Küzdők

Naturalisztikusan megrajzolt kisfilm az alkotó és az alkotás egymást a végsőkig formáló, allegorikus küzdelméről.

színes magyar animációs film, 1977, rendező: Jankovics Marcell

operatőr: Bacsó Zoltán, 3 perc

Felújítás: HD digitálisan felújított

DVD

Miről szól?

Egy fiatal, ereje teljében lévő férfi vésőt és kalapácsot fog a kezébe, és elkezd egy robusztus kőtömböt faragni. Az elején még tagolatlan kő a vésés-faragás előrehaladtával egyre emberibb alakot ölt, életre kel, és ő is munkához lát: nekiáll alkotóját viszontfaragni. Ahogy finomodnak a szoboralak vonásai, úgy amortizálja le egyre jobban szobrászát. Az alkotó mire befejezi mesterművét – önnön idealizált képmását –, hajlott öregemberként rogy össze a szobor lábai előtt.

A teljes filmet itt lehet megnézni:

Miért különleges?

Az alkotó és az alkotás bonyolult kölcsönhatását, a mű létrejöttének gyötrő küzdelmét bemutató, párbajszerű történetnek többféle egzisztencialista és művészetfilozófiai olvasata is lehetséges. Az elmúlás, az emberi élet próbatételeinek allegóriája, önreflexió az alkotó és a mű viszonyára. A kisfilm témáiban is végig ellentétpárokra épül: öregség–fiatalság, széthullás–felépülés, durvaság-finomodás, elmúlás–időtlenség, életszerűség–eszményiség. Az animációs rövidfilm ritkán él az élőszereplős filmek plánozási módszereivel, ám a Küzdők

a beállítás-ellenbeállítás, totálok-közelképek szembeállításával teszi még feszültebbé a párbaj fokozásra épülő dramaturgiáját.

A párharc elvont értelmezési lehetőségeit segíti, hogy a fekete-fehér, csak zörejekkel és zajokkal aláfestett puritán kisfilm cselekménye is a végsőkig tömörített, hiszen mindössze annyi történik, hogy egy férfi kifarag egy emberi szobrot. Mindkét férfi teste fedetlen, ami szintén allegorikus mivoltukat hangsúlyozza. Ám miközben a Küzdők audiovizuális megformáltsága erősen lecsupaszított, a figurák ábrázolása végig részletgazdag, naturalisztikus. A kifaragott emberalakban egyenesen a művészettörténet legikonikusabb férfi szobra, a firenzei Dávid-szobor, megteremtőjében pedig az olasz mester, Michelangelo arcvonásait lehet felfedezni. Ugyan a Dávid-szobrot alkotója mindössze 18 hónap alatt faragta ki márványból, Michelangelo a valóságban is idős kort élt meg, 88 évesen halt meg.

Hogyan készült?

A Mélyvíz és a Sisyphus című filmjei nyomdokain haladva, Jankovics Marcell a Küzdőkben is a fekete-fehér, pár percbe sűrített animációs formában rejlő lehetőségeket kutatta. A zsírkrétával cellre rajzolt, 180 másodpercnyi rövidfilm mellett a rendező a szoborfaragás ötletét három másik variációban is elkészítette egy-egy képes forgatókönyv szintjén. Az egyikben muzsikus, a másikban író, a harmadikban színész lett volna a főhős.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Jankovics szikáran rövid, fekete-fehér rövidfilmjei lényegre törően szellemes, aforisztikus filmepigrammák. Azonban – kivált a Sisyphus (1974), a Küzdők és a Prometheus (1992), rövidségük ellenére – a rendező nagyívű egész estés animációihoz (János vitéz, 1973; Fehérlófia, 1981; Az ember tragédiája, 2011) hasonlatos módon szereplőiek a mítoszok világából merítik, és képesek bonyolult létkérdések taglalására. 1977-ben a Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjat a Küzdőknek ítélték oda. 

Olvass tovább!

Antal István–Erdélyi Z. Ágnes: Négy rendező a műfajról, lehetőségeiről. Filmkultúra, 1978/3, 64–73.
MMA Lexikon

A rendező

Jankovics Marcell a Műcsarnok életműkiállításán, 2019-ben (MTI/Balogh Zoltán)

Tudtad?

A film személyes ihletését a rendező így foglalta össze a film bemutatója után: „Többértelmű film a Küzdők. Az ellentmondások játéka, a kontrasztcsata az alkotó, cselekvő embernek még gyengeségeiben is érvényre jutó hatalmáról beszél. Mindenképp tovább akar élni a maga alkotta műben, ám az is visszahat rá, a mű is magához hasonlóvá akarja tenni az alkotót. Kemény küzdelem ez, alapjában véve az emberiség útja. Lemérhettem saját magamon. Amikor a János vitézt létrehoztam és megrajzoltam, észrevettem rajta az én tulajdon belső és külső vonásaimat, ahogy mondani szokták, az én attitűdömet.”

Plakát

(forrás: MNF)

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem