumot varázsol. Hősnője a halottak között bolyongva maga sem él igazán. Steril, neonfényes világában csak a szívmonitorok pittyegnek. Innen indul Pál Adrienn keresésére, de az eltűnt idő nyomában járva Piroska rádöbben, valójában saját magát szeretné megtalálni. A film aprólékosan kidolgozott minimalizmusa számos réteget egyesít magában. A hétköznapi párbeszédek, az érzelemmentes reakciók mögött az elvesztett identitás és az elidegenedés tragédiái lüktetnek. A test központi szerepe és a párkapcsolat kongó üressége ugyanolyan fontos témák, mint az emlékezet csalóka illúziói. A sorra látogatott emberek szubjektív elbeszélései egy olyan kirakós darabjai, amiből nem az áll össze, amire elsőre számítunk. A Pál Adrienn ráérősen, komótosan építkezik. A szimbolikussá emelt helyszínek és karakterek valahol a képzelet és a valóság között lebegnek. A statikus, modellszerűen felépített jelenetek a külső-belső kutatás, a lassú öntudatra ébredés stációit ragadják meg.

Kocsis Ágnes különleges látásmódja és stílusa koncentráltabb figyelmet kér, cserébe páratlan filmes utazással ajándékozza meg a nézőt.

Hogyan készült?

A Pál Adrienn jeleneteinek többségét egy bezárt kórházban és egy lebontás előtt álló házban vették fel. Díszletként egyedül a bonctermet és az ahhoz vezető folyosót építették meg. A megfelelő főszereplőt hosszú hónapokig keresték. Kocsis Ágnes már külföldön nézelődött, mikor Gábor Éva jelentkezett az egyik hirdetésre. A civilben egy telefontársaságnál dolgozó nőt felkészülésül a rendező egy öregek otthonába küldte dolgozni.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A saját múlt és az ahhoz kapcsolódó identitás megismerése az ezredforduló környékén induló magyar rendezőgeneráció egyik központi kérdése. Kocsis Ágnes összetéveszthetetlen hangulatú, nemzetközileg is elismert alkotása e vonulat markáns képviselője. A Pál Adriennt a 42. Magyar Filmszemlén a szakma és a közönség is a legjobb filmnek választotta. A 2010-es cannes-i fesztiválon a versenyprogram mellett futó, igen rangos Un Certain Regard szekcióban a nemzetközi filmkritikusok díját vihette haza.

Egy emlékezetes jelenet 

Pál Adrienn nyomait keresve Piroska sorra felkeresi egykori osztálytársait. E találkozók egy-egy önálló univerzumba vezetik. A pincérként dolgozó Andris sem tud segíteni neki, a férfi nem is emlékszik Adriennre. A jelenet szürrealitását a finom túlzások és a jellegzetes képi megoldások adják. Kocsis Ágnes egy sosem létezett, mégis ismerős posztszocialista álomvilágot teremt. A karaoke dalválasztása ironikusan utal a hősnő helyzetére. A film komor, depresszív alaptónusa mögött állandóan megcsillan a humor és a törékeny remény.

A rendező

Kocsis Ágnes (MTI Fotó: Nándorfi Máté)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Kocsis Ágnes Gábor Évát választotta a főszerepre, részben, mert külsőre nagyon hasonlított a rendező képzelte Piroskára, másrészt mert színészi kvalitásai természetes játékában és fókuszált munkájában egyaránt megmutatkoztak. A többi színészt is Gábor Évához választotta, és bár a történet látszólag spontán egyszerűséggel elevenedik meg a filmvásznon, a forgatást öt hónapos próbafolyamat előzte meg.