Majomlopás, detektívet játszó kiskamaszok, és Bagaméri, aki a fagylaltját maga méri. Ikonikus figurák és szállóigévé vált mondatok a legnépszerűbb magyar ifjúsági filmben.
színes magyar játékfilm, 1978, rendező: Bácskai Lauró István
forgatókönyvíró: Csukás István, operatőr: Ráday Mihály, vágó: G. Szabó Lőrinc, Karátsony Gabriella, zene: Aldobolyi Nagy György, főszereplők: Alfonzó, Kovács Krisztián, Berkes Gábor, Szűcs Gábor, Gruber István, Kiss Gabriella, Hamar Pál, 96 perc
A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):
Miről szól?
Kitör a vakáció, de Péterke (aki a neve ellenére kislány) kénytelen az otthonában tölteni a nyaralását, mert lebetegedett. Az osztálytársaiból álló Vadliba őrs tagjai elhatározzák, hogy szerveznek egy cirkuszi műsort a szórakoztatására. Kisrece (Kovács Krisztián) vezetésével ellátogatnak az állatkertbe, hogy ha saját oroszlánt nem tudnak is szerezni, legalább a hangját rögzítsék. Az állatkert igazgatója elfogja és azzal gyanúsítja meg őket, hogy ellopták a kismajmokat. Miután bebizonyosodik az ártatlanságuk, úgy döntenek, ők maguk fogják kinyomozni, hová tűnhettek az állatok. Konkurenciát is kapnak Bagaméri (Alfonzó) fagylaltárus személyében, aki a nyomravezetői díj reményében maga is álruhás detektívnek áll.
Mitől különleges?
A hatvanas évek második felétől a rendszerváltásig tartó időszak a magyar ifjúsági és gyerekfilmek aranykorának számít. Sorra készültek a Magyar Televízió megbízásából a jeles hazai írók műveit adaptáló produkciók. A legnépszerűbb mind közül talán a Csukás István regényéből forgatott Keménykalap és krumpliorr, amelynek nemcsak a mondatai, dialógusai váltak szállóigévé, de ikonikus szereplői – mint Bagaméri, az „elátkozott fagylaltos” vagy Lópici Gáspár, az „utca hírmondója” – is önálló életre keltek.
Csukás történetének, illetve Bácskai Lauró István filmjének sajátossága, hogy – Erich Kästner Emil és a detektívek című klasszikusához hasonlóan – a gyerekek kalandjait egy krimivázra húzza fel. A leleményes Kisrece (Kovács Krisztián) és társai a felnőttek segítsége nélkül kezdenek bele a nyomozásba, és a rejtély megoldásáig is önállóan jutnak el. A hagyományos műfaji szerkezetet ugyanakkor nemcsak Bagaméri burleszkbe illő jelenetei színesítik, de egy húszperces cirkuszi előadás is a fináléban, amellyel visszakanyarodik a történet a kiindulópontjára.
A Keménykalap és krumpliorr egyik különlegessége, hogy a gyerekszereplők mellett olyan kiváló színészeket vonultat fel, mint Páger Antal, Bánhidi László, Haumann Péter vagy Rajz János, de a pályája során főként epizódszerepeket alakító Markos József is – az Én vagyok Jeromos című vígjáték mellett – itt kapta meg a legnagyobb teret a kibontakozásra. Az Alfonzó művésznéven dolgozó színész egyedülálló alakja volt a magyar szórakoztatóiparnak. Fiatalon táncosként és artistaként bejárta egész Európát és Ázsiát, dolgozott Vittorio De Sica és Jacques Tati mellett, később pedig saját televíziós show-műsora volt. A mindig újabb és újabb álruhát öltő Bagaméri figurájával komikusi vénáját és improvizációs tehetségét is bemutathatta, a fináléban pedig egy magánszámot is előadhatott.
A magyar ifjúsági és gyerekfilmek aranykora
Hogyan készült?
A pályáját költőként indító Csukás István 1973-ban adta ki első ifjúsági regényét, a Keménykalap és krumpliorrt, amelyet felkérésre forgatókönyvé dolgozott át. Az alapötlet egy gyerekkori emlékre vezethető vissza: szülővárosában, Kisújszálláson valóban élt egy Bagaméri nevű fagylaltos.
Bácskai Lauró István, aki korábban krimit (A Hamis Izabella, 1968), szatírát (Gyula vitéz télen-nyáron) és zenés televíziós mesejátékot (Bajuszverseny, 1984) is rendezett, négyrészes, összesen 240 perces sorozatot készített a könyvből a televízió számára. Bagaméri szerepére eredetileg Major Tamást kérték fel, aki azonban nem akart gyerekfilmben játszani, így kapta meg a lehetőséget Alfonzó. A kiváló komikus és artista a cirkuszi előadásban saját magánszámait mutatta be – ennek is köszönhető, hogy a regényhez képest Bagamérinek nagyobb szerep jut a fináléban. A forgatást a gyerekszereplők miatt a nyári szünetre időzítették, a helyszín Óbuda, a Nagyszombat utcai játszótér és környéke, illetve az épülőfélben lévő újpalotai panelvidék volt.
Az 1974-ben bemutatott sorozatból végül 1978-ban vágtak össze egy másfél órás moziverziót.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Filmként a Keménykalap és krumpliorr nem mentes a dramaturgiai egyenetlenségektől és aránytalanságoktól, amely a sorozateredeti jelentősen nagyobb játékidejére vezethető vissza. Sikerét azonban nem befolyásolta, generációk nőttek fel rajta. A moziverzióra több mint félmillióan váltottak jegyet, de külföldre is eljutott, tíznél is több országba sikerült eladni, egy amerikai televíziós fesztiválon pedig első díjat nyert.
Egy emlékezetes jelenet
Kisrecéék a cirkuszi produkció megszervezését azzal kezdik, hogy plakátot próbálnak lopni az előadáshoz. Az utcákat járva találkoznak Lópici Gáspár plakátragasztóval, aki éppen a környéken turnézó cirkusz oroszlános posztereit helyezi el a hirdetőoszlopokon. A fiúk ravasz cselhez folyamodnak: Kisrece úgy tereli el a férfi figyelmét, hogy az iskolarádió munkatársának kiadva magát interjút kér tőle, és amíg beszélgetnek, társa elemeli az egyik plakátot. Szilágyi István mindössze pár percet szerepel a filmben, mégis karrierje egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtja Lópici Gáspárként. Kovács Krisztián, aki a hetvenes évek legismertebb gyerekszínésze volt, méltó partnere.
A rendező
Bácskai Lauró István (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn
Plakát
(forrás: NFI)