Magasiskola

Látványos, természetfilmes eszközöket használó politikai parabola az ideológiai fanatizmus veszélyeiről és a diktatúrák működéséről.

színes magyar játékfilm, 1970, rendező: Gaál István

író: Mészöly Miklós, forgatókönyvíró: Gaál István, Mészöly Miklós, operatőr: Ragályi Elemér, főszereplők: Andonov Iván, Bánffy György, Meszléry Judit, Nádai Sándor, Molnár Gyula, Nagy Sándor, 82 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 4K restaurált

Miről szól?

Az alföldi telepre fiatal gyakornok érkezik. A puszta közepén sólymokat idomítanak, a kisebb, kártékonynak tartott madarakra vadásznak velük. A ragadozók betanítása kemény, fáradságos munka. A telep vezetője, Lilik munkája megszállottja. Nemcsak a sólymokkal bánik vaskézzel, az embereitől is szigorú fegyelmet követel. A fiatal gyakornok számára szép lassan nyilvánvalóvá válik, hogy a kis közösségből Lilik hamisítatlan diktatúrát faragott.

Mitől különleges?

A Magasiskola természetfilmes eszközöket használó politikai parabola. A sólymok röptetései, a napsütötte puszta képei önmagukban is látványosak, de a szűkszavú történet egyértelműen a korabeli hatalom rendszerét vizsgálja. Kezdetben megismerjük a tájat és a solymászat alapfogásait, a néző azonban egyre határozottabban érzi, valami nincs egészen rendben. Fokozatosan fény derül a közösség valódi viszonyaira, 

az elnyomás kirajzolódó természetrajza felkavaró.

Szép lassan világossá válik, a telep a valóságtól elzárt, önmagáért létező intézmény. A vezető valójában nem az emberekért dolgozik, a hatalmat nyilvánvalóan élvezi. A filmben kevés párbeszéd hangzik el, a szavakat az aprólékosan kidolgozott kameramozgások, a nyugtalanító zörejek helyettesítik. Az alföldi helyszín Jancsó Miklós műveit idézi, a tér végtelen nyitottsága vibráló ellentétben áll a telep merev hierarchiájával. A film egy olyan torz hatalmi mechanizmust leplez le, amely elfeledkezik a céljairól. Bár a solymászok katonás zöldes-barna uniformisa, a vezető tollas kalapja a fasizmust idézi, a Magasiskola általában beszél az erőszakos diktatúrák működéséről, a fanatizmus veszélyeiről. Gaál István sötét látlelete az akkori rendszer kritikájaként is nézhető, de a felvetett problémák univerzális érvényűek.

A felvetett problémák univerzális érvényűek

Hogyan készült?

A film Mészöly Miklós 1956-ban íródott kisregényéből készült. Az író maga is eltöltött pár napot egy kísérleti solymásztelepen, így a történetet valós események ihlették. A Magasiskola Gaál István negyedik filmje és az első színes munkája. Az operatőr Ragályi Elemér volt. Az alkotók szándékosan visszafogták a színeket, a kezdeti melegebb sárgás tónusok fokozatosan hidegebb kékes árnyalatokba váltanak.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Magasiskola az elsősorban Jancsó Miklós nevével fémjelzett parabolisztikus film kiemelkedő példája. A nemzetközi kritika lelkesen fogadta, 1970-ben Cannes-ból a zsűri díját vihette haza. A korabeli visszhang itthon mégsem volt egyértelműen pozitív. Gaál István első munkája, a Sodrásban után sokan visszalépésként értékelték a jelképes kamaradrámát. Ma a diktatúrák természetrajzát leleplező politikai allegóriák egyik legjobb darabjai között a helye, illetve a színes magyar film fejlődésének fontos állomásaként hivatkozhatunk rá.


Egy emlékezetes jelenet 

A telep vezetője vadon élő sólymot akar csapdába ejteni. Bár a feladat kényelmetlen, a gyakornok segít neki. A férfiak, magukat a földbe ásva, élő galambokkal próbálják magukhoz csalogatni a ragadozót. A fiú elkaphatná a nemes, szabadon szárnyaló madarat, de meggondolja magát. Ekkor döbben rá, miben is segédkezik. Gaál István párbeszédek nélkül, pusztán a képek és a természeti hangok erejével ragadja meg a drámai pillanatot. Hiába végtelen a pusztai táj, a szereplő nem tud menekülni a felismerés elől. Nem a sólyom, hanem ő maga esett csapdába.

Ezt is nézd meg!

A Magasiskola mint az adaptáció különleges formája - Gelencsér Gábor filmesztéta elemzése:



A rendező

Gaál István (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A sólymok hazánkban ekkora már kipusztultak, Mongóliából kellett őket importálni. A madarakkal forgatni rendkívül komplikált precíziós munka volt, a felvételeket solymászok és más szakemberek segítették. Gaál azt akarta, hogy a sólymok úgy repüljenek, ahogy ő akarja – de ezt nem volt könnyű elérni. 

Plakát

(forrás: MNF)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem