Ebolaj – My Name is Boffer Bings

Az analóg krétarajzokat digitális 3D látvánnyal dúsító groteszk kisvárosi thriller egy kutyákat feldolgozó, félillegális lepárlóüzemben játszódik.

fekete-fehér magyar animációs film, 2012, rendező: Csáki László

20 perc


Miről szól?

Egy fiú szemszögéből ismerjük meg szüleinek kegyetlen családi vállalkozásának történetét. Az álmos kisvárosban üzemelő, kóbor kutyákból gyógyolajat előállító vegyész gyáros vállalkozása akkor lódul be igazán, amikor egy véletlen folytán kiderül, hogy az ebek helyett az emberi testből kiválóbb minőségű esszencia nyerhető ki. Felesége ugyanis illegális abortuszklinikát működtet, fiuk pedig mindkét szülője üzletében segédkezik, elkóborolt kutyákat cserkész be apja lepárlóüzemébe, és az anyja által elhajtott magzatok eltüntetése szintén az ő feladata. Ám egyik nap, a rá vadászó rendőrök elől a zsákba rejtett kis tetemmel az ebolaj-üzem épületébe menekül, és a rá bízott csomagot egy óriási fortyogó párlóüstbe dobja. Innentől kezdve nincs megállás. A szülők két vállalkozása egyesül, és rohamos iramban nagyipari méretűvé fokozódik a termelés, amit a szokásos elhajtott magzat-mennyiség már nem tud fedezni, és a gyár valóságos mészárszékké változik, ahol végül egymás ellen fordul a termelést mindenáron fenntartani akaró házaspár.

A teljes filmet itt lehet megnézni:


Miért különleges?

Csáki filmjét a sötét humorú, mizantróp írásairól ismert, a kortársai által „Keserű Bierce”-ként (Bitter Bierce) emlegetett Ambrose Bierce 1911-ben megjelent rövid elbeszéléséből bontotta ki. Az 50-es évek amerikai kisvárosi közegére adaptált film morbid miliőjét a 

fekete táblára fehér kontúrvonalakkal felskiccelt, minimalista látványvilág és a naiv stílusban megrajzolt, groteszk, kutyaszerű emberi karakterek alapozzák meg.

Ezeket a hagyományos kréta-animációs technikával analóg módon, sík felületre rajzolt jeleneteket digitális 3D-utómunkával dúsították fel.

Hogyan készült?

Csáki analóg krétaanimációit egy feketére mázolt iskolai táblára készíti, amelyet alma matere, az egykori Iparművészeti Egyetem (ma Moholy-nagy Művészeti Egyetem) által leselejtezett darabok közül szerzett be. Ambrose Bierce rövid, mindössze kétoldalas novelláját még a 2000-es évek elején Csáki évfolyamtársa, Bánóczki Tibor ajánlotta a rendező figyelmébe. A novella által ihletett forgatókönyvet Zomborácz Virág jegyzi.

A film több változatban is elkészült 2008 és 2012 között. Az első egy nyolcperces munkaváltozat lett, amely terjedelmében Csáki korábbi kréta-rövidfilmjeihez hasonlított. Ám ezt a rendező 20 percesre bővítette, és ebből a verzióból fejlesztette tovább a film 3D-sített látványvilágát az Umbrella stúdió VFX-stábjával. A digitális utómunka során rétegről-rétegre újra felépítették a filmet: a nagytotálban láttatott beállításokba összetett kameramozgások kerültek, a statikus plánok pedig a térmélység illúzióját keltik azáltal, hogy életlen rétegeket építettek be a kompozíciók előterébe.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Csáki krétaanimációit Vértes Marcell grafikusművész századeleji, fekete táblára skiccelt, mozgóképen rögzített politikai karikatúra-sorozata inspirálta, amelyet az 1918-19 elején futott mozihíradó, az Est Film számára gyártott A hét humora címmel. Csáki László a 2000-es évek elején készítette el első fekete-fehér krétaanimációs rövidfilmjeit, amelyek rendre közép-amerikai kisvárosi közegbe helyezett fanyar humorú történetek, bennük a bő lére eresztett narráció bizarr módon ellenpontozza az egyszerűen megrajzolt minimálfigurákat, és eképp is megelőlegezik az Ebolaj című filmet. A Napok, melyeknek értelmet adott a félelem (2003) című groteszk gengszterfilm eredeti filmnovelláját Csáki László Bánóczki Tiborral írta. Következő filmje, a Darazsak, ludak, körtefa (2004) már Richard Brautigan amerikai beat-író egyik abszurd humorú, anekdotikus elbeszélésének adaptációja.

Erre figyelj!

Az eredetileg egy fekete táblára fehér krétával rajzolt kompozíciókat a digitális utómunka során rétegekre bontották, és a számítógépes manipuláció segítségével létrehozott képi életlenségeknek, képelemek közti átélezések, virtuális kameramozgások révén a film vizuális megformáltságában dominánssá vált a térbeliség, és a film ennek köszönhetően hagyományosabb, játékfilmes jelleget öltött. Ugyanakkor a kréta anyagi karaktere, az elkent, maszatos szivacsnyomok több helyen is felfedezhetők.

Ezt is nézd meg!

Így rajzolta a filmet ihlető karikatúráit Vértes Marcell 1918-ban:



Filmhíradók 100 éve című sorozatunkban több helyen is írtunk Vértes Marcell munkásságáról és a maga korában rendkívül népszerű karikatúráiról. 

Tudtad?

A film angol címe Ambrose Bierce novellájának első sora: My Name is Boffer Bings, ami a novella hivatalos magyar fordításában így hangzik: „Nevem Fanos Farcsik” (Bartos Tibor fordítása). Az amerikai közegben játszódó filmet a hazai fesztiválokon is angol nyelvű szinkronnal forgalmazták, amelynek felvételére a New York-i székhellyel is rendelkező budapesti Umbrella Stúdió révén a tengerentúlon került sor.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem