Gyula vitéz télen-nyáron

A népszerű televíziós sorozat nem várt bonyodalmakat okoz. Gyula vitézből valóságos nemzeti ügy lesz. Bácskai Lauró István örökké aktuális szatirikus vígjátéka.

színes magyar játékfilm, 1970, rendező: Bácskai Lauró István

forgatókönyvíró: Polgár András, operatőr: Herczenik Miklós, kameraman: Nyakas István, vágó: Kármentő Éva, zeneszerző: Vukán György, főszereplők: Koncz Gábor, Őze Lajos, Kállai Ferenc, Suka Sándor, Almási Éva, Verebély Iván, 84 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A Magyar Televízió tizenkét részes történelmi kalandfilmsorozatot tervez a végvári időkről. A rendező ötlete, hogy a címszereplő Gyula vitézt egy karakteres amatőr alakítsa. A tehetségkutatók a piac környékén készítenek próbafelvételeket, kevés sikerrel. Az egyik ilyen próba hátterében azonban feltűnik Prohászka Feri, a hirtelen haragú sörgyári munkás. A rendező azonnal megpillantja benne Gyula vitézt.

A színészettel ismerkedő férfi kezdetben kissé esetlenül mozog a forgatáson. A sorozatot azonban imádja a közönség, Gyula vitézből pillanatok alatt nemzeti szimbólum lesz. Prohászka Feriért egy ország rajong. A nők levelekkel és mindenféle ajánlatokkal bombázzák. A fotóit jó pénzért árusítják az élelmes ügyeskedők. A helyi kocsmában a régi cimborái arról faggatják, miként folytatódik a sorozat.

A magyar virtust és vitézséget bemutató széria váratlanul felkorbácsolja a nemzeti öntudatot. A törökellenes hangulat kisebb diplomáciai bonyodalmakat okoz. Az illetékesek úgy döntenek, Gyula vitéznek meg kell halnia. A közönség hallani sem akar a dologról. Az utolsó rész után hatalmas a felzúdulás. A nézők egyre hangosabban követelik a folytatást.

Mitől különleges?

A Gyula vitéz télen-nyáron szatirikus vígjáték, mely éppen annyira aktuális és szórakoztató ma is, mint a bemutató idején. A film több szálon futó cselekménye egyszerre villantja fel az akkor még egyeduralkodó Magyar Televízió belső működését, a filmforgatások sajátos világát és a képernyőt vallásos áhítattal bámuló kisemberek hétköznapjait. A gyorsan népszerűvé váló sorozat gyártása körül bonyolódó történetben valóság és fikció, múlt és jelen mesterien keverednek egymással.

A Tenkes kapitánya és a nem sokkal korábban bemutatott nagyszabású Jókai-adaptációk ugyanúgy megkapják a magukét, mint a tizenöt perc hírnévre áhítozók és az elvakult rajongók. Bácskai Lauró István alkotása azonban jóval több, mint egy kiváló médiaszatíra. A filmbeli sorozatért felelős középvezető a hatalmi struktúra közepén próbál egyensúlyozni. Pillanatok alatt alkalmazkodik, és mindig az a véleménye, ami épp a legjobban passzol a gyorsan változó hivatalos széljáráshoz. A Gyula vitéz télen-nyáron ráadásul nemcsak a Kádár-rendszert, de a túlbuzgó nemzeti öntudatot is kiadóson fricskázza.

Bácskai Lauró István hibátlan arányérzékét dicséri, hogy a különböző témák és motívumok ellenére a film végig egységes és feszes marad.

Az eltérő játékfilmes és televíziós betétek, illetve a különféle áldokumentumok szintén hézag nélkül illeszkednek a történetbe. A különféle figurák árnyaltak és összetettek, a hibáikkal együtt szerethetők. A dörzsölt rendezőt megformáló Őze Lajos, a középkádert játszó Kállai Ferenc és a címszereplőt alakító Koncz Gábor egyaránt remekelnek.

Hogyan készült?

A Gyula vitéz télen-nyáron alapötlete Herczenik Miklóstól, a film operatőrétől származik. A forgatókönyv a később több televíziós sorozat, köztük a Linda és a Szomszédok írójaként is közreműködő Polgár András munkája. A film emlékezetes főcímét a kiváló animátor, Szoboszlay Péter készítette. A másfél perces, önállóan is kerek egész animáció a magyarkodó giccsből kozmikus viccet farag. Vukán György népies témákat variáló kísérőzenéje szintén telitalálat.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Bácskai Lauró István a hazai tömegfilmgyártás méltatlanul keveset emlegetett alakja. A Kádár-korszak hivatalos kultúrpolitikája a nevelő célzatú alkotásokat favorizálta, míg a kritika elsősorban a szerzői filmeket értékelte. Bácskai Lauró István az uralkodó irányvonalakkal szemben a minőségi szórakoztatást tartotta legfontosabb feladatának. Ennek jegyében úttörő szerepet vállalt a műfaji filmezés itthoni meghonosításában, moziban és televízióban egyaránt. Nevéhez fűződik a korszak egyik legnépszerűbb ifjúsági sorozata, a Keménykalap és krumpliorr, illetve az egyik legjobb szocialista krimi, A hamis Izabella is.

A Gyula vitéz télen-nyáron Bácskai Lauró István második játékfilmje. Hangvétele és alapállása miatt a film az 1968-os reformok után egyre látványosabban megtorpanó Kádár-rendszer hamis kétarcúságát leleplező ironikus-groteszk szatírák közé tartozik. Az aktuális politikai áthallásoktól sem mentes alkotást ugyan nem tiltották be, de szándékosan eldugták. Lehetetlenül rossz időpontban, 1970 szentestéjén mutatták be és kevés moziban játszották. A Gyula vitéz télen-nyáron az elmúlt évtizedekben szép fokozatosan megtalálta a közönségét, és mára kisebbfajta kultusz övezi.

 



Egy emlékezetes jelenet 

Ma már elképzelhetetlen, de akkoriban egyetlen csatorna kínálatából lehetett „választani”, az esti sorozatokat ezért tényleg egy ország követte. A filmbeli széria váratlan és suta lezárása hatalmas indulatokat kelt. A Magyar Televízió kénytelen reagálni a növekvő népharagra. Bácskai Lauró István ezen a ponton a mockumentary, az áldokumentumfilm eszközeihez nyúlva valódinak látszó televíziós adást illeszt a filmbe. A vitatestek, a nézői fórumok élő körkapcsolása és az elektromos eszközökkel történő szavazás a valóságban is léteztek.

A hitelességet fokozza, hogy a korszak híres televíziós személyiségei és az értelmiség prominens tagjai önmagukat parodizálják, viccesen keverve a fikciót a valósággal. Vitray Tamás a török futóval kapcsolatos híreket kozmetikázza, a bemondó Takács Marika az élő jelentkezés előtt kefirt kanalazgat. A kocsma tudós doktorának szerepében Zelk Zoltán költő látható, a kerekasztalnál pedig Benedek István író-pszichológus és Elbert János irodalomtörténész szólalnak meg. A Gyula vitéz télen-nyáron e jelenete is pontos szatírája a Kádár-rendszernek. Az illetékesek számára a közönség igényei valójában mellékesek. A vita és a szavazás, azaz a felkínált demokrácia egyszerű látszat csupán. A döntés odafent születik.

A rendező

Bácskai Lauró István (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem